Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
G. Szabó Zoltán: Forradalmak emlékezete egy mezőföldi községben, Abán
Alba Regia 40. (2011) forradalmi eseményekkel, amelyek egy község életében megtörténtek (forradalmi résztvevők, szereplők, áldozatok, helyi megmozdulások stb.). Elsősorban azért, mert az utóbbi 15-20 évben igen kevés ilyen jellegű kutatás, problémafelvetés látott napvilágot. A korábbi kutatások is figyelmen kívül hagyták ’48 szellemi és tárgyi örökségének, összefüggéseinek kutatását,15 1956- tal való kapcsolatát. A publikációk főként egy jelenséggel vág}' történelmi személlyel foglalkoztak,16 illetve a társtudományok közül több esetben is elegánsan átsiklottak a kérdés felvetése és tárgyalása helyett,17 ezzel mintegy meg is alapozták a politikai közéletben egyre durvább általánosításokat, bagatellizálást, valamint a történelmi tények tudatos elferdítését. Aba község 1848-as hagyományai18 19 Tanka János költő-tanár érdeme, hogy a levéltári íratok közül kibányászta Zichy Ödön elfogásáról és kivégzéséről Szánthó Gábor abai református segédlelkész 1859-ben keletkezett feljegyzéseit, amiben az alábbiakat olvashatjuk: ,ylbán voltam segédleIkész 1848-ban, midőn Jelasics berontott bitang csőcselék hadával Tác felé Székesfehérvárra: ott adta ki pároló parancsait, de Páko^dnál a mi felkelőink által megveretett, s úgy elszaladt, hogy Bécsig meg sem állapodott. Ezután megjelent Abán Görgey Artúr mint honvéd főhadnagy, húsz kiszolgált magyar katona honvéddel, hogy ezeket a közeli falvakba ssftküldi, mint leendő népfölkelési vezéreket; kettőnél többet Kalózra, ha újabb ellenséges csapat jönne. Én ajánlottam, hogy inkább Soponyára. Tehát odarendelt valami hatot, és etyek rövid idő múlva elfogták a volt megyei főnököt, gr. Zichy Ödönt, ki a seregélyest gr. Zichy rokonaival Kálopra akart hazamenni. Őket Trankus honvédkapitány Aba felé szállította, ott éjjel a% utcán őriztette, mert még ekkor Jelasics nem távozott, s ebeknél sok nyomatott proklamáció volt. Másnap a foglyokat Lórévre szállították, ott Zichy Ödöntfelakasztották.”t9 Az ozorai diadalról, Görgey szerepéről, gróf Zichy Ödön elfogásáról, a felakasztását megelőző utolsó abai estéjéről több mondai elemet tartalmazó szöveget gyűjtöttek össze az elődök, amelyek egy része szájhagyomány útján maradt meg.20 A fenti sorok bizonyítják, hogy nemzetőrség szervezésében az abaiaknak fontos szerep jutott, így az is bizonyított, hogy nemzetőrség a faluban is szerveződött 1848-ban. A fentiekben már szóltunk az abai olvasókör korai szervezéséről, ami bújtatott ’48-as körként funkcionált. A kokárda és a nemzetőr karszalag Az 1848-as események kapcsán francia átvétellel terjedt el a kokárda és a nemzetőr karszalag, amelyek a forradalom és a szabadságharc fontos jelképei lettek. Ezek a tárgyak gyakorlatilag egyénre szabott nemzeti zászlók, amelyek viselésével az egyén az adott politikai esemény mellett kötelezi el magát. Ide kívánkozik az abai temetőben nyugvó gróf Zichy István (1879-1951) Abán írt önéletírása, amelyben anyai nagyszülei Csórón található kastélya leírásánál a következőket olvashatjuk: „Közelünkben volt a garderobe-szpba, hatalmas szekrényeivel. Ezek közül egynek »Krappe/kasten«2' volt a neve. Ha nagyanyánk nagyon kegyes kedvében volt, akkor ez} kinyitotta és az unokáknak szabad volt a bennelevő kincsekben turkálni. Ebben a szekrényben mindent lehetett találni. Volt ott régi, divatjátmúlt játék, sok régi emléktárgy, ruhadíszek, inasok libériájáról való épaulettek,22 negyvennyolcas kokárdák, insurgenssúvegrőP3 való magyar címer, szóval hihetetlenül érdekes dolgok, amik később - nagyanyám halála után - mind elszóródtak. ” Ez az adat is szépen mutatja azt a kettősséget, ami a dualizmus kori Magyarországot jellemezte. A feltétlen Habsburg-párti Zichy család egy tagja rokonságra lép a ’48-as kötődésű Szőgyén-Marisch családdal. A leírás az 1890-es évek főúri tárgykultúrájának részletét mutatja.24 A kokárdával és nemzetőr karszalaggal kapcsolatos legszebb példákat Plohn József hódmezővásárhelyi fotográfus 1848-as veteránokról üvegnegatívra készült fotóin figyelhetjük meg. A Kolozsvári Országos Történeti Ereklye- Múzeum 1902-ben, Kossuth Lajos 100. születésnapjának évfordulóján a még élő 1848—49-es katonák képeiből eg}' nagy kiállítást kívánt rendezni. E célból a fényképészeknek szóló felhívást tettek közzé, hogy az öreg honvédekről díjazás nélkül készítsenek portrékat. A gazdag ’48-as hagyományokkal rendelkező Hódmezővásárhelyen a felhívás 15 Például: NIEDERMÜLLER 1989; CSEPELI é. n.; HOFER 1989. 16 SELMECZI KOVÁCS 2001; DÉGH 1952 17 Például: NIEDERMÜLLER 1989; CSEPELI é. n; HOFER 1989. Üdítő ellenpélda: GYARMATI 1998. 18 pejér megyében fellelhető 1848-49-es hagyományokról bővebben: DEMETER 1985, 1998; LUKÁCS 1978, 1984, 1998 a-b-c, 2004; I AN KA 1972,1994; G. SZABÓ 2009. 19 TANKA 1972, 165. 20 TANKA 1972, 1994: Szépirodalmi formában, de a történeti adatokra alapozva írta meg a „Kálojhősök" című novelláját.; LUKÁCS 1984 21 Masszív kétajtós szekrény. 22 A lakájruhák külön felvarrható vállrojtjai. 23 Esetleg ’48-as „felkelősüveg”, csákó értelmezése valószínű. 24 ZICHY 2008, 20-21. 95 T T
