Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) királyi kincstartó és magyar kancellár lett. Nem csoda tehát, hogy belső titkos tanácsossá és királyi főlovászmesterré lépett elő, illetve örökös címül elnyerte családja részére Komárom vármegye örökös főispáni tisztét.17 Lipót örökösei további három generáción keresztül örökölték a Vas megyei birtokot,18 és ők vásároltak a család másik ága által birtokolt Kiskeszi mellé Fejér megyei birtokokat előbb 1792-ben Nyéken, utóbb a 19. század közepén Agárdpusztán és Sárladányban. A császár által megerősített végrendelet szerint Lepsény, illetve a Botka família egykori egyéb javai Nádasdy (IV.) Ferenc második fia, Boldizsár (fi 762) tulajdonába kerültek. Mivel azonban apja halálakor még kiskorú volt, a birtokok ügyeit néhány évig Lipót, Boldizsár „Legitimus Tutora és Curatora”, azaz törvényes gyámja illetve gondozója felügyelte.19 Boldizsár gróf már apjától is egy jól működő, több lábon álló gazdaságot örökölt, ahol többféle árut produkált a szántóföldi gazdálkodás, jelentős bevételeket hozott a szarvasmarha-, a juh-, a sertés- és a lótenyésztés, illetve hasznosították a Mezőföld szőlőtermesztésre alkalmas lankáit is.20 A gróf, akinek előmeneteléről csupán annyit tudunk, hogy bátyjához hasonlóan kancellár volt, maga is továbbfejlesztette lepsényi uradalmát,21 melynek bevételei már elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a szintén lepsényi birtokos Babocsai Ignáccal 1747-ben katolikus templomot építsenek, és hogy Lepsényben 1754-ben megalakulhasson a katolikus plébánia. Minden bizonnyal az uradalom anyagi hozzájárulása kellett ahhoz is, hogy a népességszámban is egyre gyarapodó településen 1771-re mindkét gyülekezetnek legyen iskolája.22 A folyamatosan fejlődő birtokon természetesen mind gyakorlati, mind presztízsszempontok miatt szükség volt egy olyan központi épületre, ahol a helyszínen tartózkodó tulajdonos, netán vendégei, esetleg az uradalom vezető tisztviselői és azok üzleti partnerei szállást, irodát találtak. Nem véletlen tehát, hogy Lepsényben is felhúztak egy ilyen épületet. Építésének pontos időpontját ugyan nem fedték fel forrásaink, a rendelkezésünkre álló adatok mégis elegendőek az épület formájának és funkciójának bemutatására. Ehhez segítségünkre van egy 1777-ben készült, Lepsényt ábrázoló térkép (1. kép),23 egy 1760-as években felvett leltár (2. kép),24 számos korabeli levél és nem utolsósorban a falkutatás eredményei. Az 1777-es térkép Lepsény keleti határán, a Szentgyörgyi-tó partján ábrázol egy U-alakú épületet, melyet a környékbeli uradalmi földektől elkerített kert övez. Ettől északra kápolna látható. Az U-alakú épület minden bizonnyal azonos azzal, melyről az uradalmi levelezésekben szó esik másfél évtizeddel korábban, illetve amelyről a datálatlan inventárium készült néhány évvel 1777 előtt. Az inventáriummal együtt őrzött levéltári iratok 1761 és 1770 között születtek. Ez a két évszám datálhatja a leltár elkészültét, de ha a leltárban felsoroltakat a Nádasdyak családfája mellé tesszük, sokkal közelebb jutunk az évszámhoz, és látjuk, hogy kik is használták az épületet ebben a formában.25 A „Lepstényi Kastélban Lévő Mobiliaknak Inventatioja” a következő helyiségekben gyűjtötte össze a berendezési tárgyakat: a „Groff Szobájában... Ebédlő Szobában... Groffné Szobájában... Kiss Aszony Szobájában... Frau Czimer Szobában... Konyhában... Spaiszban... Tisztek Szobájában... Kertész Eszköz... Vendégh fogadóban”. Nádasdy Boldizsárnak gróf Berényi Erzsébettel (1707—1787) kötött házasságából egyetlen leánya született, Erzsébet (1744—1814). Benne véljük felismerni az önálló szobával rendelkező „Kiss Aszony”-t, így világossá válik, hogy a — befejezetlennek tűnő — mventánum a kúria Nádasdy Boldizsár korában használatos szobabeosztását örökítette meg. A gróf 1762-ben hunyt el, így az irat ez előtt vagy hamarosan ezt követően készülhetett, és bizonyítja, hogy az épületet a gróf birtoklása idején emelték. Az összeírás tanulsága szerint az uradalom központját a grófi család és az uradalmi tisztek használták, illetve a kertész itt tartotta szerszámait. A gróf háló- és nappali szobájában leltárba vétetett egy szúnyoghálós ágy, egy öreg, zöld posztós kanapé, tizenkét zöld posztós zsöllye szék, képek, térkép és függöny. A grófné kényelmét szintén szúnyoghálós ágy, egy kisebb almárium — melyen „föllül van firka” — egy kétfiókos kis fehér asztal, képek, térkép és függöny szolgálta. Az ebédlőben pohárszék állt öreg poharakkal, támlás borszékek kínáltak ülőhelyet, melyekre két fehér asztal és egy „szeglet asztal” mellett lehetett leülni. A dísztárgyak között egy térkép és képek voltak megtalálhatók, míg az „abrosz és asztal keszkenyő préss”, illetve a továbbiak az ebédlő kiegészítői voltak. A további helyiségekben szerényebb berendezés került feljegyzésre. A bútorokkal kapcsolatosan többször előforduló „Eöregh” 17 BESSENYEI 2005, 106. i« MOL P 507 Okiratok III. 157. 1279. 115. w MOL P 507 Okiratok II. 117. 346. 2(1 MOL P 507 Okiratok II. 117. 345. 21 MOL P 507 Okiratok II. 117. 353-355. 22 KÁLLAY 1989, 179. 23 Mappa ... exhibet actualem totius Terreni Possessionis Lepsény ... per J. Nagy. 1777. MOL S 19. 41. Az 1783-ban készült I. katonai felmérés térképe az 1777-es állapotoknak megfelelően ábrázolja az épületet és környékét, további információkkal azonban nem szolgál. Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtár, X. 22. 2-t MOL P 507 Okiratok II. 117. 356. 25 A szerző ezúton köszöni Gudenus János Józsefnek, hogy rendelkezésére bocsátotta a Nádasdyak családfáját. Varga Gábor Farkast a családfának a jelen tanulmány részére történő megformálásáért illeti köszönet. 107
