Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 38. (Székesfehérvár, 2009)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Farkas Gábor: Várostörténeti tanulmány - Székesfehérvár a két világháború között 1919 - 1941
Alba Regia 38. (2009) családtagok számát és foglalkozásukat kellett az elnökségnek bemondani (FR 1931, 369.). Az SZDP részéről a földmunkások szervezését kezdték meg, 1932. május elején a természetbarátok turistaegyesülete csatlakozott az SZDP-hez. A munkanélküliség nem enyhült 1934-ben sem. Ez év januárban 1500 fő nem dolgozott, a családtagokat, 5792 főt 34 802 pengővel támogatták, májusban 1976 családfő részesült segélyben. Ez időben 11 470 adag ebédet osztottak ki (PM i.m. j.1931-1938.). Iparosok pártja 1931. március 25-én alakult a kis és kézműiparosok kezdeményezésére. A válság éveiben a kisműhelyek tulajdonosai sorra hagytak fel foglalkozásukkal, egész utcákban szűntek meg műhelyek. Az iparosok pártja a kisegzisztenciák érdekeinek védelmében tett politikai és gazdasági lépéseket, mert félő volt, hogy ez a réteg proletarizálódik. A pártelnök, Berveiler János szabómester, az ipartestület támogatásán túl a városi hatóság segítségét kérte a kisegzisztenciák védelme érdekében. Egy gyűlésen felsorolták sérelmeiket. Ezek között szerepelt, hogy a helyi nagyvállalkozók fővárosi és más helységbeli mesterekkel készíttetik el a munkákat. (A Fő utcai üzletek portáljait és az iskolai felszereléseket fővárosi mesterek szállították a városba.) Anyagi támogatást vártak a helyi pénzintézetektől, a többi között gépek vásárlására, műhelyek modernizálására hosszúlejáratú hiteleket (KGY 1935.). Xem^etis^odalista mozgalom Politikai színtérre lépésük egybeesett a Gömbös-kormány német-olasz orientációjával. A szélsőjobboldali szervezkedéseket a kormány eltűrte, mert úgy vélte, hogy velük a szocialista és a kisgazda politikát ellensúlyozhatja, esetleg semlegesítheti. A modem jobboldali politika érvényesülése a városi közéletben a nemzeti szocialista szervezkedésnek alapot adott. 1933-ban a horogkeresztesek (a hitleristák pártjelvényéről nevezték el az első nemzetiszocialista szervezeteket) a sorsukkal elégedetlen társadalmi rétegek szervezését kezdték el. 1934 elején Meskó Zoltán agitátorai a Nemzetiszocialista Földmunkás és Munkáspárt vármegyei és városi titkársága nevében szervezték a csoportokat (PM 1934, 2201.). A főispánnál tartott közbiztonsági értekezleten határozat született arról, hogy ezt a veszélyes és kizárólag proletárelemek alkotta szervezkedést minden eszközzel meg kell gátolni. Ez év júniusában a rendőrség erélyesen lecsapott a horogkeresztes jelvényt viselő egyénekre (FMN, 1934, VI.). A nemzetiszocialista szervezők a városban az értelmiség felé kerestek kapcsolatot. Kezdeti lépéseiket majdnem siker koronázta. A Magyar Jövő Szövetség a városi fiatal értelmiséget, egyetemi és főiskolai hallgatókat, a középiskolák felsőbb osztályosait, állástalan tisztviselőket (diplomásokat) tömörítette. Vezetőjük a lapszerkesztő, Rakáts Lajos és egy állástalan mérnök. Programjuk a Gömbös-kormány által hirdetett elvekhez kapcsolódott: radikális változtatás a rezsim politikai, társadalmi és gazdasági életében. A szövetség programja jórészt egyezett a nemzetiszocialistákéval (gamitúracsere a hatalmi szférában, országos viszonylatban 5-6 főispán lecserélése, akik között szerepelt Széchényi Viktor is; továbbá az antiszemitizmus). Rakáts fel is ajánlkozott Pálffy Fidélnek és Festetics Sándornak (utóbbi a nemzeti szocialista párt országos vezére) de a szövetség egyik szárnyának vezére Rakátsot a csatlakozástól visszatartotta. A Magyar Jövő Szövetség városi szervezetének vezérei nagyobb politikai súlyt tulajdonítottak maguknak, mint amit ténylegesen betöltötték. Tagságuk azonban olyan nagyszámú, hogy velük a NEP-nek számolni kellett. A főispán egy, a belügyminiszterhez készített jelentésben leírta, hogy Rakáts fehérvári híveit a NÉP vegye át. Velük bővülnének az egyébként szerény létszámú kormánypárti szervezetek, politikai felvilágosítást sem kell köztük végezni, mert a reformnemzedékhez tartoznak, akik tudvalevőleg Gömbös-hívők. Ha a kormánypárt ezt a lépést nem tenné meg, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a Magyar Jövő Szövetség tagjai a nemzeti szocialisták karjaiba hullnak. 1934-ben a nemzeti szocialistáknak Fejér megyében 2438 fizető tagjuk volt, akiket náci mintára szerveztek. (Dalárdáik a nyilas rendezvényeken náci dalokat adtak elő, és megkezdték a rohamosztagok szervezését.) Fennen hirdették, hogy a zsidó vagyont hatalomra kerülésük után kisajátítják, de elveszik az arisztokraták, az egyházak, a gyárak és kereskedelmi vállalatok nagybirtokait is. A politikai ígéretekkel, különösen a földosztással sikerült a falusi lakosság szegény elemeit maguknak megnyerni. Biztató volt a NÉP számára, hogy a kisbirtokos parasztok a nyilasok demagóg ígéreteinek nem ültek fel. Politikai erőpróba az 1935. évi országgyűlési választásokon 1935.március 5-én a kormányzó az országgyűlést feloszlatta, az új választásokat március 31-re és április elejére írták ki. A Gömbös-érában végbement politikai erőeltolódások jellemezték a választásokat. Mint korábban említettük, 113
