Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Alba Riga 38. (2009) Politikai katolicizmus A politikai katolicizmus, amely a Katolikus Néppártot hozta létre, a XIX. század utolsó évtizedének jelensége. A korabeli szóhasználat főpapi, főúri pártnak nevezte. Eszmevilága a konzervativizmus, erős klerikális befolyással, agrárius színezettel. Tömegbázisnak a katolikus hívőket szemelte ki, akiket 1894. november 18-án nagygyűlésre hívtak Székesfehérvárra. A gyűlésen a fehérváriakon kívül a környék falvainak katolikusai is részt vettek papjaikkal, egyházi iskolák tanítóival együtt. A katolikus politikai mozgalmat az egyházmegye püspöke, Steiner Fülöp és környezete szervezte. A vezérek között a vármegye mágnásai is ott voltak; Zichy Nándor, Zichy János, Csekonits Endre, Esterházy Miklós Móric. A néppárti politikusok a szabadelvű kormánypárt ellen indított támadásaikkal a miniszterelnök haragját kiváltották, aki a fehérvári nagygyűlésen elhangzottak miatt a főispánon keresztül tiltakozását fejezte ki. A szónokok Fehérváron demagóg szövegeikkel felizgatták a hallgatóságot. Elhangzott, hogy a katolikus politikai irányzat új szociálpolitikát követel a kormányzattól. A hallgatóság arról is értesült, hogy hamarosan munkásszervezkedés kezdődik falun és városon. A liberális elemzők szerint az egyház a neokonzervatív ideológiával a modem ipari társadalomhoz kívánt idomulni. A Katolikus Néppárt 1895. januárban alakult meg a fővárosban, az Esterházy-palotában. E párt volt az első, amely hivatásos politikusokat alkalmazott, pártirodákat tartott fenn, akik a pártszervezést végezték. A pártfunkcionáriusok tartották a kapcsolatot a katolikus egyesületekkel, újakat hoztak létre, (katolikus- és néppárti körök, legényegyletek, jótékonysági szervezetek, hitelszövetkezetek, 1898-tól a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek.) A gazdasági jellegű szerveket a Károlyi Sándor vezette Gazdaszövetség kebelében hozták létre, amely szoros kapcsolatban állt a Katolikus Néppárttal. A katolikus politikai eszmeáramlat szemben állt a magyarországi finánctőke képviselőivel, és a feudális eredetű nagybirtok gazdasági törekvéseit hirdette, és célja a mágnás-dzsentri uralom konzerválása. Az egyesületek élére a falvakban a plébánosokat állították (MM 1978, 53-55.). Kormánypárt A kormánypárt, amely 1867-1905 között töretlenül őrizte hatalmát, Székesfehérváron időlegesen vetette meg lábát. A kortársak a Szabadelvű Pártot az uralkodó körök helyi elit klubjának tekintették. Vezére a mindenkori főispán, aki a kormány embere. Döntéseit a vármegye, a város főhivatalnokaival, a nagytőkésekkel, a nagybirtokosok képviselőivel hozta meg. A szabadelvű körök alkalmanként alakultak és főleg a választási kortézia idején működtek. Minden választás alkalmával indítottak kormánypárti képviselőjelölteket, akiknek megválasztását nagyobb összegekkel támogatták. A dualizmus kor utolsó parlamenti választásakor (1910) Széchényi főispán Zichy János kormánypárti jelölt megválasztásához 50 ezer koronát kért a kormánytól. Ez esetben a főispán garantálta a kultuszminiszter győzelmét. Azt írja a belügyminiszternek, hogy a kortézia idején a pénzt politikai szempontból megbízható egyéneknek kell kiosztani, akik hozzák a biztos szavazókat Zichy János számára. A kormánypárt azonban az összeget nem adta meg. Ekkor Széchényi a hitelintézetekhez és a nagytőkésekhez fordult, hogy a pénzt kölcsönözzék a választási pártkasszának. A kereskedő tőkéscsoport vezéregyénisége, Wertheim Armin, továbbá a takarékpénztár, a kölcsönös segélyező egylet, a kereskedelmi bank, a kereskedői társulat fizetett be nagyobb összegeket a kormánypárti kasszába. Ismeretes, hogy a kultuszminiszter a választás során a függetlenségi jelölttel szemben alulmaradt (FMTE 1973, 141-154.). A POLGÁRI RESTAURÁCIÓ A tanácshatalom végnapjai A proletárrezsim összeomlásának híre 1919. július 31-én este terjedt el Székesfehérváron. Az értesülés megbízható forrásból származott. A vasutasok kapták a hírt távírón, melyet a fővárosból érkező utasok is megerősítettek. A helyi hatalom vezetői tanácskozást tartottak, és erről rövid hírt közöltek az újságban. Augusztus 2- án a proletár szervek röplapot terjesztettek, melyben a társadalmi rend megőrzésére hívták fel a lakosságot. Az augusztus elejei napokban a tanácshatalom helyi szervei stabilizációs intézkedéseket hoztak, de azok hatástalanok maradtak. A polgári restauráció hívei nyíltan szervezkedtek. Augusztus 2-án a 69. gyalogezred laktanyában
