Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
G. Szabó Zoltán: Forradalmak emlékezete egy mezőföldi községben, Abán
Alba Regia 40. (2011) el. Ezek után Tanka János tanár javaslatára a községházán megválasztották a Forradalmi Bizottságot,34 akik ezek után a következő napokban 24 órás ügyeletet tartottak. A nemzetiszínű kokárda és karszalag a Kádár-rendszerben az ellenzékiség, a nemzeti ellenállás szimbólumává vált. A nemzetőr karszalag viselését tiltották, a kokárdát csak a március 15-ei megemlékezések alkalmával viselték. Ha nagyobb méretű szalagból készült, akkor levetették, csak a kisebb méreteket lehetett viselni. A karszalag viselését pedig egyenesen üldözték. A dolgozat írója személyes élményeit hozhatja fel példának, hiszen 1978 márciusában Székesfehérváron nagyobb méretű kokárdával vonultunk többen is a városban, amit a rendőrök levetettek velünk az autóbusz-pályaudvaron.35 Sajátságos devalválódás figyelhető meg a kokárdával kapcsolatban az 1989-es politikai változásokat követően. A forradalmi jelkép ellenzéki tartalma fokozatosan csökkent, majd elveszett, és különböző politikai formációk akarták kisajátítani a jelképet, ami a jelentéstartalom jelentős torzulásához vezetett.36 A* áldozatok A községnek is voltak ’56-os áldozatai, hiszen Bernáth Katalint Székesfehérváron a nyílt utcán lőtték le. Sénih Ferenc katonatiszt halálának körülményeit nem ismerjük, de temetése katonai tiszteletadással történt Abán. Ezzel szemben sokkal megrázóbb a 22 éves Heidinger János (1934 — 1956. november 4.) hősi halála, aki szintén katona volt, és Budapesttől délre, Szigetszentmiklóson teljesített szolgálatot, ahol egy' légvédelmi üteg védelmét látták el. Ez a laktanya 1955 nyarán a Pap tagi-dűlőben létesült, feladatuk Budapest légvédelme volt, valamint egy részük a Lakihegyi Rádió-adótornyot őrizte.37 A tragédia 1956. november 4-én hajnali 3 órakor történt. A megszálló orosz katonák harckocsikkal vették körbe az ágyúállást, valamint az épületet, és felszólítás nélkül tüzelni kezdtek. Azon az éjjelen Heidinger János honvéd volt őrségben. Bányás György ütegparancsnok látva a túlerőt megparancsolta, hogy ne lőjenek vissza. A kialakult tűzharcnak öt áldozata volt és egy halálos gépfegyversorozat Heidinger Jánost érte el.38 A hősi halált halt katonát Szigetszentmiklóson temették el, és a család csak informális úton majd két hét múlva — katonatársai által - értesült haláláról, hivatalos értesítést nem kaptak. Édesapja és leánytestvére utazott el a Csepelszigeten található község temetőjébe, ahol a több hetes sírhant még mindig friss virágokkal volt tele. Hatósági engedély nélkül (!) egy ottani orvos segítségével hántolták ki a tetemet, és Budapesten keresztül - mivel akkor csak ott lehetett hídon átkelni a Dunán — többszöri ellenőrzést elszenvedve, ponyvába tekerve egy teherautón szállították a holttestet titokban a faluba. A második temetés napjára kijárási tilalmat rendeltek el Abán, hogy minél kevesebben menjenek el a temetésre. Ezt a tilalmat a temetés előtt feloldották,39 mivel a szülői háznál és a környék utcáiban „rengeteg ember”, óriási tömeg gyülekezett dacolva a hatalmi intézkedésekkel. A falu lakossága a fiatal halott iránti tisztelet diktálta szokásrendszeréből adódóan, valamint a súlyos tragédia miatt is „demonstrált” és „némán tüntetett”.40 Temetése „újrafestett óvás gépkocsi” árnyékában történt, katonai tiszteletadás nélkül. A temetésére vagy közvedenül utána Tanka János megrázó verset írt, ami hűen adja vissza a nap hangulatát.41 Halálának körülményeit a szűkebb család titokban tartotta, és a mai napig nem tudták feldolgozm a fiatalember elvesztését. Heidinger Jánost 2009-ben (!) avatták posztumusz kitüntetéssel Szigetszentmiklós díszpolgárává, neve máig hiányzik az ’56-os mártírok országos névsoraiból! 34 A Forradalmi Bizottság tagjai: Arany Lajos - postás, a bizottság ügyintézője (9 hónap börtönt kapott); Bori Lajos - kőműves; Csép Lajos - földműves; Ferenczi János - iskolaigazgató, a bizottság titkára (11 hónap börtönre ítélték, a későbbi üldöztetésben - minden héten jelentkeznie kellett Budapesten — szívbeteggé vált és 1958-ban meghalt); Kiss József — földműves, a bizottság elnöke. További tagok: Fekete Mihály — földműves; Kovács István — földműves; Dómján István — földműves; Suhai József — vasutas, Tanka János — költő, tanár (szintén néhány hónap börtönt kapott és a faluban a továbbiakban nem taníthatott, így a szomszéd községben, Sárkeresztúron Bella István költő mesterévé vált); Törő István — hentes és mészáros; Nyíred János — földműves. 35 Meg kell jegyezni, hogy a nagy méretű kokárda nem az ellenzékiség mértékét jelentette, hanem inkább azt a „kamaszos” mentalitást, amivel a viselői ki akartak tűnni a „tömegből”. De természetesen tudtunk a budapesti eseményekről, és arról is, hogy akkori osztályfőnökünk fiát a rendőrség elfogta, és napokig fogva tartotta. A Vasvári Pál Gimnáziumban - a névadó miatt is - egyes tanáraink, pl. osztályfőnökünk külön ügyeltek arra, hogy az iskola falai között tartsák a diákokat, és ne engedjék az utcára. De az iskola falai között kötelező volt a kokárda viselése, megszólták azt, aki nem viselte a jelképet. 36 KAPITÁNY Á. - KAPITÁNY G. 1999, 9. 37 HEGEDŰS 2004. 38 Azok a katonák, akik felgyógyultak sebesüléseikből 1—3 évig terjedő börtönbüntetéseket kaptak az ellenállásért. 39 Rajk László újratemetésekor Budapesten ugyanígy járt el a kommunista hatalom, a módszer ismert. 40 Tanka János özvegye, Kató néni szerint. 41 A verset csak 1989 után lehetett nyomtatásban olvasni, a költő présházának rejtett asztalfiókjában lapult majd’ 40 évig: TANKA 1996. 97
