Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Matussné Lendvai Márta: Kiegészítések Dunapentele 20. század eleji történetéhez - A Babanics család
A-lba Regia 39. (2010) A család névhasználata a címzések tükrében igen változatosnak mondható. Vezetéknevük 1900-1905 között kizárólag Babanics formában szerepel. A Babanits írásmód 1906-ban, tehát a család Dunapentelére költözésének feltételezett évében jelent meg először. Érdekes viszont, hogy fiai még 1908-ban is a Babanics változatot használták az édesapjuknak küldött lapokon. 1910-1916 között mindkét variáció jelen van, de 1912-től a családtagok már kizárólag a Babanits formát alkalmazták. Az idegenek véglegesen 1918-tól tértek át erre az írásmódra.26 A képeslapokon Babanics Mihály neve mellett 1906-ban szerepelt először a társadalmi középosztály tagjainak kijáró „tekintetes” megszólítás, a „gazdasági ellenőr” titulus mindössze egyedenegyszer, ugyanebben az évben, a fent említett képeslapon jelent meg. A „földbirtokos” megnevezés első alkalommal 1913-ban bukkant fel. A birtok tehát 1907-ben valószínűleg nem teljes egészében került felparcellázásra, valamekkora földterület a családfő tulajdonában maradt.27 A Fejérvári Naptár 1913-ban Babanics Mihályt Dunapentelén az állami elemi iskola tanítójaként tünteti fel28, az 1922. évfolyamban viszont már nem szerepel a tanítók között.29 Ekkor a Dunapentelei Katolikus Kör alelnöke volt, fia, ifjabb Babanits Mihály az Ébredő Magyarok Egyesülete helyi csoportjának titkári tisztségét töltötte be.30 A dunapentelei halotti anyakönyv 1927/33. sorszáma alatt a következő bejegyzés található: Babanits Mihály nyugalmazott elemi iskolai tanító, római katolikus vallású, 74 éves korában, 1927. május 6-án elhunyt. A halálesetet ifjabb Babanits Mihály jelentette be.31 A képeslapok hátoldalai a családtagok szeretetteljes kapcsolatáról tanúskodnak. Őszinte érdeklődéssel, esetenként aggódva kísérték figyelemmel egymás egészségi állapotát, folyamatban lévő vagy ügyes-bajos dolgait. Levelezésük eléggé intenzívnek tűnik: a kapott képeslapra lehetőség szerint azonnal, de legalábbis rövid időn belül válaszoltak, ellenkező esetben soha nem maradt el a késlekedés miatti mentegetőzés. Babanits Margit a családi házból elkerült testvéreinél, Imrénél és Józsánál illetve ismerősöknél általában gyakran, hosszabb ideig vendégeskedett. A képeslapokból kikövetkeztethető, hogy Imre esküvőjét 1909 nyarán tartották32, Sárika nevű kislánya kb. egy év múlva született33, s hogy családjával Vácon élt. A fiatalabb fiú, Miska eljegyzése 1915 decemberében volt34. Először a kisebbik lány, Józsa ment férjhez, Galambos Lajoshoz35, s egy ideig Baracson, majd Dunaföldváron laktak. A család dunapentelei szórakozását a kártya, a hosszú esti séták, a Duna kínálta lehetőségek és a szüret, szilveszter, farsang stb. alkalmából rendezett házi mulatságok, bálok jelentették. Szívesen és gyakran láttak maguknál vendégeket, akik ezért hálás köszönetüket fejezték ki.36 Babanits Mihály gyakorta kúráltatta magát Hévízen a fürdőben. Margit ideje jelentős részét levelezéssel töltötte. Sokszor írt külföldi kiadású (németországi, bécsi, prágai) képeslapokon, melyek egy részének előlapjai festmények reprodukcióit (pl. a Galerie Wiener Künstler gyűjteményéből) ábrázolják, más részük első oldalán fiatal nők, gyereklányok fotói szerepelnek, hátoldalukon minden esetben az „Import” felirat olvasható. Margit és Józsa öltözködése választékos és ízléses lehetett. Selyemblúzaikhoz hasonlókat még a Magyar Királyi Selyemfonógyárban sem talált az egyik képeslap küldője, ezért „Örüljenek és vigadjanak mert olyan mesés szépeket egész Győr városában találni nem lehet”37- írta nekik. Kalapjaikat - legalábbis azok egy részét - Vácott, a 26 A továbbiakban az adott forrásnak megfelelő névhasználatot alkalmazom. A dunapentelei (ma dunaújvárosi „kistemető”) temetőben található sírkövükön nevük a születéskor anyakönyvezett formában szerepel. A síremlék szövege a következő: „Itt nyugszik/Istenben boldogult/Babanics Mihályné/született/Beller Fráncziska/élt 54 évet/meghalt 1905. május 15- én/férje/Babanics Mihály'/1852-1927. máj. 6./ifj. Babanics Mihály/1882-1927. aug. 10./Beller József és neje/Aldás és béke legyen poraik felett.” Ifjabb Babanics Mihály tehát mindössze három hónappal élte túl édesapját. Beller József kilétére nem találtam adatot, valószínűleg Babanicsné testvére lehetett. Babanicsné nyughelye eredetileg nem Dunapentelén volt. „... este jöttünk meg Herczegfalváról - szegény jó anyánk sírjánál voltunk, olyan szomorú nap volt.” - írta Margit Takács Kálmánnak 1917. november 2-án. - gyűjt, ltsz.: 2009.52.33. 27 gyűjt, ltsz.: 2009.37.1. Ifjabb Babanits Mihályné, Jolán 1928-ban arról írt, hogy „... A földet kérdezik, de sokallják az árát. A végzést én is megkaptam remélem, most már nevemen lesz a föld.” Lukács László szíves közlése szerint A Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931-32. évre (Főszerk: F. Szabó Géza). Budapest, 1932. Dunapentele címtáránál a 130. oldalon a földbirtokosok között szerepel Babanits Mihályné (Budapest) 42 kh földtulajdonnal. 28 LEVEL A naptár 137. oldalára hivatkozik. 25 uo. Hivatkozás a naptár 150. oldalára. 3° LEVÉL 31 uo. A dunapentelei halotti anyakönyvre hivatkozik. 32 gyűjt, ltsz.: 2009.148.1. („Készülnek ugye? Esküvőre!”) 33 uo. ltsz.: 2009.66.1. (1911 augusztusában „... a zápfogai is erősen jönnek.”) 34 uo. ltsz.: 2009.59.1. („... az eljegyzési kártyát... a mai postával megkaptam”) 35 Első alkalommal 1909-ben szerepel együtt képeslapon Józsa és Lajos aláírás (gyűjt, ltsz.: 2009.49.1.). Az a képes levelezőlap (gyűjt, ltsz.: 2009.36.1.) pedig, amelyet 1912-ben Galambos Lajos jegyző baracsi címére Babanits Margitnak küldött az édesapja és a dunapentelei ismerősök, egyértelműen bizonyítja a házasságot. FMTE 1979. 425. - Galambos Lajos 1918 novemberében is Baracs jegyzője volt. 36 gyűjt, ltsz.: 2009.89.1., 2009.101.1. 37 uo. ltsz.: 2009.96.1. 89
