Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
G. Szabó Zoltán: Forradalmak emlékezete egy mezőföldi községben, Abán
Alba Regia 40. (2011) G. SZABÓ ZOLTÁN FORRADALMAK EMLÉKEZETE EGY MEZŐFÖLDI KÖZSÉGBEN, ABÁN Az 1956-os budapesti forradalmi események a Műszaki Egyetemre járó diákok 16 pontban összefoglalt követeléseivel október 22-én délután kezdődtek.1 Ezek a pontok már radikális és forradalmi megnyilvánulások voltak, szemben például a DISZ2 égisze alatt létező „Petőfi körben”3 megfogalmazott mérsékeltebb reformokkal. Az egyik legfontosabb követelés a Sztálin-szobor eltávolítására vonatkozott, ahogy fogalmaztak: távolítsák el a sztálini zsarnokság és a politikai elnyomás legfontosabb jelképét, a helyén emeljenek egy emlékművet a^ 1848—49-es szabadságharc hőseinek. A magyar népnek idegen címer helyett állítsák vissza a Kossutb-címert. Ezek a követelések még a reformokra megérett kommunista párt égisze alatt jelentek meg. Ezen az estén a Fejér megyei Abáról a tantestület szervezésében4 egy közel harmincfős csoport az Erkel Színházba igyekezett, Verdi „Trubadúr1’-ját szerették volna megnézni. Jóval az előadás megkezdése előtt értek fel Budapestre, meglepődve tapasztalták, hogy tömegek vannak az utcákon, és rengeteg ember kokárdát visel. A tömegközlekedés is akadozott, többen rokonlátogatóba akartak menni a délután folyamán, de ez is komoly nehézségekbe ütközött. Erezték, hogy valami készülőben van. Az előadás szokadan módon kezdődött, a zenekar a Himnuszt játszotta, amit a közönség felállva hallgatott, többen sírtak. A második felvonás után hirtelen kitárták az ajtókat, és kisebb, 4-5 fős berohanó csoport kétszer is félbeszakította a darabot, másodszor már a „Rákosi-címer”-től megfosztott lyukas zászlóval érkeztek, többen elrohantak a csoporttal.5 A darab második részét már nem tudták befejezni. A színház igazgatója az összehúzott függöny előtt befejezettnek hirdette az előadást. Az abai színházlátogató csoport a sötét utcákon a fal mellett osonva, gyalogosan jutott ki Kelenföldre. A vonatok már nem a menetrend szerint közlekedtek, éjfél körül tudtak csak Székesfehérvárra utazni. A reggeli órákban érkeztek haza a faluba a legfrissebb hírrel: Kitört a forradalom! Aznap október 23-án a belügyminisztert a diákok tájékoztatták, hogy tüntetni fognak. Még folyt az egyezkedés, a fenyegetőzés, amikor néhányszáz diák előtt Sinkovits Imre a Petőfi-szobornál elszavalta a „Nemzeti dal”-t. Az egyetem Néprajz Tanszékén — aminek akkori ablakából a szobor jól látható volt — K. Kovács László kihirdette, hogy Hoffmann Tamás távolléte miatt az irtásgazdálkodást bemutató film szemináriumi megbeszélését a Petőfi-szobornál tartják meg.6 A kormány engedett: 14.23-kor bemondták a Kossuth rádióban, hogy feloldották a gyülekezési tilalmat, mint október 6-án,7 az 1949-ben felakasztott Rajk László és mártírtársai újratemetésének időpontjában. A diákok elindultak Budára a Bem-szoborhoz, ekkor már a nemzetiszínű zászlók mindegyikéből hiányzott az akkori hivatalos címer, a néprajzos hallgatók közül Ortutay tanár úr elsodródott. A visszaemlékezések szerint a fiatalok tizenhatos sorokban mentek a Bem-szobor felé, „a Nagymenő utca sarkán, a gombán* rendőr állt, és azyytl a jellegzetes fekete-fehér »srajfos« bottal irányította a forgalmat. (...) A^ egyik fiatal odament hozgá és egy kokárdát tűzött a mellére. Apután ment a másik, a harmadik, végüla% égés\ melle tele volt kokárdákkal. A tömeg Éljen a lengyel ifjúság!, Éljen a szabadság!, Éljen Kossuth és Bem barátsága! jelszavakat skandálta, a Himnuszt, a Marseillaise-t és az Internacionálét énekelték. • FEJTŐ 2006, 39. A MEFESZ teljes kiáltványát közli: IZSÁK 1991, 16., valamint SZAKOLCZAI 2006, 88—90. 2 A DISZ-t, vagyis a „Dolgozó Ifjúság Szövetsége” nevű szervezetet a Magyar Dolgozók Pártja hozta létre 1950-ben. A 18-25 éves fiatalokat tömörítő ifjúsági tömegszervezet 1956-ig működött, központi újságja a „Szabad Ifjúság” volt. 3 A DISZ keretében létrejött értelmiségi csoportosulás (1954-56). Ebben az időszakban több jelentős politikai vitanapot szerveztek az akkori hatalom hallgatólagos beleegyezésével. 4 Hámori Ferenc későbbi iskolaigazgató testvére, Hámori Imre énekelt a darabban, és az O közvetítésével jutottak jegyhez a tantestület tagjai. 5 Eddig ez az egyetlen adat, hogy már október 22-én este megfosztották a rákosista címertől a nemzeti lobogót. 6 Köszönet Hála Józsefnek, aki felhívta a figyelmemet Keszi Kovács László kéziratos naplójára (2006). A szerző így fogalmaz: „Nem les^előadás. írtásos gazdálkodást ma ott lenn a* utcán fogják gyakorolni, legjobb, ha arra fjeinek, legalább szemtanúi lehetnek, hogyan alkot a történelem. KESZI KOVÁCS 2006,4. 7 Fontos a dátum, nem véledenül jelölték október 6-át Rajk László és mártírtársai újratemetésének napjává. 8 A rendőrök számára a forgalmasabb kereszteződéseken kialakított, kör alakú őrhely. 9 BOSNYÁK 2006, 50. 93
