Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)

Tanulmányok, közlemények - Néprajz - Lukács László: A Székesfehérvári Ciszterci Gimnázium és a Szent István Király Múzeum

Alba Regia 37 (2008)

Cecén látta meg a napvilágot, és iskolánk diákja volt Strausz Adolf (1853-1944), a Balkán-félsziget néprajzának sokoldalú ismerője. Haditudósítóként 1878-ban részt vett a boszniai bevonulásban. Bulgáriában, Dalmáciában, Montenegróban, Albániában, Görögországban, Macedóniában és Szerbiában földrajzi, gazdasági és néprajzi kutatásokat végzett. Számos könyvet írt a balkáni országok gazdaságáról, néprajzáról. Elsősorban a balkáni népköltészet, néphit és népszokások érdekelték. Részt vett a Magyarországi Néprajzi Társaság megalapításában, 1920-ban a Társaság tiszteleti tagjává választották. Bolgár néphit című könyvét Társaságunk jelentette meg 1897-ben. Kétkötetes bolgár népköltési gyűjteményét 1892-ben adták ki. A 91 éves tudóst 1944-ben a nyilasok bestiális kegyetlenséggel megölték.17

Mórról került a Ciszterci Gimnáziumba Wekerle Sándor (1848-1921), a későbbi pénzügyminiszter, miniszterelnök. Wekerle első szépirodalmi kísérleteit a főgimnázium önképzőkörében pallérozták. 1866-ban a székesfehérvári Vörösmarty-szobor leleplezésekor ő mondta el diáktársa, Endrődi-Kupritz Sándor versét a költő emlékére.18 Wekerlének az önképzőkörben elfogadott Pipámhoz című verse a Budapesti Hírlapban, Ha bort iszom... című, Anakreon görög eredetijéből fordított dala a Szemelvények a székes-fehérvári főtanodai önképzőkör irodalmi kísérleteiből (1867) című kiadványban jelent meg. A trónörökösi műben (Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben) Wekerle Sándor írt Fejér megyéről.19 Megtudjuk belőle, hogy az alcsúti főhercegi kastélyban néprajzi gyűjtemény van: „néprajzi tárgyak vannak felhalmozva”.20 Az első, még német nyelven megjelenő magyarországi néprajzi folyóiratban (Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn) találjuk Wekerlének egy másik néprajzi írását, a Fejér megyei magyar lakodalmi szokásokról.21

Richter Mátyás István (1865-?) latin-német szakos tanár egy év bajai megszakítással 1899-től 1933-ig Székesfehérváron tanított. Néprajzi érdeklődése szülőföldje, a Nyitra megyei Németpróna és környéke német (krikeháj) népszokásaira, a céhszokásokra, az iparosok hagyományaira terjedt ki. Számos közleménye a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában, az Ethnographidban jelent meg. 1924-ben tagja lett a Magyar Néprajzi Társaság választmányának. A székesfehérvári múzeumegyesületben és a katolikus legényegyletben rendszeresen tartott előadásokat a jeles napi népszokásokról, a céhek életéről. Néprajzi írásai jelentek meg a Fejérmegyei Naplóban és a Székesfehérvári Szemlében. Utolsó tanulmányát az egri mészáros remeklésről az Ethnographia 1946. évi kötetében közölték. Halálának évét nem ismerjük.22

Iskolánkban tanult 1885-93 között Klebelsberg Kuno gróf, később vallás- és közoktatásügyi miniszter, 1925-től 1932-ig a Magyar Néprajzi Társaság védnöke. Klebelsberg miniszterként és védnökként segítette a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának megfelelő, elhelyezését, a gyűjtemény állagát súlyosan veszélyeztető Iparcsarnokból a Könyves Kálmán körúti Széchenyi Gimnáziumba költöztetését, amely egészen 1975-ig a Néprajzi Múzeum otthonául szolgált. Klebelsberg halálakor társasági folyóiratunk, az Ethnographia gyászkeretben jelent meg. A Magyar Néprajzi Társaság gyászjelentésében kinyilvánította: „A megboldogultban Társaságunk védnökét, a magyar néprajz ügye fennkölt lelkű pártfogóját vesztette.” Dr. gróf Klebelsberg Kuno emléktábláját 2005-ben avattuk fel a Ciszterci Szent István Gimnázium épületében.23

Szólnom kell néhány szót azokról a kollégákról is, akik iskolánkból indultak, s legnagyobb diák elődünk, Vörösmarty Mihály szavaival, ma is a néprajz tarlóján gyűjtenek, takarítanak a nemzetnek s tudománynak egyenlőn (Emléksorok). Mindenekelőtt a balatonalmádi Gráfik Imréről, akivel folyamatosan együtt dolgozunk a Magyar Néprajzi Társaságban. A nyolcvanas években az Ethnographia Pannonica szakosztály titkárai voltunk, később Imre főtitkár lett, jómagam az Ethnographia szerkesztője. Az új évezred elején az alelnöki tisztséget töltjük be. Velem együtt érettségizett 1969-ben Gelencsér József, aki ugyan jogászként dolgozik, de a néprajzban is jelentős eredményeket ért el. A Fejér megyei népszokások, a katonai hagyományok és a népi jogélet kutatója. Az 1980-as években együtt kutattunk a Kálimedencében, majd több könyvnél szerzőtársam volt.24 Gyűjtőmunkáját a Magyar Néprajzi Társaság 1985-ben Sebestyén Gyula-emlékéremmel ismerte el. Vakler Anna a Debreceni Tudományegyetemen végzett, népi éneket tanít Székesfehérváron. 1998-ban Pesovár Ferenc-díjjal tüntették ki. A székesfehérvári Nagy Veronika a Debreceni Tudományegyetemen néprajz szakos doktorandusz hallgató. Korábban a Gödöllői Városi Múzeumban dolgozott, ahol a Népművészet a gödöllői művésztelepen című kiállítás egyik rendezője volt. Bemutatták, hogy a gödöllői művészek milyen szerepet játszottak a magyar népművészet felfedezésében, népszerűsítésében. Richter tanár úr néprajzi munkásságáról a Honismeretben megjelent írását már használhattam.

A Ciszterci Szent István Gimnázium jelenlegi tanári karából Baboss Csabáné végzett néprajz szakot a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. O tanítja a mai diákoknak a néprajzi ismeretek tantárgyat.

Tudományszakunk ősi iskolánkra vetített szemléjét abban a reményben zárom, hogy a fentiek alapján talán valamennyien hozzájárultunk iskolavárosunk, szülőföldünk szellemi földrajzának gazdagításához.

17 Strausz 1897; Scheiber 1945; Diószegi 1981; Balázs Dénes 1993b.

18 Dormuth 1936,24.

19 Wekerle 1896a, 529-576.

20 Wekerle 1896a, 566.

21 Wekerle 1896b.

22 RICHTER 1914, 277-281; SZEMERKÉNYI 1981, 349; NAGY 2000, 45-48.

23 BERTA 2000,136; KÓSA1989 57,107.

24 DEMETER-GELENCSÉR-LUKÁCS 1990; GELENCSÉR-LUKÁCS 1991; GELENCSÉR-KRESZ-LUKÁCS 1995.

89