Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Knézy Judit: Jobbágyi és iparos építési gyakorlat Csurgón (1771 - 1810). Adatok a major és a "Csurgói Oskola" építésének történetéhez
Alba Regia 40. (2011) 1. Rekettyevesszőt vágni Csurgón kerítéshez. 2. Csurgói „életes pajtának” való „fát döntögetni” a keszthelyi ácsok vezetésével a csurgói jobbágyoknak. A szentkirályi és gyékényesi pandúrok járják be a berkeket, és jelölik ki a kivágandó szil- és kőrisfákat. 3. A keszthelyi ácsok később is részt vesznek az előbb említett életes pajta fáinak döntögetésében és faragásában a nagymartom Bük nevű dűlőben, ugyanakkor jobbágyok termelik ki, és faragják meg az épületfát Szentkirályon az Almakertben és Bükben. 4. Kerítésekhez kell „palánkokat hasogatni Gyékényesen a jobbágyoknak a pápai pajta és a göböl istállók kerítéséhez.” Ezeket felül meg szokták fonni pl. fűzfavesszővel. 5. Kerítés „fonása” várt az alsoki gyalogokra a vendégfogadó körüli területen. 6. A bocskádi hamuház színjéhez épület- és koszorúfát kell az udvarhelyi robotosoknak kivágni és faragni. 7. A pápai pajta és istálló „kerítéséhez karónak való fát” a gyékényeslek fognak „hasogatni”. 8. A csurgói granáriumhoz kanizsai ácsokat rendeltek meg fakitermelési és faragási munkára. Ez jelzi, hogy rangos épületnek szánták. A jobbágyok csak a szállítást végezték. 9. „Kapu lábfák” állítását és „kertöllés” (kerítés) igazítását rendelték el a Taranyban a robotosoknak. 10. A háromfai tönkrement pince helyett új készítését rendelték el a következőképpen: „az új pincének való fa el vagyon készítve és a kocsma házhoz összve hordva... a kocsmaház mellett a ki mutatott helyen mintegy 7 sukk mélységű és 3 ölly hosszúságú és 2 és fél szélességű pincze ma ásottassék és el készétett tölgyfa boronákkal helyesen meg rakottassék. Ezen pinczének a teteje hasonlóképpen tölgyfa boronákkal légyen megpalástolva és legfölül földdel megtöltve.” 11. Többfelé készíttetett az uradalom fonott oldalú „kukoricakast” s ehhez fűzfavesszőt vágattattak és hozzá való tartófákat faragtattak, melyeket parasztácsok is össze tudtak állítani. Esetünkben ezt előkészítették Zsitfán, ahol a pajtáskertben akartak többet is felállítani. 12. A vízvári „sós tiszt” lakóháza igen egyszerű épület lehetett, mert nem zsúposnak, hanem csak szalmás fedelűnek szánták. A csurgói majorban is volt több „szalmás” épület, melyeknek a födelét a szél elhordta, ezek újrafedését szentkirályi 22 fő robotossal kívánták elvégeztetni. A bocskádi hamuház színje is szalmás fedésű volt, póznával szorították le, mert újra kellett szalmával fedni, hozzá póznát vágni. 13. A kerítések lehettek fonásosak, lehettek hasogatott karókból állók, melyeket esett, dűlt fákból állítottak elő, ezeket felül megfonták fűzvesszővel vagy' mással. Előfordult, hogy a kerítéseket „megpártázták”, azaz „szőlő venyicsével rakták meg”. Ezek a kiragadott példák mutatják, hogy milyen sokat jelentett a famegmunkáláshoz, kitermeléséhez értő jobbágyok jelenléte az építkezésekben. Még nagyobb számban használták fel a fogatosokat szállítási munkákra, pl. fát hordtak mészégetéshez, meszet szállítottak hosszúfuvarban stb. A „csurgói oskola” alapítása és a jobbágyok önként vállalt famunkája és szállítási feladatai Az uradalom és a dél-somogyi terület életében igen nagy jelentősége volt annak, hogy Festetics György a keszthelyi katolikus főgimnázium után a távolabb eső Csurgón református „oskolát” alapított. Indítéka többféle is volt. Már az 1791. évi XXVI. törvénycikk lehetővé tette protestánsok részére is iskolák létesítését. Mivel a csurgói uradalom legtöbb községében református módosabb jobbágyok laktak, szükségesnek tartotta, hogy az itteni és környékbeli protestáns ifjaknak is lehetősége legyen tanulni, ugyanis mint az akkori szólás jelezte, Debrecen és Patak, de Pápa is igen messze esett. Az iskola szervezésében nagy' segítségére volt Nagyváthy János, a Georgikon egykori tanára, aki végkielégítésként Csurgón kapott kisebb birtokot, és megbízták az iskola szakmai, gazdasági szervezésével is. Egyéni érzelmi szálak is belejátszottak a protestánsok ily módon való támogatásába, a gróf nagyanyja, Festetics Pálné Fitter Erzsébet református volt, így a szilárd falú gimnáziumépület alapkövébe latinul „a kegyeletes fiú nagyanyja emlékére” feliratot vésette 1795-ben. 1792-ben Alsókban ideiglenes épületben megindult az iskola, 1793-ban már a Festeticsmajorba kerültek a diákok.18 A végleges épület alapjait 1794-ben a tiszttartó és Füredi József református lelkész jelenlétében az Óvárostól 200 öl távolságra jelölték lti a mesteremberek. Festetics György' az épületre 6000 forintot, a professzor fizetésére évi 200 forintot ajánlott meg.19 Ez lett az Újváros első épülete, és még ma is áll, de városi múzeumként. A tervrajzot és a költségvetést Nagyváthy János és Buchfeld mérnök dolgozta ki. A munkák irányítását az évtizedek óta bevált módszer szerint keszthelyi kőműves és ács irányította, erre velük kötöttek szerződést. De Nagyváthy, amilyen munkára csak lehetett, helyi mestereket kért fel, mert így olcsóbb volt. Az alapkőletétel 1795. április 30-án történt. 18 HORVÁTH 2009, 86. 19 CSIRK 1907, 10-11. 57 “1 T
