Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Farkas Gábor: Magyar katonai alakulatok Kelet-Dunántúl védelmében
Alba Regia 37 (2008) dást hajtott végre. 24-én a német 4. lovasdandár és a magyar 2. páncéloshadosztály Bököd, Oroszlány, Vértessomló irányban támadott, az orosz elmenekült a térségből. 26-án a német harcfelderítés jelentette, hogy Gyúró-Tordas körzetben 2 orosz hadosztály gyülekezett. Az arcvonal déli szárnyán, a Dég, Sárbogárd, Herczegfalva, Dunapentele vonalat lezáró német páncéloshadosztály felderítői jelezték: az orosz Dunaföldvár térségében 3 lövészhadtestet vont össze. Az orosz ellencsapás 26-án kezdődött, repülőkötelékeik akadályozták a német páncélosok előretörését Budapest DNy-i irányban. Sárbogárdon utcai harcot vívtak a magyar-német alakulatok az orosz gyalogsággal, a déli órákban stukatámadás érte az oroszokat a község utcáin, terein. A stukák 4 orosz tankot kilőttek. Gárdonyban 26-ról 27-re virradó éjszaka orosz repülők megtámadták a német páncélos-ezredet. A harcálláspontot bombatalálat érte; Philipp alezredes és több tiszt súlyosan sérült. 26-án véget ért a német-orosz páncélos ütközet Kajászószentpéter térségben. A csatatéren 40 kilőtt páncélos maradt. A Wiking Norge páncélgránátos zászlóalj bevonult Kápolnásnyékre. ]anuár 27 A németek a „pázmándi zsáknak” nevezett területet tartották. Ez 10 km mélységű, 6 km széles sáv, amely ellen az orosz több támadást indított. A küzdelmek során a németek több mint 100 orosz tankot semmisítettek meg. E napon viszont a„pettendi zsákba” benyomult az orosz. Nagykarácsony-Ménesmajor térségét a német tüzérek tűz alatt tartották. A német páncélgránátosok és a magyar alakulatok több mint 100 orosz páncélossal szembeszálltak. A 2. magyar páncéloshadosztályt a 4. SS páncéloshadtestbe integrálták, a 8. magyar hadtest a Hartenek tábornok vezette 1. lovashadtesthez került. A németek Pusztaszabolcs irányban indítottak támadást Perkátáról. Német tüzérezred vonult a pusztaszabolcsi úton, amikor orosz repülőtámadás érte. Sárbogárdon az utcai harcok e nap kiújultak. ]anuár 28 Kiskarácsonypuszta egy hónapon át volt hullámzó harcok színhelye. Az itteni terepviszonyok alkalmasak a harci küzdelmekre. A pusztát több ízben aknázták, a cselédházak, a gazdasági épületek romba dőltek. Györgyszállás volt a harcok centrumában. Galambospusztánál 8-13 óra között páncélos ütközet zajlott, melynek következménye lett, hogy a németek nem tudtak kijutni a Dunához, de áttörték a reteszállásokat és Mélykútpusztáig hatoltak. Január 29-31 A Totenkopf és a Wiking hadosztályok Budapest délkeleti csoportosításból Kápolnásnyék-Pusztaszabolcs-Kulcs térségbe vonultak vissza. A páncélos hadosztályok ellenállásán az orosz támadások sorra összeomlottak. 30-án Perkáta térségben 8-tól 13 óráig páncélos csata dúlt. A német hadvezetés a haditervek kiszolgáltatásáról beszélt. Ámlásnak minősítette azt a tényt, hogy az orosz előre értesült a német csapatmozgásokról, és mindenütt erődítéseket emelt a páncélosok útjába. 31-én az utánpótlás a Perkátán tartózkodó német egységekhez az orosz tűzharc miatt későn érkezett meg. A községben egy páncélgránátos zászlóalj volt bekerítésben. E nap a németek felszabadították egységeiket, s tovább támadtak Dunapentele felé. Február 1-2 A német csoportosítás a Duna vonalat nyugati irányban elhagyta. A Wiking és a Totenkopf páncélosait Székesfehérvár védelmére rendelték. A Totenkopf a város K-E részen ment át védelembe. 2-án a város E részén álló téglagyárig 14 orosz tank behatolt. A Totenkopf egységek 29 páncélossal az oroszokat visszaszorították. 60
