Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Farkas Gábor: Magyar katonai alakulatok Kelet-Dunántúl védelmében
Alba Regia 37 (2008) Orosz, csónakos átkelési kísérletek: Adony-Ercsi partszakasz Német repülősök felderítették: orosz egységek (mintegy 3 hadtest) közeledett a Dunához, amelyek csónakokat, a folyami átkeléshez szükséges technikai felszerelést szállítottak. Az orosz az átkelést november 22-én Adony-Ercsi közötti partszakaszon megkezdte, melyet a magyar 2. lovasezred visszavert. Ezután folyamatosan tartott az átkelési kísérlet, amely végül sikerrel járt. Megjegyezzük: az átkelést nem tengerészgyalogosok vagy erre a célra speciálisan felkészített alakulatok hajtottak végre, hanem az alföldi térségben a rendelkezésre álló hadtestekből jelölt ki ezredeket a frontparancsnokság. Az oroszok a háború kezdetén nem rendelkeztek deszant egységekkel, sem modern átkelési eszközökkel. A csónakos partraszállási módszert alkalmazták, amely az első világháborúban is korszerűtlennek bizonyult. A part birtoklásáért folyó küzdelem nagy áldozatokat követelt; a védelem géppuskatűzzel lemészárolta a csónakkal érkezőket. Hiányoztak a rohamnaszádok, amelyek egyenkint 30-35 fős egységet tudtak volna partra tenni, fegyverzettel és felszereléssel. (A partra szállókat a nyugati hadszíntéren a siker érdekében kétéltű páncélosok kísérték. Az oroszok 1943-től rendelkeztek kétéltű amerikai gyártmányú Sherman tankokkal, melyek gépágyúval voltak ellátva, de azokat az átkeléseknél nem vetették be.) Magyar alakulatok veresége a Sló-Kapos térségben November utolsó napjaiban a Sió-Kapos folyók által bezárt területen: Kölesd, Nagydorog, Kis-és Nagyszékely körzetben a 3. Ukrán Front egységei vereséget mértek a magyar folyamőrdandárra és a magyar 20. gyaloghadosztály alakulataira. A hadosztályból egy zászlóalj megadta magát az orosznak, és az így keletkezett résen a támadók előretörtek. A folyamőr és a gyaloghadosztály maradványait december 2-án a Jenő vonalba rendelték. Magyar alakulatok a Jenő-vonalban Madocsánál december 1-jén az orosz átkelést a magyar gyaloghadosztály védelemben levő alakulatai nem tudták megakadályozni. A védőövezetet elhagyták, és É-i irányba menekültek. A katonák közül 200 fő Előszállásig szaladt, ahol a német tábori csendőrök feltartóztatták, és átadták őket az újjászervező (magyar altisztekből álló) csoportnak. Parancs érkezett Fretter-Pico seregtestparancsnokhoz Hans Friessnertől: a Jenő-vonalban védelemre rendezkedjen be. A 23. hadosztály 11 zászlóalját a Jenő-vonalba rendelték, és erősítésnek a Solt-ezredből egy zászlóaljt, azután az újvidéki és debreceni csendőrzászlóaljat. A Jenő-vonalban tartózkodott egy német géppuskás egység. A német-magyar légierő a Jenő-vonal ellen támadó oroszokra december 2-án a veszprémi és a börgöndi repülőterekről 80 bevetést hajtott végre. A Bikács-Németkér védelmét ellátó magyar zászlóalj feladta védőállását, az orosz e napon (december 2) bevonult Dunaföldvárra és Vajtára. A Jenő-vonal Dunaföldvár-Szentiván térségében a Kesseö-harccsoport 3, a Solt-ezred 7 ágyús üteggel volt jelen, míg a Szentiván-Cece-Simontomya szakaszon a magyar 23. gyaloghadosztály 8 zászlóaljjal, 11 páncéltörő ágyúval, 6 ágyús üteggel védett. Harci cselekmények a régió déli peremén Kesseö vezérőrnagy előszállási harcálláspontját december 3-án reggel elhagyta, Herczegfalvára távozott. Az oroszok e nap délután 3 óra körül elfoglalták a községet. A magyar katonaságot még délelőtt kivonták Előszállásról, a védelmet 25 fős német gyalogos alakulatra bízták, akik rövid ideig tartó lövöldözés után visszavonultak. Az oroszok e napon a Jenő-vonal előtt fekvő Kustyánpusztát foglalták el. A német páncélgránátosok a csányi erdőnél két orosz páncélost kilőttek. Az Alsóalap előtti térségben védő német-magyar egységeket az orosz szétzilálta. Előszálláson a kastély előtti térségben az orosz csapatokat 3-án délután felkészítették a további támadásra, felderítőik a nagykarácsony-herczegfalvi utat szemlézték, és a karácsonyi puszták felé indították meg a támadást. A magyar 3. lovashadosztály egy ezrederővel Sárszentmiklós felől megtámadta az oroszt, a harcok a karácsonyi pusztákban még 5-én is tartottak. Cecét az orosz 6- án foglalta el. December 3-án orosz ezred Czikolamajornál (Springer uradalom) kísérelt meg dunai átkelést, de a csónakokat a magyar 2. lovasezred alakulatai szétlőtték. Az ezred a Kulcs-Czikola közti szakaszon védett. A német Schmidt altábor46
