Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Szemle
Alba Regia 39. (2010) érte. Annak megőrzése, egységének, intézményeinek megtartása, az elért eredmények elfogadtatása, a jelen és a jövendő feladataihoz a lehetőségek biztosítása érdekében minden esetben kiállt, harcolt. Egyéni kutatómunkáján túl, minden munkahelyén törekedett a mások számára is használható rend, gyűjtemények, adattárak kialakítására, fejlesztésére. A fiatal generáció ifjúsági díjakat, ösztöndíjakat, állásokat, kutatásaik támogatását, publikációs lehetőségeket köszönhet Neki. A néprajzi doktori iskola megszervezésével, közel másfél évtizedes működtetésével megnyitotta az utat a habilitáció és a PhD fokozat megszerzéséhez. Köszönjük Paládi-Kovács Attilának, hogy a közelmúlt évtizedeiben, nehéz helyzetekben is, a számadónk volt. Jól sáfárkodott a kezére bízott jószággal: a magyar néprajztudománnyal. Nem bizonytalanodott el, nem gyengítették a hazai és külföldi szirénhangok, akiktől azt hallottuk, hogy a néprajz más, mint amit az egyetemen tanultunk, amit megbecsült, nagy elődeink hagytak ránk. Megerősítette azt a felfogásunkat, hogy a néprajz a Rajnától keletre a nemzetikulturális gondok, sorskérdések megoldásának elősegítésére különült el a tudományok rendszerében, a nemzeti megújulás korában, a XVIII-XIX. század fordulóján. Abban is megerősített minket, hogy Magyarországon, a Kárpátmedencében a nemzeti néprajztudomány, a nemzeti kulturális örökség értékeit felmutató néprajz léte a XX. század utolsó harmadában, sőt a harmadik évezred elején még mindig időszerű. Köszönjük, hogy néprajztudományunk szekerének rúdját az európai etnológia irányába állította. Hálásak lehetünk ünnepi kötetének néprajzi hitvallásában irányjelző, útmutató mondataiért: „... az a sziklaszilárd meggyőződésem, hogy bár globalizálódik a világ, jóllehet beléptünk az Európai Unióba, mi akkor sem hagyhatjuk el a nyelvünket, a kultúránkat. Ha tehát valaminek van értelme az évezred fordulóján, az a Magyar Néprajz kézikönyvének a kidolgozása és megjelentetése. Amíg magyarul beszélünk, érzünk, olvasunk, addig a magyar nép hagyománynak, a nemzeti művelődésnek és benne a néprajznak mindig lesz értelme.” Mit kívánhatunk ezen a jeles születésnapon Paládi-Kovács Attilának? Kívánjuk, hogy Isten éltesse, továbbra is jó egészségben, az eddigiekhez hasonló fizikai és szellemi kondícióban tartsa meg Öt családja, a magyar és az európai néprajztudomány körében. Újabb könyveivel, előadásaival, útmutatásaival ezután is legyen a számadónk, szószólónk. LUKÁCS LÁSZLÓ 261