Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011)
Borsos Balázs: A Palócföld mint kulturális régió
Alba Regia 40. (2011) A számítógép a klaszteranalízis mellett az ún. kulturálishasonlóság-vizsgálatot is elvégzi.8 Ennek segítségével megállapítható, hogy egy adott település hány térképlapon, illetve mennyi változóértékben (súlyozott attribútumértékben9) tér el a többi kutatóponttól. Az így alkotott lista a klaszterezés eredményét bizonyos fokig ellenőrzi is, mert míg a csoportelemzésben az első lépések után már közös súlypontokat vesz figyelembe az elemzés, ebben az esetben mindig az egyes gyűjtőpontok eltérését vizsgálja az összes többitől. Ha tehát az egyes területi egységeket képviselő kutatópontok egymás listájában az élen szerepelnek, a csoport egységessége bizonyítható. Ez a módszer elsősorban a kisebb (maximum 10-15 gyűjtőpont által képviselt) területi egységek meghatározásában lehet segítségünkre. A következőkben a Palócföld körülhatárolása, illetve ennek nehézségei előtt az Északi nagyrégió belső tagolásának problémáit szeretném bemutatni, és végül lezárásképpen a Palócföldhöz szorosan kapcsolódó Barkóság határainak elemzése is sorra kerül. A» Északi nagyrégió belső tagolódása Az északi nagytájat Kosa László középtáji bontás nélkül tárgyalja, ugyanakkor ő is elfogadja, hogy e régión belül egy alapvető kulturális választóvonal van, amely miatt valójában két középtájat (Nyugat- és Közép-Felföld, Kelet- Felföld) különböztethetünk meg e területen.10 Másfajta tagolódást vet fel a Palócföld és a rajta kívül eső területek kérdése.11 Az Északi nagyrégió és a Felföld nem egyezik meg a Palócfölddel, ez utóbbi sokkal szűkebb kategória. Paládi-Kovács Attila a Palócföldet az Ipoly felső folyása mentén Orhalomig, onnan Pásztóig majd Egerig terjedő vonallal határolja le, amely keleten a borsodi-gömön Erdőhátság területére kiterjedő Barkósággal olvad egybe.12 A Palócföld—Barkóság északkeled határa azonban megegyezik az Északi nagyrégió legfontosabb belső határával. Alapvetően vallási, nyelvjárási különbségek és kulturális jellemvonásokban mutatkozó eltérések miatt az elválasztó vonalnak Paládi-Kovács Attila a Sajó völgyét tartja,13 amely határvonal a Rima völgyében folytatódik.14 A két alapvető középtáj tehát a Nyugat- és Közép-Felföld (Nógrád, Heves, Dél-Borsod) és a Kelet-Felföld (Gömör, Észak-Borsod, Abaúj-Torna, és Zemplén ide eső része). A számítógépes vizsgálat alapvetően megerősíti e kulturális választóvonal létét, azzal a különbséggel, hogy a Rima völgye helyett a Bán-patak völgyéig teljes hosszában a Sajó völgyét mutatja ki elhatárolóként. A Sajó felső völgyében fekvő gömöri falvak még a Nyugat- és Közép-Felföldhöz (Északi középrégió) tartoznak, a Miskolcról északra eső Sajó-jobb part és a Putnoki-dombság keleti felén levő gömöri települések viszont már a Kelet-Felföldhöz (Keleti középrégió). A Palócföld az így meghatározott Északi középrégiónál is kisebb terület, tehát a kistájak elemzése során vehető figyelembe. Mivel a számítógép az Északi nagyrégiót a középrégiók szintjén három részre osztja: (Északi, Déli, Keleti középrégió), a következőkben a Palócföldet is magában foglaló Északi középrégió keleti és déli határait vetjük egybe a néprajzi tagolással. Az Északi középrégió déli határa lényegében az észak-magyarországi középhegység gerince mentén fut, a Cserhát kivételével, ott a déli lejtők falvai is az Északi középrégióhoz tartoznak. Az Északi és a Déli középrégiót voltaképpen egyaránt közelítőleg kelet-nyugat irányú településsorok alkotják. A szűrt klaszterezések közül az időtényező kiszűrése esetén a három középrégió pontosan megegyezik az összes térképlap elemzése során kapott képpel. A nyelvi tényező kiszűrése esetén a Keleti középrégió kiterjedése az Északi rovására megnő, s a teljes Sajó-jobb part is ide sorolódik. A -200-as elemzés eredményeképp még kisebb területre szorul az Északi középrégió, s most már a déliből is átkerül néhány település a keletibe. A -50-es elemzésben mondhatjuk „helyreáll a rend”, csak két észak-gömöri település marad a Keleti középrégió része. A néprajzi felosztás a közigazgatási határok közül csak Borsod megyét vágja ketté, a számítógépes felosztás azonban sehol nem követi a megyehatárt. A járási, becslőjárási szinten a déli középrégiós határ a járási határokkal megegyezik, ám a keleti határ Gömörben 1900-ban a Tornaaljai járást kettévágta. A közigazgatási átalakítás következtében 1910-ben már ott is követi a járáshatárt, a Rozsnyói becslőjárás azonban még az egész Putnokidombságot magában foglalja. A nemzetiségi térképeken egyik határ sem jelenik meg. A vallási különbségek a többségi felekezeteket ábrázoló lapokon mutatkoznak meg leginkább egyértelműen, míg az Északi (és Déli) középrégióban a katolikusok kizárólagosak, vagy abszolút többséget alkotnak, a Sajó—Rima vonaltól északra már csak a relatív többség 8 Ennek részleteiről lásd BORSOS 2006,148-149. és BORSOS 2007,176. 9 A kulturálishasonlóság-vizsgálat leghatékonyabb változatának az ún. súlyozottattribútum-érték vizsgálat bizonyult. Ebben az esetben nemcsak azt vesszük figyelembe, hogy egy adott település adatai hány térképen térnek el egy másiktól, hanem azt is, hogy ha egy adatban el is térnek, van-e olyan adat a térképen, amelyben egyeznek. A súlyozás jelen esetben azt jelenti, hogy ha a települések egy adatban eltérnek, de kettőben egyeznek, az nagyobb hasonlóságot jelent, mint ha egy eltérés mellett csak egy adatban egyeznének az adott lapon. 10 KOSA 1998, 260., 269. 11 Lásd egyebek között BAKÓ 1989. 13 PALÁDI-KOVÁCS 2003 (1989), 194. » PALÁDI-KOVÁCS 2003 (1994), 77. 14 PALÁDI-KOVÁCS 2003 (1989), 194. 105
