Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Borsos Balázs: A Palócföld mint kulturális régió
Alba Rsgia 40. (2011) középrégió nem jelenik meg. A Sajó—Rima határ a díszítőművészet vizsgálata során is megjelenik. Domanovszky György szerint attól északra nincs kiemelkedő művészeti ág, ám attól délre (az általa tágan értelmezett Palócföldön) a bútor, a lakástextil és a viselet is annak számít. A népzene felosztása szerint az Északi nagyrégió a Hernádig egyeden dialektusterület. Az új stílusra alapozott nagyon részletes táji tagolás az Északi középrégió déli határvonalát kirajzolja (az csak kevés területi csoportot /Felső-Zagyva-vidék, Felső-Eger-vidék/ vág át), ám a Keleti középrégió esetében (mivel Gömört egységként kezelik) e tagolás a néprajzi felosztáshoz közelít. A Martin György által meghatározott táncdialektusok mindegyik határvonalat keresztezik. A keleti-palócok — matyók elnevezésű aldialektus nyugad határa a Zagyva völgye, ezért a Paládi-Kovács Attila meghatározta Palócföld nyugati határával majdnem egybeesik. Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a hármas felosztást elég sok oldalról lehetett bizonyítani, ugyanakkor a Keleti középrégió határaként gyakrabban mutatkozott a Sajó-Rima völgye (vagy még attól is délre, délnyugatra húzódó) vonal. Ezért az Északi nagyrégió belső tagolódásban is — a külső határok esetéhez hasonlóan — azt a hibrid megoldást fogadhatjuk el, amely az észak-déli felosztásban a számítógép, a keleti területek elhatárolása esetében inkább az eddigi néprajzi kutatás meghatározta vonalat ismeri el. Palócföld A Palócföld fogalma Paládi-Kovács Attila felfogásában „a palócnak nevezett magyar népcsoport, azaz egy jellegzetes nyelvjárást és kulturális hagyományt hordozó táji csoport lakóterülete”, amelyet ő „az ismert település- és népességtörténeti tények alapján, a nemzetiségi, felekezeti, közjogi és igazgatási viszonyokat is tekintetbe véve” jelöl ki.16 Vizsgálata arra a következtetésre jut, hogy ez a kategóna a palóc-barkó néptömb teljes területére alkalmazható, amelyet körülbelül az Ipoly folyó (Pinc-Orhalom-Pásztó vonal), a Mátra-Eger vonal, a Bán-patak, a Sajó és a Rima folyása és a szlovák—magyar nyelvhatár jelöl ki. A barkók nélkül megállapított Palócföld csak Észak-Flevesre, és Nógrád megye fent körülírt részére vonatkozik.17 Ezt a Palócföldet a Magyar Néprajzi Atlaszban csak 7 település képviseli. Az Ipoly felső folyása mellől Bolyk, a Pásztó—Orhalom vonaltól keletre eső Nagylóc és Karancskeszi, a Mátra—Eger vonaltól északra eső Maconka, Bodony és Erdőkövesd, valamint Mikófalva.18 A nyelvhatár közelében levő Bolyk jóval távolabb van a többi falu tömbjétől, ráadásul a megye északkeleti sarkában levő Losonci járás tagja, amelynek csak a déli felén élt a 19—20. század fordulóján magyar lakosság. A demográfiai lapokon Bolyk adatai a teljes járásét, tehát a szlovák etnikumét is képviselik, ezért vizsgálatunkban meg kell különböztetnünk a szűkebb (Bolyk nélküli) és a tágabb Palócföldet. A tágabb Palócföld két megye négy járása és öt becslőjárása területén fekszik. A demográfiai lapok közül összesen öt lapon jelenik meg azonos adatokkal, a domináns vallási térképeken és 1900-ban mindkét kategóriaosztású átiagos település-lélekszám térképen, valamint a népsűrűségi lapon. A szűkebb Palócföld pedig további 9 lapon egységes, az összes nemzetiségi és vallási lapon, az 1900-as részletes felekezeti térkép kivételével. Az agrárstatisztikai adatokat illetően a szűkebb és tágabb Palócföld közt nincs különbség, összesen 8 lapon azonosak az adatok, a szőlő és nádas aránya, a szántóterületre eső átlagos birtoknagyság mindkét időmetszetben, és 1910-ben a szőlő és nádas jövedelme is a teljes területen azonos. Ha a Palócföld—Barkóság együttesét tekintjük, összesen két demográfiai (természetesen a domináns vallás) és négy agrárstatisztikai lapon (szőlő aránya - 1910, nádas aránya és jövedelme - 1910, szántóterületre eső birtoknagyság - 1895) mutatható ki az egység. Ezek közül a legutolsó mutat valódi területi egységet, a többi adat az Északi nagyrégióban aránylag sok helyen azonos. A Palócföld agráradatokban mutatkozó hasonlóságát a megyei léptékű agrárrégiós térkép nem mutatja, a Heves—Nógrád határ mentén a Palócföldet két régióba osztotta Nagy Mariann. A tágabb Palócföld az Északnyugati-Kárpátok nagytájon belül négy középtáj területén helyezkedik el, de ezek általában a Palócföldön kívüli területekre is kiterjednek. A nyelvjárási térkép szerint a középpalóc nyelvjárási csoport területe nem egyezik meg a tágabb Palócföldével, azon dél és kelet felé túlterjeszkedik. A Palócföld déli határa ugyanakkor Harkai Imre szennt megegyezik a közép- és kelet-felföldi háztípus ilyen irányú elterjedésével. Barabás Jenő szerint azonban csak a Palócföld északi fele területén létezik tiszta formájában az északi háztípus, a déli fele az alföldi felé való átmeneti zóna területe. A Heves—Nógrád határ a vásárhely-sűrűségi lapokon is 16 PALÁDI-KOVÁCS 2003 (1989), 172. 17 PALÁDI-KOVÁCS 2003 (1989), 194. Paládi-Kovács később tanulmányának megjelenési helyét, a négykötetes „palóc monográfiát” (BAKÓ 1989) értékelve az elsősorban a „palóc centrum”-ra koncentráló kutatást bírálta, és kijelentette: „a palóc térség regionális néprajzi atlaszának (...) hiányában” nem adható tömör válasz a jellegzetes palóc műveltségi jegyek kérdésére (PALADI-KOVÁCS 2000, 676.). A „palóc centrumra” fókuszáló felfogásnál sokkal tágabb értelmezés is létezik a recens néprajzi irodalomban. Liszka József, bár elsősorban tárgya miatt (csak a szlovákiai magyarok néprajzával foglalkozott, s ezért vizsgálatának keretei nem terjedtek túl az országhatáron) és hangsúlyosan fikcióként kezelve, „Palócföld” néven foglalja össze szinte a teljes Felföld néprajzi nagytáj Szlovákiába cső részét a Garamtól a Hernádig. (LISZKA 2002, 295—298.) 18 Az atlasz gyűjtőpontjai közül a határesetként felfogható két település (az Örhalom—Pásztó vonaltól kissé nyugatra eső Csitár, és az Egertől északkeletre levő F'elsőtárkány) különböző okok miatt a Palócföldet képviselő mintába nem került bele. Felsőtárkány ugyanis régebben Borsod területére esett, mert a határ az Eger-patak volt. (PALÁDI-KOVÁCS 2003 /1968/, 139.) Csitár pedig a Balassagyarmati járás keleti határán fekszik, ha tehát e településhez kötve a járás adatait a szűk Palócföldre vetítenénk, téves eredményre jutnánk. 107
