Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Silling István: A pestisszentek vajdasági tiszteletéről
Silling István: A pestis szentek vajdasági tiszteletéről kompozícióba. Fölül a Szentháromság. Felírása: ERBAUT IM JAHRE 1781. ’’ Maradt ugyan képeslap a főtérről, ahol ez az emlékmű állt, de a többalakos emelt talapzat oldalszobrairól már nem lehet kideríteni, kiket is ábrázoltak. Nem volt kötelező a pestisszentek idehelyezése, hanem más szent alakja is állhatott ilyen helyen. Az újvidéki emlékművön, amely városban ugyan Nepomuki Szent Jánosnak külön kápolnája is állt a Duna-parton,1 2 mintha a Szentháromság-oszlop emelvényén is az ő alakját vélnénk felfedezni. Igen szép, háromszintes, a Bácskában a legtöbb mellékalakos Szentháromság-emlékmű állt a XIX. század eleje óta Zentán is. ..A Főtér nyugati részért, a tulajdonképpeni piactér közepén állt a közadakozásból emelt, díszes és drága Szentháromságszobor, és az u XVIII. század végi járványok kiengeszteléséül szolgálhatott — már ahogy ez széles körben szokás volt. A kutatások szerint 1808 és 1810 között készülhetett. 1809-ben a zpmbori Mihailo Fro tie festő, Nemes István és Agostino Gianone kőfaragómesterek dolgoztak rajta... A barokk szpboregyüttest Ross István helybeli plébános indítványára emeltették. Homokkőből lévén, fenntartása igen körülményes volt... A Szentháromság-szobor elhelyezéséről még 1915-ben is szó esett, de az I világháború után eltűnt a Főtérről'.”3 A zentai Történelmi Levéltárban őrzött Dudás Andor kézirata szerint az emlékművet 1803-ban emeltették. Az oszlop tetején áll magának a Szentháromságnak az ábrázolása, majd egy szinttel lejjebb középen az Immaculata, s körötte Szent Péter apostol, Szent Pál apostol, Keresztelő Szent János és Szent István király. S a talapzat alsó szintjén volt látható Szent Antal, Szent László, Szent György, Szent Vendel, Szent Flórián és Szent Rókus szobra. A pestistől oltalmazó szentek közül tehát többen is megjelentek ezen az emlékművön, melynek felirata: VNI TRINOQVE DEO. SENTENSIS POPVLI VOTO, SÍT GLORL\, LAVS, VIRTVS OMNIAQVE IN AVA amelyhez később, az 1848-49-es szabadságharc alatti időből nagyon rossz emlékei fűződnek a város magyarságának. Ez a műemlék már régóta hiányzik Zenta látható főteréről. Pedig ha ezt sikerülne visszaállítaniuk a zentaiaknak, övék lenne a dicsőség a szenttisztelet terén az egész régiót illetően. A szabadkainak a meglétét Bálint Sándor csak említi, méghozzá 1755-ös dátummal. Ennek a nagy alföldi városnak a főterén is szép barokk oszlopot állítottak a felirat szerint 1815-ben: Az egy megosztolhatatlan tellyes Szentháromság egy Istennek dicsőítésére áldására magasztalására adta ajánlotta áldozta Maria Theresiopilis, szabd királyi városának sok esztendőkig volt bírájának néhai boldog emlékezetű T.N. vitézlő bajsai Vojnits Lukács úr megboldogult Mátyás Fiának a fia T.N. vitézlő bajsai Vojmts Máté úr T.N. Báts és Bodrog törvényesen egyesült vármegyék tábla bírája MDCCCXV Kijavítatta Szabadka szabad királyi város 1860 évben, újabban pedig 1912 évben. Ez az emlékművünk még áll is, csak éppen nem a város központi terén, ahonnan egy későbbi felirat szerint: A Szentháromság tiszteletére emelt emlékművet a helyi világi és egyházi hatóságok közös megegyezésével hozták át a Köztársaság teréről e helyre 1964—1966. A szobrok megújítását a Ljubljanai „Zavod za spomenisko varstvo” SRS végezte. A megújított emlékmű megáldása 1966 október 30-án történt. (A közös megegyezés hangsúlyozása a feliratban éppenséggel fölösleges, de így még inkább érthető - megj. S. I.) Zombor főteréről is hiányzik az ugyancsak többalakos (Péter és Pál apostolok, valamint a Szeplőtelen Fogantatás szobra) emlék, amelyet varbói Kruspér Pál, a kincstári javak adminisztrátora állíttatott legelsőnek a megyében, méghozzá 1774-ben, s áldott meg Anton Bajalits kanonok. A magas oszlop talapzatán ugyancsak az Immaculataszobor, valamint az apostolfejedelmek, Szent Péter és Szent Pál szobrai álltak. Ezt a szép emlékművet 1945 táján 1 BÁLINT 1998, II., 440 2 SILLING 2002, 102., 107. i VALKAY 2007, 80. 166
