Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Barna Gábor: A fehérgyarmati Tóth család bevásárlási könyve
Alba Regia 40. (2011) BARNA GÁBOR A FEHÉRGYARMATI TÓTH CSALÁD BEVÁSÁRLÁSI KÖNYVE A magántulajdonban lévő élelmiszer-kiskereskedelem felbomlásáig, egészen az 1950-es évekig szokásban volt, hogy a kereskedők — megbízható vásárolóik részére - bevásárlási könyvet rendszeresítettek. Ez azt jelentette, hogy a vásárló nem fizetett minden egyes alkalommal, hanem a vásárolt árukat a kereskedő a könyvben rögzítette, amelyeket a vásárló pedig alkalmanként: havonta, negyedévente készpénzzel megtérített. Egy ilyen „bevásárlási könyv”1 maradt fenn a 19. század végi Kunszentmártonból. Kibocsátója „Szántó Albert fűszer és vasáru kereskedés a fekete kutyához Kun Szt. Márton” nevű cég volt, ahogy az a kemény borítón mélynyomással látható és olvasható. (1. kép) A belső címoldalon pedig az áll: „Tekintetes Özv. Tóth Károlyné úrnő részére helyben”. A név alatt viaszba nyomott név: „Vásárhelyi Imre”. Alatta kék színű pecséttel nyomott újabb kereskedői név: „Tarkőy Richard fűszer-, festék- és vasára kereskedése / Kun-Szt-Márton”. Ez valószínűleg azt mutathatja, hogy a bevásárlókönyvecske több kereskedőt kiszolgált. A nagyjából nyolcadrét méretű könyvben lapszámok nincsenek. A könyvben több kézírásnak van nyoma. A könyv első bejegyzése (a sérült) első oldalon 1893. július hótól indul. 1894 júniusában megváltozik a kézírás, az 1894. szept. 12-i összesítést már Vásárhelyi Imre írja alá. Az 1894. december havi összesítést pedig Tarkőy Richárd. Az 1895. januári és februári feljegyzés után számos lapot kitéptek. Újabb bolti vásárlási feljegyzések 1903-ból olvashatók, s ez évi összesítésnek látszik. Az 1902. évből viszonylag részletes kiadási feljegyzések vannak, kevesebb 1903-ból, majd 1908 novemberéből. Ez utóbbit Garay György kereskedőnél költötte el. A füzet egy részében, ami „1898dik Év Október 29én” indul, már nem bolti vásárlásokat jegyzett fel a tulajdonos, hanem elsősorban a család alkalmazásában álló cselédek és béresek bérkifizetéseit,2 valamint a különféle mesterembereknél végeztetett munkálatok költségeit. Szerepel néhány feljegyzés elintézendő dolgokról, azaz egyfajta emlékeztetőként is használták. Van azután néhány bejegyzés a család vagyoni helyzetéről is (jószágállomány 1900. február 1-i állapota), házépítéssel kapcsolatos költségekről, valószínűsíthetően 1908-ból, s ugyanebből az évből a tanyacsináltatásról, ami talán javítást jelent. A lapok üresen maradt részeire (később, vágj' egy időben) mindenféle receptleírások kerültek. A füzet tulajdonosa özvegy fehérgyarmati Tóth Károlyné, született Vincze Jozefa volt. Férje, fgy. Tóth Károly Kunszentmárton főbírája volt. Vincze alias Botka Jozefa3 (valószínűleg) Csépán született, s férjhez ment a szintén 1 A bevásárlási könyvek általánosan elterjedt vásárlási gyakorlathoz kötődtek, s szerte az egész országban megtalálhatók voltak. Feldolgozásuk és elemzésük máig nem történt meg. Közgyűjteményeink azonban rendelkeznek ilyen könyvekkel. 2 Ezek az alkalmazottak: Dénes Örzsébet szolgáló (1898. április 24-től 1899. április 24-ig); öregbéres bére (1898—1899); kisbéres bére (1898—1899); Tóth Mari szobás (1898 július 15-től 1899. április 24-ig); H. Hegedűs Mán szobás (1899. április 24-től 1900. április 24-ig); Bodócs Páni szobás (1901. április — 1902. április); 1908. november 10-én etetőnek megfogadta Benke Pált; Veres Rózái szobalány (dátum nélkül); Bíró Margit szolgáló (1908); harangozó Mari szolgáló (beállott 1908. december 9-én). Tanulságos bérük összetételének, illetőleg részletekben történő kifizetésének elemzése. Ezt egy másik írásban fogom megtenni. Ami itt egyértelmű, hogy a belső cselédek alkalmazása a Szent Györgytől Szent György napig terjedő hagyományos ciklushoz kapcsolódott. 3 Nemes Vincze Jozefa 1835-1915. Apja nemes Vincze Mátyás. 1845. április 19-én, 22 évesen kötött házasságot nemes és redemptus Tóth Károllyal, aki ekkor - 45 évesen - már tíz éve özvegy volt. A házasságkötéskor mindketten kunszentmártoni lakosok voltak. (Tóth Károly Kunszentmárton 976., Vincze Jozefa Kunszentmárton 870. házszám alatti lakos volt. Tóth Károly szülei az anyakönyvi bejegyzés szerint ekkor már nem éltek. Vincze Jozefa szülei: nemes Vincze Mátyás és [nemes] Palásthy Rozália voltak. A házasságkötéskor a férj tanúja Grapka Mihály tanító, a feleség tanúja Kiss Antal ügyvéd volt. A házasságkötést háromszor kihirdették a templomban. (Kunszentmárton, Plébániai Irattár, Házasultak anyakönyve IV.) A korabeli házszámozást a mai gyakorlatra vetítve valószínűsítjük, hogy fgy. Tóth Károlynak a Kunszentmárton 976. számú lakcíme megfelel a mai Újvilág utca 1. számú háznak. Vincze Jozefa lakóháza pedig a mai Mátyás király utcában, a későbbi TITASZ- székház telkén állott. Az 1881. évi kataszteri térkép mindkét telken körágyásos, sétautakkal kialakított kertet mutat. Ezek megléte beazonosíthatóan - másutt is a városban - (nemesi és polgári) életmódra utal. 293
