Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) ekévé Huszár Károly, volt miniszterelnököt nevezte ki.9 Az ünnepi év első hivatalos programját a főbizottság alakuló ülésén, 1928. június 8-án vitatták meg. Meghatározásuk szerint az ünnepi év célja „az egész magyar társadalom egységesítése Szent Imre jegyében”.10 Emellett a hitéleti, az erkölcsi nevelési és a társadalmi megújulást tűzték ki célul. A fővárosi rendezvények mellé vidéki zarándoklatokat, valamint veszprémi és székesfehérvári ünnepet terveztek, ez utóbbiakat csak mint Szent Imre életének színhelyeit vették figyelembe.11 A programban az Eucharisztikus Kongresszus mellett további kongresszusok, kiállítások, emlékpénz- és emlékbélyeg kiadása, kiadványok, színházi- és hangverseny-bemutatók, sportesemények és nagygyűlések szerepeltek. Fontos tudnunk, hogy minden programtervezet számolt ekkortól Prohászka Ottokár és Szent Imre herceg fővárosi szobrának felavatásával. Érdekesen tér ki a magyar törvényhozás Szent Imre-ünnepére. Eszerint a „parlament abból az alakalomból ünnepelne, hogy a magyar corpus juris első helyén vannak becikkelyezve Szent Istvánnak Szent Imre herczeghez intézett Intelmei. Fényes külsőségek között kellene azt az ülést megtartani, és igen megfelelő volna a törvénynek márványtáblán való megörökítése” — írják.12 A főbizottság a programtervezet támogatására a következő javaslatokkal jelentkezett: a főváros Lágymányost nevezze el Szent Imre városának, a Villányi utat pedig Szent Imre herceg útnak, járuljon hozzá a szoborállításokhoz, az állam veressen emlékpénzeket, és adjon ki emlékbélyegeket, adjon vasúti kedvezményt a résztvevőknek, a költségek fedezésére engedélyezzen sorsjátékot. A kultusztárca írjon ki pályadíjakat alkotások létrehozására, kérjen fel alkotókat ünnepi színmű és zenemű megírására. A honvédség tegye Szent Imrét védőszentjévé. A főbizottság készítted el a jubiláns év emlékjelvényét és hivatalos kiadványait, a sajtótudósítással a Magyar Kurírt bízza meg. A hercegprímás pedig fenntartja magának vitás esetekben a személyes döntés jogát.13 1929. október 25-én keltezi a rendező főbizottság a jubileumi év megrendezésére való fölhívást, melyet november folyamán postáztak.14 Ebben a felhívásban már nagy külföldi érdeklődésről számolnak be, az eseményt „nagy magyar katolikus ügyként” tekintve. Meg kell jegyezni, hogy ebben a tervezetben is még főként a budapesti központi rendezvényekről esik szó. Az országos rendezőbizottságba kérik Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspököt (2. kép), s megbízzák, hogy alakítson a saját hatáskörében rendezőbizottságot. Ennek a helyi jubiláns bizottságnak lesz a feladata az, hogy a helyi rendezvényeket megszervezze.15 Az előzetes programokban egyöntetűen jelzik a katolikus világkongresszust, Prohászka Ottokár és Szent Imre szobrának felavatását, illetve az ünnepi év fénypontjaként az eucharisztikus és Szent Imre-ünnepséget augusztus 19- 20-án. Tervezik a Dunán rendezett hajós Krisztus Király diadalmenetet és a Pápa Őszentsége által meghirdetett általános búcsút. Tervezik augusztus 20-ára „az ország valamennyi templomában a Szent Atya szándékára közös szentáldozást”, illetve azt, hogy a várható nagy tömegek miatt a Szent Jobb körmenetet a pesti oldalra kell áthozni. A Szent Koronát ugyanakkor a Mátyás-templomban teszik közszemlére. „Nagy hatással lesz, ha a hívek e napon templomi és egyesületi zászlók alatt saját népviseletükben vonulnak fel.” Egy 1929-es előzetes program részletezi a pesti oldalra áthelyezett Szent Jobb ünnepség menetrendjét. A körmenetet a pesti körúton és az Andrássy úton fogják vezetni, majd a Szent Jobbot a Hősök Emlékkövén teszik közszemlére. Előtte vonulnak el a hódolók.16 Ebbe a nyomtatott programtervezetbe jegyezte be (valószínűleg) Shvoy püspök először a június 1-jei, vasárnapi székesfehérvári ünnepségeket.17 A későbbiekben ez a program a székesfehérvári kiegészítéssel országos programként szerepelt. 1929. november 5-én, Szent Imre napján adta ki a püspöki kar közös pásztorlevelét. A magyar és latin nyelven megjelenő pásztorlevél szövegét a hercegprímás október 11-étől egyeztette a püspökökkel.18 Kísérőlevelében a főbizottság egyházmegyei, városi, espereskerületi és végül községi jubiláris bizottságok, illetve megbízott személyek kijelölését sürgette.19 Egyben felkérték a püspököket, hogy főpásztori körlevelükben intézzenek felhívást arra, hogy egyházmegyéjük Árpád-házi szentekre vonatkozó emlékeit gyűjtsék össze. Ebben a felhívásban jelenik meg az, hogy a jubiláris évben a székesfehérvári egyházmegye külön programmal szerepeljen. „Mély tisztelettel kérem Méltóságodat — írják Shvoy püspöknek -, hogy a székesfehérvári egyházmegye területén a Szent Imre jubiláris év keretében Székesfehérvárott speciális ünnepségek megtartását elrendelni méltóztassék. Ha 9 Uo. 10 Uo. 11 Uo. 12 Uo. 13 Uo. 14 A rendező főbizottság levele a püspöknek, 1929. október 25. (SzfvPL, No 5406) 15 Uo. 16 A Szent Imre ünnepségek tervezete. Nyomtatvány, SHVOY LAJOS püspök bejegyzéseivel. (SzfvPL, No 5406) 17 A. Magyar Katolikus Püspökkari tanácskozások története és jegyzőkönyve 1919-1944 között. Szerk.: BEKÉ MARGIT (München—Budapest 1992) I. 201; A. S^ent Imre ünnepségek tervezete, i. m. (16. j.) 18 DR. SERÉDlJUSZTINIÁN levele SHVOY LAJOShoz, 1929. október 11. (SzfvPL, No 5406) 19 A főbizottság 1929. november 5-i levele. (SzfvPL, No 5406) 8
