Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Régészet - Éry Kinga: A székesfehérvári ereklyecsont embertani vizsgálata
Alba Regia 38. (2009) ÉRY KINGA A SZÉKESFEHÉRVÁRI EREKLYE CSONT EMBERTANI VIZSGÁLATA ELŐZMÉNYEK 1971-ben Kisberk Imre püspök, apostoli kormányzó úr felnyitotta a székesfehérvári belvárosi plébániatemplom becses kincsét, a Szent István királyt ábrázoló fejereklyetartót, hogy a benne őrzött koponyacsontról leírás, mérés és fényképfelvétel készüljön.1 A rendkívüli eseményre az adott indíttatást, hogy Krulovánszky Alán 1970-71-ben, a királyi bazilika feltárása során, rátalált István király sírkamrájára.1 2 A vizsgálat a templom sekrestyéjében történt, és azon Kisberk püspök úron kívül csupán az István Király Múzeum két munkatársa, Kralovánszky Alán és Éry Kinga vett részt. A csont mozgatását Kisberk püspök úr végezte, az ereklyét más nem érinthette. A koponyadarab külső és belső felszínének fényképezése és mérése egy sima lapra helyezve történt, az oldalnézeti felvételekhez és a falvastagság méréséhez az ereklyét püspök úr a kezében tartotta. A vizsgálatra alig egy óra állt rendelkezésre, a tárgy a helyiséget nem hagyta el. A 6x6-os fekete-fehér ORWO filmre készült felvételeket, valamint a csont belfelületén látható elmosódott írás vázlatrajzát Kralovánszky Alán készítette, a csont leírását és milliméter beosztású tolómércés mérését Éry Kinga végezte. A felvételek 2009-ben történt digitalizálása Dabasi Andrásnak (Magyar Nemzeti Múzeum) köszönhető.3 AZ EREKLYECSONT LEIRASA Általános jellemzők A vizsgált lelet egy felnőtt egyén agykoponyájának boltozati darabja, amely a csecsemőkori nagykutacs ('fonticulus major) területét is magába foglaló homlokcsonti (psfrontale), valamint jobb és bal falcsonti (osparietale) részből áll.4 Megtartási állapota jó, kéregállománya (substantia compacta) tömör, szivacsos állománya (substantia spongiosa) finoman lyukacsos, felritkulásnak nyoma sincs. Színe a csont külső felületén sötétebb -, belső felületén világosabb barnás, oldalain még világosabb, sárgásbamás árnyalatú. Alakja hosszúkás. A csontmaradványnak a nyílvarrat (sutura sagittalis) szerinti hossztengelytől jobbra eső része nagyobb, mint balra eső része, míg a koronavarrathoz (sutura coronalis) igazodó haránt irányú tengely előtti rész alig valamivel nagyobb, mint az attól hátra eső rész. Az ereklyecsontot az elülső, a jobb és a hátulsó oldalon fűrésszel vágták ki egy olyan koponyából, amelynek bal oldala kissé korhadt lehetett, amit ezen oldali egyenetlen, utóbb kissé letisztított perem jelez. A jobb oldali csontszél hátulsó sarkánál, valamint a hátulsó csontszél jobb sarkánál mutatkozó lépcsős alakzat a már kivágott ereklyecsontból utóbb történt kifűrészelésekre utalhat. A csont külső felszínén a varratok tisztán kirajzolódnak. A koronavarrat jobb oldali ágánakp^rr bregmatica szakasza csaknem sima lefutású, maga a varrat a pars complicata szakasz kétharmadáig nyomon követhető, kezdetben lazább-, később sűrűbb fogazással. A koronavarrat bal oldali szakasza igen enyhén fogazott, hossza a pars complicata első 1 Az ereklyetartó ezt megelőző utolsó felnyitására 1945-ben került sor a csontra a II. világháború alatti elfalazás következtében rárakódott penész letisztítása érdekében. A esemény' jegyzőkönyvét a püspöki levéltár őrzi SzfvPL No.7246-377/1945 jelzetszámon. Az adatot Mózessy Gergely levéltár igazgató úrnak köszönöm, miként kéziratommal kapcsolatos egyéb megjegyzéseit és tájékoztatásait is. Ugyancsak köszönöm Smohay András úr segítségét az egyik kép hátterének tisztításában. 2 KRALOVÁNSZKY 1988 3 Az eredeti fotónegatívok és azok digitalizált változata, valamint a csont feliratáról készült vázlatrajz a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum gyűjteményébe került. 4 A csont külső és belső fényképfelvétele a koponya képzeletbeli nyakszirtje mögötti állásban felülről készült, a nyílvarrathoz mint hossztengelyhez igazodva, a képeken tehát az ábrázolt tárgy felső része a homlokcsonti, alsó része a falcsonti szakaszt szemlélteti. A csont oldalirányú felvételeinek sorrend]e az óramutató járásának megfelelően a homlokcsonti nézettel kezdődik s a bal falcsonti nézettel végződik. 31
