Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)

Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban

Alba Regia 37 (2008)

nagysikerű tűzijátékot az Emmerling cég rendezte.345

Augusztus 20-án az egyházmegyei zarándokok együtt vettek részt a Szent István-körmeneten,346 amelyhez a Szent Gellért Szálloda előtt csatlakoztak,347 7.30 perckor indultak a Körúton az Andrássy útra. A hívek helyét az Oktogonon jelölték ki.348 Másik forrásunk szerint a Köröndön hallgatták meg a szentmisét.349 A szentmise után olyan körmenet kezdődött, „amelynél fenségesebb, nagyobb, impozánsabb Magyarországon még soha sem volt.”350 A fegyveres testületek, a cserkészek, az egyesületek, a vármegyék, a városok és a külföldiek festői csoportjai után a népviseletbe öltözött magyar zarándokok, a fehérvári lövészek és a céhek képviselői vonultak mesterségükre jellemző céhes emlékeikkel.351

Az ereklyéket a Bazilikából hozták. „Fölkelnek a bíborosok. Orgonabúgás közepette megindulnak ide a mellékoltárokhoz, hol tíz Árpád-házi szent ereklye van felállítva. Hosszú négyméteres selyem palástjuk messze úszik mögöttük. Elöl a londoni hercegérsek, utolsó előtti Palermo alacsony kedves bíborosa és végül Justiniánusz az esztergomi érsek. A hat egyházfejedelem letérdel és rövid imát mond. Uszályukat fehér karinges papok tartják [...]”352

A Szent István- és a Szent Imre-ereklyék a Szent Jobb előtt haladtak.353 „Az ereklyetartókat fényes papi segédlet viszi, mely után a Szent Jobbot hozzák. Ezt követik Mészáros János érseki helytartó, az egyetemi tanács, a koronaőrség. Hét bíboros hosszú uszályát kíséretük viszi. Előttük a pápa követe. Alabárdos testőrség és a bíbor színei. [...] A papság után katonás léptekkel lépdel Horthy Miklós kormányzó, utána a főhercegek, a diplomaták és követek, festői nemzeti öltözékeikben.”354 Az ereklyéket a Millenniumi emlékműnél, a Névtelen katona emléke mellett felállított emelvényre355 helyezik el (8. kép), s elvonul előttük a hódolók menete. Nem csoda, ha a körmenet pompáját, színei és hangjai tobzódását, a hívek meghatottságát versengve írja le az újságírók tolla, közvetíti a rádió, s örökíti meg a filmfelvevő.

Augusztus 20-án délután öt óra előtt356 indult vissza a különvonat, amelyen már „az aacheni püspök által Székesfehérvár számára visszaadandó Szent Imre ereklyét” is hozták.357 A visszafelé utat is hódolók tömege állta végig.

A székesfehérvári állomáson ismét ezrek várták a zarándokokat és az ereklyéket: „a drága kincseket a katonai és polgári hatóságokkal élükön és gyönyörű körmenetben kísérték azokat a székesegyházba.”358 Olyan nagyra duzzadt a menet, hogy az eleje már a Deák Ferenc utcáról a Budai útra kanyarodott, amikor a vége még az állomás előtt állt.359 A napot a pápai és a magyar himnusz eléneklésével zárták. Az ereklyék visszakísérése a székesegyházba volt egyúttal a hagyományos Szent István-napi körmenet is.360 „Amerre a körmenet elhalad, az utca két oldalán sűrű tömeg sötétlik. Az ablakokban virágok, gyertyák, lobogók. A házak ormán lengő zászlók színei köszöntik a hazatérő ereklyét.”361 A mi városunk is fényárban úszik, Szent István ereklyéjét az emerikánások, Szent Gellértét Potyondi Imre,362 Szent Imre hazatért ereklyéjét a megyéspüspök hozza,363 majd a nap végén összefoglalván a zarándoklat lelki tartalmát „a megerőltető fáradalmakra hivatkozva elengedi a szokásos zsolozsmát.”364 A zarándoklatban a vármegye részéről dr. Jeszenszky Antal főszolgabíró, és dr. Mészöly József tiszti főorvos vett részt.365

A zarándoklatról hazatértek úgy emlékeztek erre a napra, melynek sokaságát „könnyű leírni, de nehéz elképzelni” annak, aki ilyen tömeget még nem látott. A nép öt órán keresztül, húsz kilométeres menetben hömpölygőit végig az útvonalon.366

A korabeli irodalom sokszor kiemeli, hogy hét bíboros jelent meg az ünnepségen. A nap végén mindenki azt gondolhatta, hogy bizony most szép és nagy dolgot látott. Csak a két egyszeri palóc atyafi gondolkodott másként, akik a Székesfehérvári Napló szerint egészen egyszerű magyarázatot adtak mindenre: „Az úgy van, hogy ma van a búcsú Pesten.

345 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.)

346 Egyházközségi Tudósító II. 7. sz. (1930. szeptember. 5.)

347 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.)

348 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 15.)

349 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.)

350 Uo.

351 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.); Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.)

352 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 23.)

353 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 15.)

354 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.)

355 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.)

356 Fejérmegyei Napló XXXVII.(1930. augusztus 22.)

357 SHVOY LAJOS püspök levele a MÁV vezérigazgatójának, 1930. augusztus 8. (SzfvPL, No 5406)

358 Egyházközségi Tudósító II. 7. sz. (1930. szeptember. 5—6.)

359 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.)

360 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 16.)

361 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.)

362 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.)

363 Fejérmegyei Napló XXXVII. (1930. augusztus 22.)

364 Székesfehérvári Friss Újság XXXII. (1930. augusztus 22.)

365 DR. HAVRANEK levele DR. KLAUTZ GYÖRGY püspöki helynöknek, 1930. augusztus 16. (SzfvPL, No 5406)

366 Székesfehérvári Napló III. (1930. augusztus 22.)

30