Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)

Gráfik Imre: "Bölcsőmet ringatá…" - Nyugat-magyarországi bölcsőtípus-változatok

Alba Regia 40. (2011)

G RÁ FIK IMRE

„BÖLCSŐMET RINGATÁ...”

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI BÖLCSŐTÍPUS-VÁLTOZATOK

A bölcső’ nem tartozik a lakásberendezés állandó bútorai közé: „A bölcső nem állandó tartozéka a lakásnak, csakis addig volt szokás a házban tartani, amíg rászoruló kisded élt a családban.”1 2

Megkülönböztetett figyelmet - többek között - azért érdemel, mert használata az emberi élet fordulóinak egyik nagy eseményéhez, a születéshez kapcsolódik. A családoknál ilyenkor szerzik be, illetve készíttetik el a bölcsőt. Az első gyermek születésekor — különösen módosabb családoknál — az is előfordul, bogi’ erre a jeles alkalomra díszítések, sőt kifejezetten a gyermekre utaló jelzetek (születési évszám, név, monogram) is kerülnek a nagy becsben tartott tárgyra. Többségében azonban egyszerűbb kivitelű bölcsők szolgálnak a csecsemő ágyául. Általános gyakorlat szerint azonban nem minden család készíttet új bölcsőt, hanem a rokonságtól, szomszédoktól, barátoktól kérnek kölcsön, mint erre adatközlőink is utaltak a bölcsők használatával kapcsolatos kérdéseinkre válaszolva. Bölcsőt tehát többnyire nem is tartottak minden háznál, ahogy arról Kresz Mária tudósít a Nyárszón (volt Kolozs megye) 1941-1943 között végzett megfigyelései alapján: „ahol éppen gyerek született a rokonságban, oda kölcsönzik”.3

Korábbi nyugat-magyarországi vizsgálódásaink4 arról tanúskodtak, hogy térségünkben — néhány kivételtől (például fonott, kosár) eltekintve — megtalálhatók mindazon típusok és változatok, amelyek a magyar nyelvterület egészén, a magyar népi kultúra más régióiban is fellelhetők.5 (1. kép)

A Vas megyei közgyűjteményekben őrzött bölcsők között, az országos gyűjteményekhez hasonlóan — elterjedésüket, számarányukat tekintve - túlnyomó többségben a talpas bölcsők (mintegy 90%) vannak, melyeket jóval szerényebb mennyiségben követnek az állványos bölcsők (mintegy 8%). (2—5. kép)

A fentebb már hivatkozott bútortörténeti és néprajzi kutatások szerint az állványra függesztett bölcső Európaszerte udvari, főúri, nagypolgári, polgári eredetű.

Az állványos bölcsők között megkülönböztethetők a lakásban, szobai alkalmazásra készültek és a háztól távoli munkánál használtak. Az előbbiek állványzata leginkább két, talpakon álló és egymással összekapcsolt oszlopból áll, a fekhely vagy7 ládika alakú, vagy egy önállóan is használható talpas bölcső.6

A legkorábbról ismert állványos bölcsők Európa nyugati részéről valók. A legújabb magyar néprajzi összefoglalás7 szerint: több miniatűr állványos bölcső őrződött meg a XIV—XVI. századból, főként Németalföldről, ezek a gyermek Jézus tiszteletének kellékei voltak.8 Fejedelmi bútorként dokumentálják az állványos bölcsőt a XIV—XV. századi francia írott források, akárcsak a Szép Fülöp részére 1478-ban - vagy húgának 1479-ben - készült bölcsőt, melynek állványa hiányzik. Egy egészében megőrződött angol példányt korábban V. Henrikének tartottak, ezt az újabb kutatás azonban már 1500 körülinek ítéli. A későbbi, már XVI. századi rangos francia példányok egyike 1584-ből datált, ezt a budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi.9

Az állványos bölcsők lassan elterjedtek Európa más országaiba is, egyes vélemények szerint elsőként mint egyfajta presztízsbútorok, minthogy általában csak a XVII. századból dokumentáltak.10 A XVII. századi Magyarországról

1 Lásd BÁRCZI-ORSZÁGH 1959, 708.; BKNKŐ 1967, 361.; K. CSILLÉRY 1966, 17.; K. CSILLÉRY 1967, 217.; K. CSILLÉRY 1972, 19.; K. CSILLÉRY 1982, 142-143.; MAGYAR NÉPRAJZ IV. 1997, 407-414.; MAGYAR NÉPRAJZI I.F.XIKON A-E. I. 1977, 362-365.

2 MAGYAR NÉPRAJZ IV. 1997, 407.

3 KRESZ 1960, 241.

4 Lásd GRÁFIK 1988; GRÁFIK 1991.

5 BÁRÁNYNÉ OBERSCHALL 1940; HKRKELY 1937; K. CSILLÉRY 1972; Vö.: K. CSILLÉRY 1975.

<> MAGYAR NÉPRAJZ IV. 1997, 412.

7 MAGYAR NÉPRAJZ IV. 1997, 413.

* Lásd például VADÁSZI 1975, 4-5. kép, 22.; ZGLINICKI 1979, 467^173. kép.

i Lásd például K. CSILLÉRY 1966, 18. kép; K. CSILLÉRY 1975, III. t.; K. CSILLÉRY 1982, 83. kép; VADÁSZI 1975, 1-3., 6. kép, 21-26.; VADÁSZI 1987, 81-83.; HAM ES 1977, 34A-B., 35A. t., 93-107.

111 Vö.: K. CSILLÉRY 1966, 22.; K. CSILLÉRY 1982,115.; ZGLINICKI 1979, 188. kép.

13