Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 39. (Székesfehérvár, 2010)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Bányai Balázs: Momentumok egy sokoldalú urasági lak történetéből - A lepsényi Nádasdy-kúria évszázadai
Alba Regia 39. (2010) köszönhetően alapos művészettörténeti ismeretekkel rendelkező, az épület berendezését irányító háziasszony számára nagy jelentőséggel bírt a zene. Ez nem csoda, hiszen házasságkötése előtt táncosnőként szerepelt a Nemzeti Színházban és éjszakai szórakozóhelyeken, illetve maga is tanított egy mozgásművészeti — mai fogalmaink szerint kortárs tánc - iskolában. Zongoratanárnő testvérével a salzburgi ünnepi játékokat is meglátogatta, sógornőjével, a színházi múltú gróf Nádasdy Ferencnével Budapestre járt rendszeresen koncertekre és színházba.163 A szalon délnyugati sarkába kandallót építettek, körülötte ülőpárnák, székek és fotelek várták a családtagokat és vendégeiket. A szoba legnagyobb fotelje a hálóba vezető ajtó és egy konzolasztal között nyújtott kényelmet a háziaknak (21-22. kép). A sarokszoba (4.) a ház urának és úrnőjének hálójaként funkcionált. Nyugati fala előtt dobogón állt az ágy két oldalt éjjeliszekrényekkel. A belső udvar felőli sarkába építették a kályhát, a ruhákat nagy barokk ruhásszekrényben tárolták. Az északi ablak alatt dívány feküdt, a keleti előtt toalettasztal, a szoba közepén asztal állt székekkel és perzsaszőnyeggel. A kúria belső falait fehérre meszelték. A fehér falakat a szalon egyik falszakaszán és a hálószobában borította falikárpit. Utóbbiakat már Nádasdy Pál és felesége gyárttatta, ezek pásztorjeleneteket ábrázoltak. Az iroda, a szalon és a hálószoba jellemző kiegészítői voltak az Erzsébet- és Rothschild-mintájú herendi porcelánkészletek a gyertyatartókkal, lámpákkal, kisebb szelencékkel és egyebekkel. A hálószobához kapcsolódott az öltözőszoba (5.), ezt követte a fürdő (6.). A fürdő felszereltsége megegyezett a vendégszárnyban találhatóéval. Mindkettőben volt mosdó, kád, dívány és toalett. A folyóvizet a kastélyba bevezetett vízvezetékrendszer biztosította, a melegvizet a kád melletti felfuthető tartályban állították elő. Ebédlőnek (7.) a keleti szárny utolsó helyiségét rendezték be. Ez az előszobához és a zárt folyosóhoz (8.) hasonlóan kőborítást kapott. Az ovális ebédlőasztalt tizenkettő szék vette körül, a nagy helyiséget kandallóval fűtötték. A tálalók az étkezéshez szükséges kellékek voltak, a virágtartók és virágok hangulatosabbá tették az ebédlőt, Benjamin Block Nádasdy Ferenc országbírót és feleségét ábrázoló, Nádasdy Pál és felesége által felújíttatott olajképei pedig a család dicső múltját idézték fel. Az ebédlőből ajtó és lépcsők vezettek a személyzeti szárnyba, illetve a parkba nyíló kijárathoz (9.). Amint a felsorolt műtárgyakból is sejthető, az épület berendezéséhez Nádasdy Pál és felesége rendelkezésére álltak a család régebbi bútorai a 18-19. századból. A nádasdladányi kastély kulcsárságában még az 1940-es években is tároltak használaton kívüli bútorokat.164 Ahhoz azonban, hogy ízlésüknek megfelelően rendezzék be az egész kúriát, maguk is vásároltak antik, illetve új bútorokat és más berendezési tárgyakat is. A főbejárattól jobbra, a szülőktől és a társasági terektől elkülönített, mégsem távoli két szoba a gyermekek birodalma volt. Az előszoba melletti a játszószoba (34.), a belső a háló (33.). A játszószoba közepén asztal állt székekkel, a játék mellett a reggeli és a vacsora elfogyasztásának a helyszíne. Az ebédet a szülőkkel fogyasztotta Erzsébet és Borbála. A gyerekszobához illő fehér kályha adott meleget, a szekrényekben a játékokat tárolták, a falakon elhelyezett faragott játékfigurák még otthonosabbá tették a szobát. A hálóban lakott a két lány mellett dolgozó nevelőnő is.165 A konteszek szobáját, csakúgy, mint a többi családi szobát és a szalont parkettával borították. A grófkisasszonyok a vendégszárny fürdőjét (32.) használták, ahova lépcsők vezettek a zárt folyosóról. A nyitott folyosóról nyíltak a nyugati szárny vendégszobái (28-31.), bécsi biedermeier bútorokkal berendezve. Egységes berendezésük nem csak a bútorok stílusán érződött, a bútorok funkció szerint is megegyeztek. Mindben volt ágy két éjjeliszekrénnyel, és a folyosón található fürdőszoba megléte ellenére az összesben elhelyeztek mosdószekrényt mosdótállal, vízzel, bidével. Ruhásszekrények, toalettasztal, asztal székekkel és mindenütt egyszínű szőnyeg várta még a vendégeket. Önálló karaktert minden szobának az egységes, herendi mintákat követő függöny és lámpaernyő adott, melyek helyiségenként a textíliákhoz igazodó Erzsébet-, Zichy-, Rotschild- és Viktóna-mintás herendi porcelánokkal egészültek ki. A kályhákat továbbra is kívülről fűtötték, a szobák padlója deszkából készült. A legnagyobb vendégszobát főként a grófné testvére, Erzsébet — előbb egyedül, később férjével — használta. Ebben egy nagy zongora is helyet kapott a zongoratanárnő, a zongorán tanuló Nádasdy Erzsébet és a zenés összejöveteleken alkalmanként a hangszer mellé ülő Nádasdy Ferenc örömére. Augner Erzsébethez hasonlóan a legtöbb vendégnek megvolt az állandó szobája lepsényi tartózkodása idejére. így volt ez gróf Nádasdy Tamásnéval is, aki mindig az ötödik vendégszobában (10.) hált meg. Igaz, ezt kizárólag az ő részére tartották fenn. A magyar biedermeier berendezés, a magyar szőttesek és hímzéses párnák után magyar szobának is hívott sarokszoba a rózsakert felé nézett. A nyugati szárny utolsó vendégszobája és a WC (26.), illetve a padlásfeljáró (35.) között az udvarra nyílt kijárás. A szintén nyitott folyosós déli szárny további helyiségeiben a személyzet élt és dolgozott. A magyar szoba mellett, közel az ebédlőhöz a tálalót (11.) alakították ki. Nem véletlen, hiszen a kúriához csadakozó mellékszárny első helyisége a konyha (12.) volt (23. kép), így az étel a legrövidebb úton juthatott az ebédlőbe. A tálaló ajtaja mellett a folyosóról nyílt a pincelejáró (20.), ahová borért és egyéb italokért járt le az inas. 163 NÁDASDY 2008,16-24., Nádasdy Borbála közlése. 164 Szigeti Jánosné közlése. 165 Nádasdy Borbála közlése. 123
