Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) helyre kapták.448 Azzal is számolt persze a város vezetősége, hogy az emlékmű a helyén marad: ebben az esetben a város tárgyalta a kompozíció szarkofággal való kiegészítését, tehát a teljes befejezést is.449 A sokféle tervtől függetlenül deszkaemelvényt készíttettek, amelyet, mint a hősi emlékmű hátterét állították fel próbaként a Zichy ligetben, az Ottokár parkban, sőt a Megyeháza előtt, a régi huszárszobor környékén is. A helyszíneket a megye és a város vezetői, valamint az alkotók megnézték március 19-én. Véleményüket jegyzőkönyvben rögzítették, amelyben leszögezik, az emlékmű elhelyezésére nincsen alkalmasabb hely, mint amelyre készült.450 A helyszíni szemle után az a döntés született, hogy a Szigethy ház miatt az emlékművet nem fejezik be, hanem csak négy oszloppal kiemelik, a hősök napján, május 25-én fel is avatják.451 Az avatás előtti este zenés, lampionos felvonulást tartottak, majd az avatás napján minden vallásfelekezet templomában ünnepi istentisztelet volt.452 A Hősök napi ünnepség a Városháztéren folyt le, a tábori oltárt a városháza kapujában állították fel. A misét Tower Vilmos tábori főesperes mutatta be, Bilkei Ferenc esperes-plébános és Zavaros polgármester mondott beszédet, a helyőrségi zenekar játszott és a városi dalárda énekelt.453 A város egész közönsége „dicséretes rendben” elvonult ezek után a Hősi emlékmű előtt: a szervezetek elhelyezték koszorúikat.454 A kegyeletes ünnepség mintegy a nagy Szent Imre-ünnep főpróbájaként is fontos volt: a város vezetői megnyugodtak, minden a legnagyobb rendben zajlott le, ízelítőt kaptak a nagy tömegek mozgatásából is. Fontos megfigyelnünk, hogy a Hősi szobor elhelyezése körüli vita a Múzeumegyesületet határozott álláspontra kényszerítette: ebben összekapcsolódott a hősi szobor áthelyezésének és az éppen tervezett 69-es szobor elhelyezésének kérdése.455 A vitában alakult ki a Múzeumegyesület azon határozott álláspontja, amit egészen 1938-ig, az újabb, a Szent István-szobor elhelyezésének vitájáig képviselt, hogy a Városháza terét a Szent István-szobor számára kell fenntartani.456 Bory Jenő ebben az évben kezdte meg a 69. gyalogezred hősi szobrának készítését, igaz, ekkor még a Városház téren, a Felmayer-ház előtt tervezik felállítani. Végül az avatásra 1931. június 14-én került sor, eredetileg a városnak háttal állt fő figurája a Széchenyi utca torkolatában.457 Hírlapi polémia támadt a Püspökkút szobrai kapcsán is (avatták 1928. június 24-én).458 Egy fővárosi lapnál vetődött fel, hogy azon Szent Gellért és Szent Mór szobrát az alkotó felcserélte.459 Bory Jenő ugyancsak hírlapi cikkben védte meg álláspontját, mely szerint Szent Gellért püspököt vértanúként, Szent Mór püspököt pedig Szent Imre alakjával a legendák alapján ábrázolta.460 Bory álláspontját Bölcskey Ödön tovább vitatta.461 Vida Pál kezdeményezésére kérelmezte a római katolikus egyházközség, hogy Simor János hercegprímás szülőházát emléktáblával jelöljék meg.462 A ház ekkor a Simor utcai magyar szűrszabó háza, itt született Simor János, szülei később a Palotai utca 1. szám alá költöztek.463 Az azóta lebontott szülőházról 1988-ban került az emléktábla a székesegyház falára.464 Városi beruházások egész sora az ünnepi év kapcsán indult, vagy fejeződött be. Kormányzati akarattal sikerült kezdeményezni 1930 elején a Széchenyi utcai vasúti aluljáró megépítését, s ezzel párhuzamosan a Széchenyi utca és a Palotai utca rendezését. Az elsőhöz a MÁV és a Duna-Száva-Adria-vasút, illetve a város a költségek egynegyed részével, az államkincstár a felével, az utcarendezésekhez a város és az államkincstár járult hozzá. Az utcarendezés az út alásüllyesztését, tehát az aluljáró (akkor alájárónak hívták) kialakítását is tartalmazta.465 Ezzel függött össze a Székesfehérvár és Siófok közötti új cementút átadása, melyre 1930. május 18-án került sor, s 448 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. február 20.); Székesfehérvári Napló III. (1930. február 22.) 449 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 12.) 450 Székesfehérvári Napló III. (1930. március 19.) 451 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. március 20.); Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 14.); Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. március 20.) 452 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. május 22.) 453 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. május 27.) 454 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. május 22.; május 27.) 455 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. április 11). 456 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. április 11.); Székesfehérvári Napló,. III. (1930. április 9.; április 20.) 457 MAGONY 1995, 91. 458 Uo. 69. 459 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. február 7.) 460 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. február 12.) 461 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. február 20.); Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. március 6.) 462 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. február 20.) 463 Székesfehérvári Napló III. (1930. február 20.) 464 MAGONY 1995,196. 465 Székesfehérvári Napló III. (1930. január 19.); Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. január 19.) 36
