Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Matussné Lendvai Márta: Kiegészítések Dunapentele 20. század eleji történetéhez - A Babanics család
Alba Regia 39. (2010) MATUSSNÉ LENDVAI MÁRTA KIEGÉSZÍTÉSEK DUNAPENTELE 20. SZÁZAD ELEJEI TÖRTÉNETÉHEZ A BAB AM CS CSALÁD Köztudott, hogy a képes levelezőlap - vagy ahogyan mindennapjainkban nevezzük; a képeslap - egy-egy időszak kortörténeti dokumentuma, és így kultúrtörténeti értéket is képvisel. Képes oldala jól tükrözi az adott kor ízlésvilágát, sok hasznos adatot, információt szolgáltat a múlt iránt érdeklődőknek és a kutatóknak. A régi utcaképek bemutatják a korabeli településszerkezetet, építkezési módokat, az on élők életformáját, öltözködési szokásaikat, tárgyi kultúrájukat, a kereskedelmi és közlekedési viszonyokat. A képeslapok hátoldala többnyire nem hétpecsétes titkokat, hanem rövidebb közleményeket, üdvözletét, jókívánságot vagy olyan üzenetet tartalmaz, amelyet bárki szabadon elolvashat. A bizalmas közlendők eszköze a képes levelezőlapok megjelenése és használatuk elterjedése után is a levél maradt. A képeslapok sokszor semmitmondónak tűnő hátoldali információi mégis, kis morzsákkal ugyan, de hozzájárulhatnak egy-egy korszak vagy település történelmének árnyaltabb megismeréséhez. Dolgozatomban ennek igazolására teszek kísérletet a 20. század elejei Dunapentele vonatkozásában, a Babanics Mihály és családja által küldött illetve kapott képeslapok segítségével. A gyűjtemény Az Intercisa Múzeumnak 2008-ban megvásárlásra felajánlottak egy elsősorban képes levelezőlapokból, kisebb részben iratokból álló, a dunapentelei Babanics Mihály gazdasági ellenőr, birtokos gazda családjával kapcsolatos együttest. Az anyag tüzetes, többszöri áttekintése után a közel 450 képeslapból kiválasztottam 117 darabot, a dokumentumok közül pedig 5 iratot, amelyeket a múzeum történeti gyűjteménye szempontjából muzeális értékkel bírónak ítéltem. Az együttes megvásárlását a Nemzeti Kulturális Alap és Dunaújváros Megyei Jogú Város anyagi támogatása tette lehetővé. A vásárlást követően a gyűjtemény tulajdonosa további 49 képeslapot és 4 iratot ajándékozott a múzeumnak. A képeslapok az 1900-1943 közötti évekből származnak. Egy részük első oldala a korabeli Dunapentelét ábrázolja, ezek közül több olyan helyszínt mutat be, amely sem képeslap, sem fénykép formájában nem szerepelt a múzeum gyűjteményében. Más részük előlapján megjelennek a környező települések (Nagyvenyim, Ercsi, Dunaföldvár) illetve Nagy-Magyarország helységeinek ábrázolásai, amely témák teljességgel hiányoztak eddig a múzeumi gyűjteményből. Sok képes levelezőlap előoldala hamisítatlan „békebeli” hangulatot áraszt. Néhányuk első oldalán azoknak a személyeknek a fényképe látható, akik az adott képeslapot írták. A kiválasztott lapok hátoldala kézírással írott, tehát információkat hordoz, amelyek feldolgozása további kutatómunkát tett szükségessé. A család Babanics Mihály* 1 és felesége, Beller Franciska2 közös életének helyszíne Hercegfalva-Kokasdpuszta Kokasdmajor volt. Az egyházi és polgári anyakönyvek alapján Kokasd egyházközségi és közigazgatási vonatkozásban egyaránt Hercegfalvához tartozott.3 A kisbérlők és zsellérek által benépesített nagyobb lélekszámú puszták létrejötte a nagybirtok munkaerő-szükségletének volt köszönhető. A szintén Hercegfalvához tartozó Mélykút után Kokasd a második legnépesebb pusztának számított: 1818-ban 67, 1825-ben 36, 1832-ben 144, 1838-ban 146, 1848-ban 140, 1 Dr. Erdős Ferencnek, a Fejér Megyei Levéltár igazgatójának szíves tájékoztatása szerint (a levéltár 396-1/2010. iktatószámú levele /továbbiakban: LEVEL/) feltehetően 1853-ban született, születési helye ismeretlen. Szülei Babanits József és Stolmár Ágnes voltak 1 ADATBÁZISOK szerint Beller Franciska hódmezővásárhelyi származású szülők - Beller Lőrinc és Jónás Klára - gyermekeként 1851 körül született Hereegfalva-Kokasdpusztán, s itt is halt meg 1905. május 15-én. 3 ADATBÁZISOK 2009. IC. 02. 87
