Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)

Közlemények - Pásztókai-Szeőke Judit: Lóvakaró vagy szövőszerszám? - Római kori fogazott vas szerszámok Pannonia területéről

Alba Regia 39. (2010)

KÖZLEMÉNYEK - MITTEILUNGEN

PÁSZTÓKAI-SZEÓKE JUDIT LÓVAKARÓ VAGY SZÖVŐ SZERSZÁM?

RÓMAI KORI FOGAZOTT VAS SZERSZÁMOK PANNONIA TERÜLETÉRŐL1

Bevezetés

Régészeti kontextusból származó eszközök funkciójának azonosítása mindig nehéz feladat elé állítja a régi korok technológiáinak kutatóit. Habár némely szerszám igen hosszú életű, de régészeti leletek pusztán formai hasonlóságán alapuló jelenkori, néprajzi tárgyakkal való azonosítása nem egy esetben félrevezető is lehet. Doktori projektem céljai közt szerepel egy, a római kon Pannonia területéről is ismert vas szerszám funkciójának meghatározása.

Reményeim szerint az egyes leletek régészeti kontextusának, valamint maguknak az ismert szerszámoknak körültekintő vizsgálatán keresztül biztosabb funkcióazonosításhoz juthatunk.

Leírás

A kérdéses szerszám 16-30 cm hosszú, téglalap alakú, egyik hosszanti oldalán teljes egészében — centiméterenként 1-2 rövid foggal - csipkézett vas penge, amelynek másik hosszanti oldalán középütt egy, a pengével derékszöget vagy tompaszöget bezáró nyéltüskét találunk. Rendszerint ez utóbbi oldal mindkét sarkában egy-egy hullámszerűen visszahajtott nyúlvány látható, amelyekről vasgyűrű csünghet. (1. kép) Pannonia területéről legalább 27 ilyen darabot ismerünk.1 2

Keltetés

Pannóniában az eddig ismert legkorábbi darabok talán már a 2—3. század folyamán használatban lehettek, azonban a 4. századtól kezdődően nincs kétség használatuk felől. Pannnonián kívül is jól ismertek a szerszámtípus példányai: habár sporadikusan már a 2. század folyamán is előfordul, a darabok jelentős többsége Kr. u. 3—7. századra keltezhető.3 Néhány formai azonosságot mutató példány ennél későbbre keltezhető régészeti kontextusból is ismert a középkori Oroszország területén.4

Funkció

Az általánosan elfogadott elképzeléssel szemben, amely szerint a fent említett tárgytípust állatbőrök kiképzésében, illetve élő állatok - elsősorban szarvasmarha és ló - ápolásában vakaróként használták, valószínűbbnek tűnik, hogy a római korban is használt függőleges, kétgerendás (ang. tm-beam upright loom) szövőszéken készített textilek vízszintes, ún. vetülékfonalát verték le, tömörítették ezen fogazott szerszámok segítségével. (2. kép) Az utóbbi értelmezés a Pannóniából ismert példányok régészeti kontextusának vizsgálatán alapszik: hiszen itt egyéb, szintén textilkészítésre

1 Alábbi cikk a ..Curty-Comb or Toothed Weft Beater? The Serrated Iron Tools from the Roman Province of Pannonia” című, North European Symposium for Archaeological Textiles X. (szerkesztette Andersson Strand, E. - Gleba, M. - Mannering, U. - Munkholt, C. - Ringgaard, M.) Oxford-Oakville 2009. kötetben megjelent angol nyelvű cikk magyar nyelvű változata.

2 BURGER 1979, Abb. 44; MÜLLER 1982; HENNING 1987; PÉTERFI 1993, VI.56.3. tábla és XIV.102.8. tábla; publikálatlan példány a tácmargittelepi 216. sírból.

2 MÜLLER 1982; HENNING 1987; GAITZSCH 2005 •»NIKITIN 1971;KIRPICNIKOV 1973, KIRP1CNIKOV 1986

251