Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)

Petercsák Tivadar: Cselédek bérezése egy hevesi gazdaságban

Petercsák Tivadar. Cselédek bérezése egy hevesi gazdaságban

gazdaságban előfordul végezni köteles, 18 köböl élet fele tiszta, fele rozs, ezer kettőszáz kvadrát kukorica föld és kétszáz kvadrát vetemény föld, pénz bér kettő száz ezer kor., tehén tartás csak új után a mezőn míg mezőre mehet, két disznó tartás pányván, 5 tyúk, egy kakas új előtt, egy új után, két tyúkalja csirkét költezdhet, fűtelék.. .télen, nyáron csak kenyér alá csak maga részére 30 kivé gally, a cselédné mosni és sütni és minden jelesebb ünnepek betakarítására bejönni köteles, a kukorica földbe vetőmagot adunk és a szár a gazdáé, a szárat a kukorica törés után levágni, bekötni és becsomózni rögtön a cselédné köteles. Kelt Heves 1925. október 8 án ifjú Mihályi Kálmán mint munkaadó, Csontos István aláírása, előpénz 50 ezer korona

Egyezség Árnyék István mint gazdasági cseléddel vagyis komenció. Azon feltétellel van megfogadva, hogy mindenféle jószággal köteles bánni, hajtani és gondját viselni és a gazdaságban bármi dolog előfordul, köteles rendesen elvégezni, 18 köböl élet, 10 tiszta, 8 rozs, 1200 kvadrát föld kukoricának, négyszáz kvadrát veteménynek, 30 kivé gally, 20 kila só pénzül fizetendő ki, szabad fűtés, pénz bér 300 ezer korona, a felesége sütni és mosni bejár és jelesebb ünnepek betakarítására és gyümölcsszedés idejében köteles rendesen elvégezni, 5 tyúk, 1 kakas annak elmaradni nem szabad, új előtt egy, új után két tyúkalja csirkét költezthet, két disznó tartás pányván. Heves 1926. X. 8 án ifjú Mihályi Kálmán, előpénz 25 ezer korona

1927

Sebők Józsefet 1927 évre megfogadtam kondásnak vagyis mindenesnek, bére 2 köböl tiszta, 2 köböl rozs, 1 lánc krumpli föld bele vetőmag krumpli, egy pár fél talp csizma alá és száz ezer korona pénz bér, egy kis füstölni való az apjának, krumpli haza szállítva, elő pénz 50 ezer korona. Heves 1927. január 28. Sebők Sámuel aláírása

1928

Sebők Józsefnek bére, 1928 évre megfogadtam oly feltétellel, hogy kondásnak és mindenesnek, bére 3 köböl úszta búza és két köböl rozs búza, két lánc krumpli föld és 20 pengő, Sebők Sámuel aláírása, előpénz 5 pengő

Évszám nélküliek

Gál Ferencet megfogadtam béresnek, pénz 150 fort, 20 köböl, fele rozs, fele úszta, 35 kivé jó gally, naponta 1 friss (tej), 2 disznó tartás pányván, 1600 kadrát föld, 8 darab tojó tyúk, aratásig egy’ tyúkalja csirke, aratás után kettő tyúk alja csirke, fűtelékért mosni, sütni, elő 30 kor.

Berecz József mint kondás és mindenes, 2 mázsa búza, egy rozs, egy’ úszta, 50 kiló árpa, egy lánc föld, 800 korona, elő pénz 100 kor.

Csontos András kondás és mindenes bére 2 köböl tiszta búza és 3 köböl rozs, száz ezer kor. pénz bér és egy lánc krumpliföld, és mikor a Dobó tagban dolgozik az apja, az ételt ő viszi el, január 18 án egy köböl rozs kiadva Megfogadtam Arany Jánost kondásnak vagy csordásnak, bére 125 kilo búza és egy pár bakancs, pünkösdtől még az idő vagy az iskolától lehet, mindenszentek után is. Arany István aláírása

A közölt adatokból megállapítható, hogy Mihályi Kálmán gazdasága az állatok mellé, illetve a különféle mezőgazdasági munkák végzésére rendszeresen alkalmazott cselédeket. Megnevezésük változatos: cseléd, gazdasági cseléd, benkossytos cseléd, béres, ökrész béres, kis béres, mindenes, cseléd és mindenes, kocsis, kondás és mindenes, kondás vagy csordás, kertész, feles kertész, szolgáié.

A cselédkönyvben elsősorban a bérezésre vonatkozó adatokat találunk, de az 1920-as években általános megfogalmazással többször rögzítették a feladatokat is: „ minden jószággal köteles bánm”(1921, 1923, 1924), „köteles mindent csinálni”(1923), „a cseléd minden jószággal köteles bánni és hajtani és gondját viselni”(1923), „a cseléd köteles minden jószággal bánni és gazdasági dolgokat köteles minden időszakban végezni, és ha lesz ökör, azt ünnep és vasárnap sorba legeltetni köteles”(1924), „a gazdaság összes szerszámát kímélni”(1924), „a gazdaságban bármi dolog előfordul, köteles rendesen elvégezm”(1926). A feles dohánykertész munkája kapcsán előírják, hogy a „pajtát tartozik tavasszal megreperálni” (1919), „pajta takarítás övé”(1923).

Az 1910-es években általában egy-két cselédet alkalmaztak, de 1917-től gyakori a három, köztük 1918-ban egy szolgáló. Az 1920-as évekre megnőtt a cselédek száma: 1920-ban négy, 1922-ben és 1923-ban hat-hat főt alkalmaztak. Két esetben találunk utalást (1913, 1915) arra, hogy Jászapátira való a megfogadott személy.

Voltak több éven át alkalmazott, bizonyára jól dolgozó és megbízható emberek: pl. Bognár Gergely béres, cseléd 1913-ban és 1915-ben; Marsi László benkosztos cseléd 1916-ban és 1917-ben; Hornt Lajos feles dohánykertész 1919- ben és 1920-ban; Betenbuk János cseléd 1920-ban, 1921-ben, 1922-ben; Sebők Sámuel kondás 1923-ban és 1925-ben; Balázs László mindenes 1923-ban és 1924-ben; Sebők József kondás mindenes 1927-ben és 1928-ban. Az utóbbi cseléd a korábban alkalmazott Sebők Sámuel kiskorú fia lehetett, hiszen az apja aláírása szerepel a cselédbér felsorolása után.

64