Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Visy Zsolt: A pannóniai Seuso-kincs
Alba Regia 37 (2008) tertia korábbi kormányzója, aki Beremend határában épített villájában élt a kései 4. században. Önmagában ez a tény, tehát a személy és a hely elegendő annak bizonyítására, hogy a közállapotok és a provincia békéje töretlen volt és törhetedennek tűnt a század végén! Ilyen gazdag és előkelő, városias település maradványaiként értelmezhetők a Gorsium-Brigetio út mentén lévő, a mai Szabadbattyán határában Nádorfi G. által részben feltárt épületcsoport is. Felmerülhetne ezek összevetése a Seuso-tál peremén található villa-ábrázolással, erre azonban nincs lehetőség. A tál peremének a képvilága ugyanis egy olyan vadászatot és állatbefogási jelenetsort mutat, ami az ábrázolt állatok alapján nem hozható összefüggésbe Pannóniával.55 Olyan képtípussal és motívumsorral állunk szemben, amely általános formákat követ, és amely másutt is csaknem ugyanígy előfordul, mint pl. a Piazza armerinai villa vadászati mozaikján.56 Annak, hogy a vidéki élet nem hanyatlott le a negyedik század folyamán, lehetett egy másik oka is, mégpedig a viszonylag nagy számban betelepült barbár tömegek jelenléte. E csoportok nem annyira városokban, mint inkább vidéken kezdhették meg provinciális életüket, jelenlétükre számos, bár időnként vitatott bizonyítékok vannak. A 3. század végén carp betelepítésre került sor Valeria déli részében. Nagyobb tömegben lehettek jelen Sopianae környékén is,57 társadalmi felemelkedésükre Maximinus vicarius urbis és praefectus praetorio Galliarum a legjobb példa.58 335 táján vandál59 és szarmata csoportok betelepülésére került sor, az utóbbiak közül (.Arcaragantes) sokan a Balkánon vagy Itáliában60 kaptak helyet. A limes mentén, de fokozatosan a városokban is megjelenő padmalyos-téglaereszes sírok, mint újabb temetkezési mód a Fekete-tenger vidékén régóta divatos fülkés sírok kategóriájába tartozik, de ugyanakkor olyan romanizált formában jelentkezik (8. ábra), ahogy a barbaticumban természetesen sohasem fordul elő. Az ilyen sírok megjelenése elsősorban alán és szarmata betelepülők jelenlétére utal.61 Összefoglalva tehát úgy látom, hogy a felsorakoztatott példák és adatok kellőképpen bizonyítják azt, hogy Pannonia, és azon belül Valeria olyan, megfelelő biztonságot nyújtó határtartomány volt, amely felsőbbrendű befolyással rendelkezett a szomszédos barbár népek fölött. Gazdaságának újabb és újabb befogadott germán és szarmata tömegek adtak lendületet, városainak élete pezsgő volt. Mind a városok, mind pedig a villák területén nagy méretű építkezések folytak az 5. elejéig, az egyes közösségek sok generáción át használt temetői nyugalomról és rendezett életmódról tanúskodnak. A vidéki élet egyfajta zászlóshajói voltak császári birtokok közelében, egyben stratégiai pontokon épített belső erődök, amelyeknek a mélységi védelemben és a hadsereg ellátásában döntő szerepük volt. Mindezek alapján tehát nem lehet csodálkozni, hogy Dalmatius-féle gazdag és tekintélyes emberek telepedtek le Valériában, de azon sem, hogy Seuso és családja nyugodt kényelemben élte gondtalan életét Kőszárhegy környéki birtokán — a hirtelen bekövetkezett katasztrófáig. IRODALOM Arias 1946-1948 Arias, P. E., II piatto argenteo di Cesena. Annuario della scuola di Atene e delle missioni italiani in oriente 24-26,1946-1948, 309-344. Arneth 1850 Arneth, J., Monumente des k. k. Münz- und Antiken-Cabinettes in Wien. Die antiken Goldund Silbermonumente des k. k. Münz- und Antiken-Cabinettes in Wien. Wien 1850. BENDER 1992 Bender, St., Zum Buntmetallkesssel des sogennantes Seuso-Schatzes. Archeolgisches Korresbondenzblatt 22, 1992, 119-124. Bruder-MráV-Veres 2002 Bruder, K. T. - Mráv, Zs. - Veres K., Az elrejtett quadripus. A polgárdi ezüstlelet újraértelmezése — The hidden quadripus. The re-evaulation of the silver find from Polgárdi. Műtárgyvédelem 28 (2002) 49-65. Cahn-KaufmANN-HEINIMANN-PAINTER 1991 Cahn, H. A. - Kaufmann-Heinimann, A. - Painter, K., A Table Ronde on a Treasure of late Roman Silver. JRA 4, 1991, 184-191. Csetneki 1878 Csetneki (E. Jelinek), Hazai tud. intézetek és leletek. A fokorúi s polgárdi lelet. Arch. Ért. 12 (1878) 186-187. Dragotta 1982 Dragotta, A. M., Piazza Armerina. Die Mosaiken. Palermo 1982. DUNÄREANU-VULPE 1967 Dunäreanu-Vulpe, E, Tezaurul de la Pietroaja. Bucurejti 1967. 55 Tóth E. 2009. 56 Dragotta 1982. 57 Zs. Visy in: H. Bender - H. Wolff (Hg.), Die ländliche Besiedlung, 425; - E. Tóth, Karpen in der Provinz Valeria. CommArchHung 2005, 363 pp. 58 Ammianus Marcellinus XXVIII 1.5. - Ld. A. Mócsy, Pannonia. PWRE Suppl. IX 1962, 573; H. Wolfram, Die Goten. München 1990, 72. 59 Iordanes, Getica 115. - but see M. Kiss in Iordanes: Getica, Budapest 20054, 131, Anm. 134. 60 Anonymus Valesianus 32. 61 Zs. Visy: The Roman frontiers and the Barbarians. In: Zs. Visy (ed.), Limes XIX. Proceedings of the XIXth International Congress of Roman Frontier Studies Held in Pécs, Hungary, September 2003. Pécs 2005, 214 pp. 217
