Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)

Tanulmányok - Régészet - K. Palágyi Sylvia: A grosiumi Villa Amasia, azaz késő császárkori palota és a balácai villagazdaság főépületének összevetése

K Palágyi Sylvia: A gorsiumi Villa Amasia, a*az^ késő császárkori palota és a balácai villagapdaságfőépületének összevetése

Thomas Edit 1955-ben közölt egy ásatás közben készült fényképet az I. terem, azaz a legnagyobb apszisos terem faláról. Ezen 3-as szakaszolás figyelhető meg,38 ugyanúgy, mint ahogy azt a XXV. épület falánál is láttuk.39 A fényképen nem látszik világosan, hogy a legfelső szakasz eredeti-e vagy sem. Ha igen, akkor itt is, az alapozás feletti felmenő fal 2, jól elváló szakaszra (periódusra?) különül el, tehát az épület, legalább is az I. terem építési idejét, esetleg építési fázisait át lehetne gondolni. Ha a legfelső falszakasz nem eredeti, akkor is jól látszik 2 járószint, amely között kb. 1 m lehet a különbség. Az I. épület VIII. helyiségének EK-i sarkában készült fényképfelvételen pedig egymáshoz épített, különbözően alapozott, vakolt és vakolatlan falak látszanak.40

Tác-Gorsium-Herculia azonosságának és jogállásának eldöntésében nem vagyok illetékes. Annyit tehetek mindössze, hogy Fitz Jenő, valamint Thomas Edit átnézett publikációi és Tóth Endre észrevételei kapcsán kérdéseimet, megjegyzéseimet a gorsiumi I. épületet illetően - éppen balácai tapasztalataim alapján is - ismertessem annak reményében, hogy lesz még lehetőség az épület területén néhány kisebb kiegészítő feltárásra.

Hlsőként talán (Fit* Jenő terminológiáját használva) a „város” kiterjedése, a „városfal” és az^ I. épület viszonyáról:

Fitz Jenő a városfal által körülvett terület és a város kiterjedése közé nem tett egyenlőségjelet. Az 5 ha41 valóban kicsinek látszik egy városhoz, de még egy nagyobb villához is. Összehasonlításképpen megemlíthetjük, hogy az aquincumi polgárváros alapterülete 25 ha, Soproné az I-II. században 9 ha,42 a balácai villagazdaság fallal körülvett központjának területe pedig 8,79 ha.43 Amennyiben „a fallal védett városrész csak a helytartói székhely védelmét szolgálta”,44 különösnek tűnik számomra, hogy az I. épület és a vele egy időben készült városfal45 eltérő tájolású. A későcsászárkori, négyszögletes, tornyokkal erődített objektumok (és most elsősorban a belső erődökre gondolok) nagyjából egykorú épületei is valamelyik fallal, vagy falszakasszal többnyire (de azért van kivétel) párhuzamosak. Példaképpen idézhetem Fenékpusztát, Ságvárt46 és Alsóhetényt.47 Kérdésem az tehát, hogy mégis, az I. terem faláról készült fénykép által is sugallva, létezhetett-e egy korábbi objektum a későcsászárkori I. épület alatt, amely befolyásolhatta a későbbi épület tájolását?

Kétségtelen viszont, hogy a fallal övezett terület uralkodó és a környezetéhez képest feltűnően nagy épülete a palatiumnak meghatározott I. épület.

Másodikként Tóth Endre felvetései nyomán keletkezett észrevételeimet vázplom fel:

Az I. épület palatiumként való azonosítása egyike a Tóth Endre által leginkább vitatott kérdéseknek. A palotához ugyanis - írja Tóth Endre - luxus is tartozik és erre, úgy tűnik, nincs semmiféle adat. Van meglehetősen gyenge terrazzopadló, nincs díszes kivitelezés, mozaik, kőfaragványok, márvány stb.,48 mint ahogy például a 16,4 x 47,4 m-es alapterületű (eltérő méretadatok lehetségesek) fogadó- ill. trónterem mozaikpadlóját Szombathelyen jól ismerjük.49 Gyenge a fűtés, s az épület K-i felében szövés-fonásra utaló tárgyak, vaseszköz, vassalak, kocsi is előkerült.50 A gyenge fűtést azonban értelmezni érdemes. Jó lenne tudni, hogy mely fűtőcsatomák működtek egyidejűleg és meddig. Az azonos tájolású csatornák egyidejűségét feltételezve azt látjuk, hogy az E-i és a Ny-i traktust fűtötték a legjobban. Ez, úgy látszik, Pannonia éghajlati viszonyai között elegendő volt, ugyanis a balácai főépületben a III. században csak a nagy E-i folyosót és az ahhoz csatlakozó egyik szobát ill. a DNy-i sarokhelyiséget és a kisebbik apszisos termet, valamint külön megoldással néhány, közeli kis helyiséget fűtöttek. AIII. század 2. felében azután a nagy E-i folyosó fűtését sem állították helyre, s ekkor került sor a folyosó megnyitására, valamint az E-i, külső fal dekoratív átalakítására.

A gorsiumi I. épület belső dekorációjáról valóban nem sokat lehet mondani. Volt terrazzoja, a korábbi kutatások szerint még a peristyliumban is,51 de ez minőségében meg sem közelítette a templom-horreum (XXV. épület)

38 Thomas 1955. T. XXV.l.

39 Fitz 1972, 8. fig.3.

40 Thomas 1955. T. XXIV. 2.

41 Fitz 2003. 81.

42 Itin. Hung. 23., 42.

43 Palágyi 1989. 31.

44 Fitz 2003. 81.

43 Fitz 1976. 28.; Fitz 2003. 31.

46 Mócsyin PRK 235. 56. ábra

47 Tóth 1987-1988. 3. kép

48 Tóth 1991. 100; Tóth 2008. 70.

49 Tóth 1991. 101.; Zabehlicky 2005. 195.: 12 x 41 m

so Fitz 1976. 26.; Tóth 1987-1988. 32.25. j.; Tóth 1991. 100.

5i Fitz 1961-1962. 142.

42