Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Művészettörténet - A Bory Jenő Emlékkoferencia előadásai - Bory Jenő a vérbeli szobrász - Prohászka László: Bory Jenő éremművészeti munkássága
Alba Regia 39. (2010) „Az érem gondolata 1931-ben vetődött föl, a kivitelre a Prohászka-templom javára 1932-ben rendezett sorsjáték adott alkalmat, midőn a templomépítő-bizottság a Bory Jenő által felajánlott éremmodellt elfogadva, annak kiadását elhatározta” — írta a műről a Székesfehérvári Szemle.19 Az emlékérem előlapján a püspök határozott tekintetű, balra néző profilja látható, fején a főpapok által viselt kisméretű sapka (pileolus). Körben a PROHASZKA OTTOKAR SZÉKESFEHÉRVÁR XV. PÜSPÖKE 1858—1927 felirat olvasható. Középen lent, a nyakvágás alatt ovális körben a BORY felirat utal a művészre. A hátlapon a fehérvári emléktemplom félkörívben sugárkoszorúval övezett épülete látható, az impozáns (harminc méter átmérőjű) kupolával. Alul négy sorban a következő szöveg olvasható: OTTOKAR PÜSPÖK / SZÉKESFEHÉRVÁROTT ÉPÜLŐ / EMLÉKTEMPLOMA / 1932. A templom építésére meghirdetett pályázatra beadott huszonhét pályamű közül 1929-ben Fábián Gáspár terve nyert.20 A konzervatív hagyományokat követő, klasszicizáló stílusban épült emléktemplom alapkövét 1929. november 17-én helyezték el, s a templomot 1933. november 5-én szentelték fel. Az érem Fábián eredeti, 1929-ben készült tervei alapján készült, így a kupola mögött az a hatvanöt méter magas harangtorony is látható, amelynek megépítésére nem került sor. (A templom mai megjelenése nemcsak a torony hiánya miatt nem azonos a hátlapon látható épület képével. 1944. szeptember 19-én bombatalálat következtében elpusztult a baloldali épületszárny, amelyet 1945 után sajnos nem építettek újra.) A négyféle méretben készített alkotás legnagyobb méretű, 136 milliméteres, öntött bronz változatából ismereteink szerint, mindössze négy példány ismert. Egy a művész hagyatékában maradt fenn, egy magántulajdonba került. Két változat a Székesfehérvári Püspökségé. Ezek egyike kétoldalas, míg a többi három példány csak a püspök arcmását ábrázoló előlapból áll. Ezek hátoldalán kis csavarmenet biztosítja a fa- vagy márványlapra történő felszerelés lehetőségét. A 78 milliméter átmérőjű, kétoldalas változatból harminc példányt öntöttek, amelyek közül egy a Magyar Építészeti Múzeumba került. Az 54,5 milliméteres méretű bronzéremnek külön előlapja21 és külön hátlapja készült. Mindkét változat hátoldalán csavarmenet szolgál arra, hogy fa- vagy márványlapra rögzíthessék az alkotást. A legnagyobb példányszámban készült, 34 milliméteres éremből több darab magántulajdonban van, egy-egy a Magyar Nemzeti Múzeum éremtára,22 illetve a Bory-vár gyűjteményében található. Ennek az éremnek létezik aranyozott bronz változata is. Utóbbiból — egy bronz változat23 mellett - a Magyar Nemzeti Galéria őriz példányt.24 A 136 illetve a 78 milliméter átmérőjű érmeket a budapesti Mátyási-cég öntötte. A bronzból vert, kisebb méretű változatokat a szintén fővárosban működő Ludvig-cég gyártotta. (A 34 milliméteres érem hátlapján baloldalt középen, apró betűkkel látható a LUDVIG felirat.) Székesfehérváron az Egyházmegyei Gyűjtemény — egyedül az országban — valamennyi változatból őriz példányt. A Prohászka-érem elő- illetve hátlapja 136 milliméteres gipszmintáját eredetileg a Fejér Megyei Múzeum kapta, melynek tényét a két mű hátlapján látható leltán szám tanúsítja.25 (A leltári számokat a Székesfehérvári Szemle korábban idézett, 1932. évi 7—9. száma is közölte.) Az állami közgyűjtemény igazgatója 1950 körül, okkal tartva attól, hogy az alkotásokat esetleg megsemmisítik, a két gipszmintát átadta a Székesfehérvári Püspökségnek. Az alkotásokat most a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény őrzi.26 Az Egyházmegyei Gyűjteményben találhatók más, a Prohászka-éremmel kapcsolatos műtárgyak is. Egy 150 x 150 milliméteres méretű, szabálytalan alakú fehér márványtömb felső részére a 78 milliméteres Prohászka-érem előlapját erősítették. A levélnehezékként vagy asztak díszként szolgáló márványtömbbe a püspök portréja alá arany betűkkel a HOMO / SAPIENS feliratot vésték. A legnagyobb méretű, 136 milliméteres érem egy példánya köré zöldre festett gipszkoszorú készült, felül a falra helyezhetőséget biztosító akasztóval. A Prohászka Ottokár-emlékérmek közül több szerepelt kiállításon. A korabeli katalógus tanúsága szerint, a Prohászka-érmek láthatók voltak az 1930-as években a Bory-vár állandó kiállításán.27 Az 54,5 milliméteres változat az 1985-ben alapítása háromszázötvenedik évfordulójára emlékező Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott tárlaton volt látható, a díszdoktorokat ábrázoló érmek között.28 (Prohászkát 1913-ban avatták az egyetem díszdoktorává.) A székesfehérvári Prohászka-emléktemplomot ábrázoló 78 milliméteres példányok egyike a Magyar Építészeti Múzeum 1993-ban rendezett kiállításán szerepelt.29 A székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény Prohászka-érmei közül a 78 19 Bory ]. Próbáikká érmei. Székesfehérvári Szemle, 1932/7-9. 51. o. 20 Magyar Vilmos: A Prohászka-emléktemplom tervpályázata. Magyar Építőművészet, 1929/6.19.0. 21 MNG ltsz. 55.365-P. 22 MNM ltsz. 27/935-9. 23 MNG ltsz. 55.367-P. 2-1 MNG ltsz. 55.366-P. 25 FMM ltsz. 8562. és 8563. 26 Mózessy Gergely közlése. 27 A Boy-vár kivonatos tárgymutatója. Székesfehérvár, [ 1935]. 4. o. 28 Kiállítás a 350 éves Eötvös Loránd Tudományegyetem érmeiről. Katalógus. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bp., 1985. 12. o. 29 Pusztai László (szerk.): Építészet érméken. Katalógus. OMvH Magyar Építészeti Múzeuma, Bp., 1993. 30., 33. 42-43. o. 225
