Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Szalai Tamás: Az óegyiptomi Szepdet (Sothis) csillag azonosításának kérdéséről
Alba Regia 37 (2008) Naptári A Nüus áradásának kezdete A Szíriusz helyzete év(tavasz kezdete +119 nap) a horizont felett a nap felkelte pillanatában i. e. 3500 Augusztus 16. 29,5° i. e. 3000 Augusztus 12 28,3° i. e. 2500 Augusztus 8. 26,4° i. e. 2000 Augusztus 4. 23,9° i. e. 1500 Augusztus 1. 21,6° i. e. 1000 Július 28. 18,3° i. e. 500 Július 24. 14,4° t. sz. 1 Július 20. 10,7° i. sz. 139 Július 19. 9,2° Látható, hogy a Szinusz a piramisszövegek keletkezésének időszakában, azaz i. e. 2375-2184 között messze eltért a heliákus kelés feltételének meghatározott 7-11° horizont feletti magasságtól. Az eltérés még szembeötlőbb, ha azt a napot határozzuk meg, amikor a Szíriusz ténylegesen felkelt héliákusan (A Szíriusz fényessége miatt viszonylag alacsony, 7,5°-os arcus visionis-szal számolva): Naptári A Nílus áradásának kezdete A Szíriusz heliákus Eltérés év(tavasz kezdete + 119 nap) kelésének napja[nap] i. e. 9000 Szeptember 25. Július 30-57 i. e. 8000 Szeptember 18. Július 23-57 i. e. 7000 Szeptember 11. Július 19-53 i. e. 6000 Szeptember 4. Július 16-50 i. e. 5000 Augusztus 28. Július 15-44 i. e. 4000 Augusztus 20. Július 15-36 i. e. 3500 Augusztus 16. Július 15-32 i. e. 3000 Augusztus 12 Július 15-28 i. e. 2500 Augusztus 8. Július 15-24 i. e. 2000 Augusztus 4. J úlius 15-20 i. e. 1500 Augusztus 1. Július 15-17 i. e. 1000 Július 28. Július 16-12 i. e. 500 Július 24. Július 16-8 i. sz. 1 Július 20. Július 17-3 i. sz. 139 Július 19. Július 17-2 Láthatjuk, hogy a Szíriusz a piramisszövegek időszakában három héttel korábban kelt fel héliákusan az áradás kezdeténél, tehát ekkor még aligha tölthette be későbbi előjelző szerepét. Nem is beszélve arról, hogy a piramisszövegek keletkezésükkor minden bizonnyal már csak írásban rögzítettek egy korábban keletkezett hiedelemrendszert. Annál is inkább, mert a már említett, a Djer fáraó abüdoszi sírjából előkerült csondapocskán látható, évkezdetként megformált Szepdet arra utal, hogy az ezzel kapcsolatos hiedelmek már i. e. 3000 táján léteztek. Ekkor a Szíriusz négy héttel korábban kelt fel héliákusan az áradás kezdeténél. Amennyiben az áradással kapcsolatos hiedelmek eredetét kutatjuk, arra az időszakra kell visszamennünk, amikor a Nílus-völgy benépesült, és ott megkezdődött a mezőgazdálkodás. Ez régészetileg a Naqada-kultúra kialakulását jelenti, amely a C14-adatok szerint i. e. 5000 táján következett be.12 Ha elfogadjuk a feltételezést, hogy léteznie kellett egy Szepdet-csillagnak, amelyet a Naqada-kultúra emberei megfigyeltek, hogy hiedelemvilágukat a fáraónikus Egyiptom népére hagyományozva, az bekerüljön a piramisszövegekbe, ez a csillag nem lehetett a Szíriusz. Keresésére két támpontunk van: bizonnyal jelentős, tehát fényes, könnyen azonosítható csillag volt, és az áradás idején kelt fel héliákusan. A két követelményt összekapcsolva, megvizsgáltam az égbolt 10 legfényesebb csillagának héliákus kelését az i. e. 5000-2000 közötti időszakban, a témánk szempontjából legérdekesebb, i. e. 4000. évre pedig kiterjesztettem vizsgálatomat az égbolt 20 legfényesebb csillagára:13 12 Hoffman 1991 13 A csillagok fényességének meghatározásánál a www.bgrg.sulinet.hu/diakold/vegzett/2003a/komg/fenycsill.htm honlapra hagyatkoztam. 203
