Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)

Tanulmányok, közlemények - Néprajz - Lukács László: A Székesfehérvári Ciszterci Gimnázium és a Szent István Király Múzeum

Alba Regia 37 (2008)

Iskolánkból jeles tanárok és tanítványok alkottak a finnugor összehasonlító nyelvészet és folklorisztika területén. A finnugor nyelvrokonság tudományos alapjait Reguly Antal (1819-1858) rakta le. Reguly, akinek édesapja a zirci ciszterci apátság jogásza volt, 1828-33 között tanult a fehérvári gimnáziumban, ahol egyik tanára olthatadan érdeklődést lobbantott föl benne a magyar őstörténet iránt. Az Urálban, Szibériában kutatta a vogulok, osztjákok, mordvinok, csuvasok és a cseremiszek nyelvét és kultúráját, ezért Észak Körösi Csornájaként emlegetik.11 Nyelvrokonainkkal való oroszországi találkozásáról olvashatunk Képes Géza Fimléksorok Kegulyról című versében:

Fegyvere: a szelíd s%ó,

mely messziről jött, mes^e idegenből,

de furcsamód oly ismerősen csendül.

S mint a mese kettétört gyűrűjét a két testvér összeilleszti újra s a két fél mindörökre összeforr: így állt elő az elveszett egész-Reguly nem csupán osztják, mordvin és csuvas népköltészeti anyagot, hanem néprajzi tárgyakat is gyűjtött. A Magyar Tudományos Akadémia 1847 novemberi ülésén mutatták be a 92 tárgyból álló „ethnographiai gyűjtemény”-t. Ezt tekintjük az első magyarországi néprajzi kiállításnak, amelynek tárgyait tudományos megalapozottsággal gyűjtötték. Reguly gyűjteménye a kiállítást követően az Akadémiáról a Magyar Nemzeti Múzeumba került, ahol az 1872-ben megalakult Néprajzi Tár, a mai Néprajzi Múzeum alapját vetette meg.12

Reguly hazatérése után a néprokonság kérdését eldöntő összehasonlító vizsgálatra készült, ezért helyszíni kutatásokat tervezett a magyarság különböző táji csoportjai körében. A Felvidéken már 1838-ban kutatott Willax Ferdinánd zirci apát támogatásával. 1857-ben ismét a Felvidéken, a Palócföldön kutatott. Utinaplóját a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára őrzi, a közelmúltban Selmeczi Kovács Attila adta közre. A Dunántúlra, az Alföldre és a Felvidékre vonatkozó „népismei jegyzeteiben” Székesfehérvárról is olvashatunk: „Fehérvár (felsővárosban) nyakas és vad nép, mint Ketskeméten.”13 Reguly Antal domborművét 1996-ban avattuk fel a régi gimnázium épületén.14

A magyar nyelvtudomány finnugor iskolájának alapítója, Budenz József (1836-1892) gimnáziumunkban a német és a görög nyelv helyettes civil tanára volt 1858-60 között. 1872-től haláláig az urál-altáji nyelvészet professzora a Budapesti Egyetemen. Összehasonlító nyelvészeti munkásságával végérvényesen bebizonyította a magyar és a finnugor nyelvek rokonságát. Fehérvári házát, amelyben ma Ybl Ervin képzőművészeti gyűjteménye látható, emléktáblával jelölték meg (Arany János u. 12.).

Veszprémi, pápai középiskolai tanulmányok után a gimnázium utolsó két osztályát iskolánkban végezte a várpalotai születésű Bán Aladár (1871-1960). Tanára, Florváth Cyrill itt adta kezébe Budenz finn nyelvtanát, amely meghatározta további pályáját. A finnugor népek kulturális és tudományos kapcsolatainak elmélyítésén fáradozott. Y-anteletar. A finn népköltés gyöngyei címmel 1902-ben jelentette meg műfordítás kötetét, az első magyar nyelvű finn népköltési gyűjteményt hazánkban. 1911-ben gazdag néprajzi gyűjteménnyel tért haza észtországi kutatóútjárói, amely a Néprajzi Múzeum észt anyagának alapját képezi. 1914-19 között a Magyar Néprajzi Társaság főtitkári tisztét töltötte be. Élete fő műve a Kalevipoeg, az észtek nemzeti eposzának magyar fordítása.15

A Ciszterci Gimnáziumban tanult a sárszentmihályi születésű gróf Zichyjenő (1837-1906), három kaukázusi, ázsiai expedíció szervezője. Expedíciói során Zichy fő feladatának tekintette, hogy a felkért szakemberek kifürkésszék és összegyűjtsék mindazokat a nyelvi, történeti, régészeti, embertani és néprajzi nyomokat, amelyek összefüggésükben a magyarság oroszföldi vándorlásának útját jelzik. Két expedíciójának is tagja volt Jankó János, a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának vezetője. A gyűjtött anyagot feldolgozták, az eredményeket hatkötetes magyar és német nyelvű műben jelentették meg. Jankó Jánosnak a Zichy-expedíció során Finnországban gyűjtött anyagát a közelmúltban adta ki a Néprajzi Múzeum. Jankó az expedíció során tárgygyűjtéseivel és fényképfelvételeivel a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárát is gyarapította. Zichyjenő a Fejér megyei és Székesfehérvár városi Történelmi és Régészeti Egylet alapító tagjaként, már az 1895-99 között lezajlott expedíciókat megelőzően is érdeklődött történeti kérdések iránt. Expedícióinak gazdag anyagából múzeumot létesített, amely 1901-ben nyílt meg. Végrendeletében az egész gyűjteményt a fővárosra hagyta.16

11 EÖTVÖS 1863; SCHLEICH 1938; ZSIRAI 1939; HEGEDŰS 1945; KODOLÂNYI1959; BORBÉLY 1973.

12 Reguly 1994,12-13.

13 REGULY 1994, 54; REGULY 1975; SELMECZI KOVÁCS 1975.

14 LUKÁCS 1998B, 693-695.

15 Korompay 1961; Könczöl 1971; Diószegi 1972; Kodolányi—Voigt 1974.

16 BALÁZS 1993a, 425-430; CSINÁDY1963; KODOLÁNYI 1997; JANKÓ 1993.

88