Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Irodalomtörténet - Vadász Géza: Vergilius Aeneisének költői szórendje és továbbélése a humanista költészetben
Alba Regia 37 (2008) A nyolc szerkezeti alaptípus példái Janus költészetében a következők: 1. Al Bl BA: Janus izgatottan várja a híreket a Rómából érkezett Polycarpustól abban az epigrammában, amelynek csattanóját az első szófuzési típus szerint szerkeszti meg: (378,10)14 tota tuo nobis pectore Roma venit Al Bl BA Hunyadi János hősi halálát a Kodály Zoltán által megzenésített, ünnepélyes, C Cl bővítménnyel ékesített szerkezeti felépítéssel dicsőíti (351, 5-6): Multi laurigeris Capitolia celsa triumphis Al Bl C Cl B conscendere duces, solus at iste polum. A 2. AI B1 A B: Az ifjú Janus ismét szerelmes, és Zeusz gáláns szerepét játssza. A szőke Léda alakját pedig a második szerkezeti alaptípus keretezi, mint valami bájos kora reneszánsz festményt (234, 1): F lava Cupidineis laesit me heda sagittis Al Bl A "B Ezt a szerkezetet alakította át gazdagabbá, hogy jellemezze általa Bologna reneszánsz érsekét (306, 5-6): Adde et puniceo redimitum sacra galero Al Bl Cl A tempora Bononiae servantem iura Philippum. C B2 B 3. A Bl Al B: Ha szellemem a nagy Vergiliusra hasonlítana, akkor sem lennék képes megköszönni ajándékodat — írja verses levelében Janus barátjának, Galeottónak, úgy rejtve el a 3. szófuzési típusba költői eszményképét, mint ahogy azt szíve mélyén őrzi (18,1): Pectora si magnum redolerent nostra Maronem A B1 Al B A Theclához írt epigramma (251, 3-4) csattanójában látjuk a hősnő balul sikerült „praesentia”-ját. A vetkőzőszámban úgy veti le magáról az egyes ruhadarabokat, mint ahogy Janus „széthányja” a bonyolult szerkezet szavait, míg végül a meztelen hölgyről kiderül az illúzióromboló valóság: stringere cum nudam volui, tunc corpore maius A B1 deplumata tuo noctua corpus habet. C1 AI C B 4. AI B B1 A: Janus ingerülten fogadja, hogy Bartholomaeus kora diákköltő-fejedelmének, Archipoetának nevezi magát, noha csak a hígvelejűek között tarthatná magát elsőnek (136,1-2): Est quidam, nostri qui se vocat Archipoetam Al B Bl 14 lant Pannonii epigrammata, edidit Iulius MAYER, Balassi Kiadó, Bp., 2006. Az epigrammák számozását a továbbiakban is ezen kritikai kiadás szerint adom meg. 76