Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Merényi-Metzger Gábor: A gróf Nádasdy család agárdi obeliszkje és az alatt nyugvó személyek
Merényi-Mettger Gábor A gróf Nádasdy család agárdi obelisífzje és az alatta nyugvó személyek Sajnálatos módon Fejér vármegye monográfusa, Károlyjános - aki 1860 és 1867 között agárdpusztai lelkész volt - sem közli, hogy pontosan mikor is állították fel az emlékművet. O csupán annyit írt munkájában, hogy „1863. aug. 22-én halt el Pesten Forray Julia grófnő és eltemettetett Agárdon a köztemetőben. Gyászoló férje, sírja főié égj nagyszerű obelisket emeltetett roppant költséggel. Fennek árnyékában temettetett el 1873. sept. 5-én Zichy Ilona grófnő is, gráf Nádasdy Ferenczné egy kis leány gyermekével és azóta minden év sept. 5-én megjelenik az agárdi temetőben az egész kettős család t. i. Nádasdy Ferencz és idősb Zichy Nép. János családja, ’5 6 A gróf Nádasdy család történetéről szóló publikációk közül pedig mindössze Bessenyei József monográfiája emlékezik meg az agárdi síremlékről. O azt úja, hogy az 1907-ben elhunyt Nádasdy Ferencet ,Az agárdi temetőben helyezték örök nyugalomra, oda, ahol szülei, felesége és Tamás fia is nyugszanak. Sírjuk helyét az agárdi temető elkerített részében égj gránitoszlop jelsj.”b (Ezen idézetnek egy része azonban nem teljesen felel meg a valóságnak. A szülők közül ugyanis az édesapa, gróf Nádasdy Lipót - mint lejjebb majd olvashatjuk - Lékán lett eltemetve.) Az agárdusztai római katolikus lelkészség História Domusában - mely az egyházközség 1945 utáni jogutódjának, a gárdonyi plébániának a birtokában van, de jelenleg az agárdi plébánián található - sem történik semmilyen említés az obeliszkről.7 8 Az 1963-ban készített Canonica Visitatioban pedig mindössze annyi szerepel, hogy az agárdi temető „közepén lévő obeliszk gróf Nádasdy Fipótné szül. Forray Júlia emlékét őrzi. ’* A Magyar Országos Levéltárban sikerült ugyan megtalálnom a síremlék eredeti tervrajzát, de abból csak az derült ki, hogy az obeliszket a neves Gerenday-féle sírkőgyárban készítették. A dokumentumon ezen kívül sajnos semmilyen egyéb információ nem olvasható.9 Szerény véleményem szerint a Nádasdy család agárdi obeliszkje az elsőként említett időpontban, azaz 1864-ben készülhetett. Nem tartom ugyanis túl valószínűnek, hogy három évet kellett volna várni annak elkészítésére és felállításra. A Gerenday-féle sírkőgyárban ugyanis erre nem igen volt példa.10 11 Arról, hogy miért éppen Agárdon temették el a Pesten elhunyt grófnét, a Vasárnapi Újság 1864. január 17-ei számában olvashatunk. Gróf Nádasdy Lipótné nekrológjában ugyanis megemlékeznek arról is, hogy ,A család tagjai mind a vasmegyei lékai sírboltba temettettek, de mivel e sírbolt jelenleg idegen birtok területén fekszik, a boldogult grófnő kijelenté végakaratában, hog’ teste a család saját birtokán, Isten szabad ege alá temettessék el. S ezen végakarata akkép lön foganatosítva, hogy hűlt tetemei a fehérmegyei agárdi családi birtok egyszerű, de kies fekvésű sírkertjébe tétettek örök nyugalomra. ’n] Érdekes adalék, hogy a fenti közlés ellenére az obeliszket építtető férjet, a Budapesten, 1873. július 18-án elhunyt gróf Nádasdy Lipótot nem Agárdon, hanem mégis a Vas vármegyei Lékán (ma az ausztriai Lockenhaus) - mely ekkoriban a herceg Esterházy család tulajdonában volt -, a Szent Miklós plébániatemplom alatti családi kriptában temették el. Nagyméretű, szürke márványból készített síremlékének a felirata így szól: NAGYMÉLTÓSÁGÚ NÁDASDI GRÓF NÁDASDY LIPÓT FOGARAS FÖLD ÖRÖKÖS URA, KOMÁROM VÁRMEGYE ÖRÖKÖS ÉS VALÓSÁGOS FŐISPÁNJA A VASKORONA REND NAGYKERESZTESSE, VALÓSÁGOS BELSŐ TITKOS TANÁCSOS, ARANY KULCSOS KAMARÁS. SZÜLETETT 1802 JULIUS 8&& MEGHALT 1873 JULIUS 18&ÁN. 3 KÁROLY JÁNOS: Fejér vármegy e története. III. köt. Székesfehérvár, 1899. 60. o. 6 BESSENYEI JÓZSEF: A Kádasdyak. Budapest, 2005. 137. o. 7 Gárdonyi Római Katolikus Plébániahivatal (a továbbiakban: GRKP). Historia Domus. 8 GRKP. Canonica Visitatio. Agárd, 1963. 64. o. 9 Magyar Oszrágos Levéltár. Tervtár. T 5. A Nádasdy család tervrajzai. 184. sz. 10 KEMÉNY MÁRIA: A Gerenday-féle sirkőgyár története (1847-1952). In: Ars Hungarica, 1983/1. 93-126. o. 11 Gróf Nádasdy Lipótné. szül. Forray Júlia grófnő. In: Vasárnapi Újság, 1864/3. sz. 26. o. 148
