Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Berta Annamária: A Kőrössy Flóra-hagyaték
Alba Regia 38. (2009) Kálmán, Örökség; valamint Utolsó sarj című történelmi tragédiájának lelkes hazafiságát és alapos korrajzát dicsérték és elismerték, de megállapították, hogy az adott időszakban születtek ezeknél magasabb színvonalú, a kiírás feltételeinek szintén megfelelő művek is.66 Javaslatba került Kodolányi János: Julianus barát c. korrajza, Makkal Sándor: Mi Ernjeiek című regénye, valamint Tamási Áron: Szülőföldemen c. útinaplója is, mint a korszak legkiemelkedőbb művei. A bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy Makkai Sándor regényét javasolja az akadémiai jutalomra. A jelentés a mű cselekményének viszonylag hosszadalmas bemutatása után kiemeli annak erényeit (nyelvi gazdagságát, korrajzát, stb.) és leszögezi, hogy véleményük szerint ez felel meg leginkább az alapítvány feltételeinek és céljának.67 Az alapítvány ügyrendje értelmében 1941-ben az Akadémia II. osztálya hirdette meg a díjat, az utóbbi két évben megjelent nemzeti történeti műre.68 A díj odaítéléséről az Akadémia 1942. évi nagygyűlése döntött.69 A kiküldött bíráló bizottság tagjai voltak: Balanyi György (titkár), Hajnal István, Lukinich Imre (az igazgatótanács részéről), és Domanovszky Sándor (szintén az igazgatótanács részéről, ő volt az elnök). A bizottság jelentése számba vette az adott időszakban megjelent szép számú (12!) és magas tudományos színvonalú művet (amelyek a jutalom kiírásának megfeleltek), és röviden értékelte azok szakmai teljesítményét (a források lelkiismeretes kezelése, a szerzők szakmai felkészültsége, stb.), és kiemelte azok nóvumait. Az értékelt művek: Lovass EJemér: Arpádhági Boldog Margit című monográfiája, Kerekes György: Polgári társadalmunk a XI TI. sgagadban című értekezése, Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában című ertekezese, Lumber Győző: A Magyar Királyi Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. című műve, Kardos Tibor: Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése című könyve; Erdélyi László két műve: A mohácsi vész &ora -d mohácsi vésy nemzedéke; Juhász István munkája A reformáció az erdélyi románok között; Dercsényi Degső: Hagy Lajos kora című műve; Galla Ferenc: Mamavics Tomkó János boszniai püspök magyar vonatkozásai című munkája, Maksai Ferenc: A középkori Szatmár megye című értekezése; Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt, valamint Eckhardt Ferencnek A szentkorona-eszme történetéről írott műve. A bírálóbizottság ugyan ez utóbbi művet ítélte a legértékesebbnek, de a díjra mégis Jakó Zsigmond művét javasolta.70 Ezt két körülménnyel indokolta: egyrészt Eckhardt egy másik művét már kijelölték akadémiai jutalomra, másrészt így tehettek egy gesztust a fiatalabb történésznemzedék felé, hogy a legmagasabb tudományos fórumról is figyelemmel kísérik és értékelik szakmai munkájukat, és további ösztönzést is adhatnak nekik új módszerek, új felfogás kialakítására. 1943-ra ismét szépirodalmi műre hirdették meg a kiírást. A bírálóbizottság (Szász Károly mint elnök és Eckhardt Sándor mint előadó; a többi tagot nem ismerjük) a pályázó két művet helyből elutasította. Bodnár László könyvét (A jegyesek kapcsolatainak törvényvilága) műfaji okokból, mivel inkább szociológiai-pedagógiai, mint szépirodalmi mű; Ivánka Pálné IKemes Andrea filmforgatókönyvét (Syent láng) és drámai párbeszédét (Talpra magyar) pedig színvonala miatt nem tartotta számba jöhetőnek. Számba veszik viszont az elmúlt két év azon szépirodalmi műveit, amelyekben a díj odaítélésének kritériuma, a nemzeti érzés megjelenik. Kiemelik a műfaji sokszínűséget, és műfajonként értékelik a műveket. A drámák közül kiemelkedő jelentőségűnek ítélik Tamási Áron „Csalóka szivárvány'-át, de azt „regionális és szociális vonatkozásai” miatt az alapítólevél szándékától messze állónak tartják. A másik nagy mű Márai Sándortól a „Kassaipolgároki', az viszont már elnyerte a Kisfaludi társaság nagydíját, így nem került javaslatba. A regények közül dicsérik láss Albert „Mire a fák megnőnelz és Ignác'z Rógsa „Születtem Moldovában" című művének hazafiasságát, de többre értékelik Tamási Áron novellák. Kiemelik a történeti regény műfajában a György barátot, Voivonich Géza kötetét. A költészet terén Illyés Gyula, Mécs László és Horváth Béla versek veszik számba. A díj odaítélése kapcsán azonban nem jöhetnek számításba. Illyésnél felróják „egyoldalú osztályszemléletét” is. Az esszé műfaját sem zárják ki a számba jöhető alkotások közül, idémeth Lászlót erőteljesen elmarasztalják a „Kisebbbségben" elfogultsága, megosztó, a magyarság egységét tagadó nézetei miatt, és szembe állítják vele Cs. Szabó László „Latin Eutrópá"-jának európai szellemiségét, műveltségét. Az Akadémia Kőrössy Flóra-jutalmát azonban mégsem neki, hanem Szabó Zoltán: Szerelmes földrajz című esszéjének ítélték. Méltatják, hogy Szabó Zoltán korábbi műveiben, publicisztikájában már megteremtette a „szellemi honvédelem” fogalmát, ebben az esszéjében pedig nagy magyar költők és írók szemével mutatja be Magyarország földrajzi tájegységeit. Külön kiemelik szelíd humorát, finom költőiségét, a hazafias érzés fejlesztésének művészi, mégis sallangmentes módját.71 66 Ez azért érdekes, mert az Akadémia maga tájékoztatta a szerzőt a díjról és a pályázás lehetőségéről. RAL 559/1940. 67 Értesítő. LI. 1941. 54-60. p. [Jelentések a pályázatokról í) Jelentés Kőrössy Flóra-jutalom odaítéléséről] 68. Uo. 104. p. 69 Részletesen ld.: Értesítő. LII. 1942. 86-95. p. Jelentés a Kőrössy Flóra-jutalom odaítéléséről. 70 Jakó Zsigmond ezen díja körül elég sok a félreértés. A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK. OSZK) és a Széphalom Könyvműhely adatbázisában is helytelen évszámmal (1949 az 1942 helyett) szerepel Jakó Zsigmond nevénél az akadémiai díj. Nyilván nem volt egyértelmű, hogy a Kőrössy Flóra-díj akadémiai díj. Ráadásul az Erdélyi Magyar Múzeum c. folyóirat adatbankja úgy tudja, hogy Jakó Zsigmond: A gyalui vártartomány urbáriuma c. munkájáért kapta 1942-ben ezt a díjat. 71 Értesítő. Lili. 1943. 70-73. p. Jelentés a Kőrössy Flóra-jutalom odaítéléséről; a döntést a bizottság szótöbbséggel hozta. 139 T I
