Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Történelem - helytörténet - Demeter Zsófia: A Szent Imre jubileumi év 1930-ban
Alba Regia 37 (2008) 2. Helyi és országos ünnepségek Székesfehérvárott ,yA-Z őskoronázó város falain belül Szent Imre szelleme leng... ”168 Shvoy püspök megfogalmazása szerint az ünnepi év Székesfehérvárnak különös alkalmat nyújt a részvételre. „Székesfehérvárnak - amely örömmel vallja Szent Imrét a magáénak, mert itt született, itt halt meg, itt lett eltemetve, itt avatták szentté, s mert ő az itteni genius loci egyik integráns alkotó tényezője -sa székesfehérvári egyházmegyének hívei különös bensőséggel és külső fénnyel akarják az ő jubileumát megülni. Eletet alakító erővé akarják tenni az ő szellemét, s büszkén akarják hirdetni ország-világ előtt, hogy Szent Imre itt ma is él és ihleti az ifjúságot és a meglett embereket egyaránt tiszta életre, igaz vallásosságra és nemes hazaszeretetre.”169 A püspök úr rendelkezéseit az Egyházközségi Tudósító 1930 áprilisi számában közölték.170 Mindezt a gondolatot az 1930 nyarán rendezett ünnepségek után így fogalmazták meg: „Álba Regiának szent joga és kötelessége a Szent Imrekultusz forrását az ő bölcsője, de még inkább sírja felett az ő valóságosan itt lévő szent testének kultuszából felfakasztani, s azt a forrást úgy ékesíteni, hogy minden szomjas magyar lélek rátalálhasson s belőle üdvöt és erőt ihasson.”171 Bölcskey Ödön Szent Imre templomról írott könyvecskéjében Székesfehérvárt boldog városként jellemzi, „ahol Szent Imre herceg a napvilágot meglátta.”172 Egyben utal arra, hogy a Szent Imre-templomnak is szerepe van a Szent Imre-kultusz életben tartásában: „bizonyára itt lebeg lelke a ferencrendiek temploma körül, amelyben egy parányi ereklyéje is van, s közelében még megvan az a föld, ahol bölcsője ringott.”173 A székesfehérvári események rövid értékelését hozza az Egyházmegyei Tudósító, amikor leírja, hogy „Szent Imre szülővárosa megható módon, fényes ünnepséggel hódolt emlékének.”174 Shvoy Lajos püspök 1929. november közepén nevezte ki az egyházmegyei és a városi jubiláris bizottságot, előbbi élére Csúcs István fülei plébános, utóbbi élére Mátrai Rudolf tankerületi főigazgató került.175 A civilek bizottságába dr. Zavaros Aladár polgármestert és dr. Kisteleki Károly főügyészt, az Emericana priorját is beválasztották.176 1929 végén kérte föl a megyés püspök a jubiláris bizottsági tagokat. November végétől érkeztek be az elfogadó nyilatkozatok. A polgármester, a megyei főjegyző és Kisteleki Károly, Székesfehérvár szabad királyi város tiszti főügyésze, az Emericana priorja, a jubileumi év helyi bizottsági tagságát örömmel fogadta el.177 1930. április 9-én dr. Zavaros Aladár, Székesfehérvár szabad királyi város polgármestere a rendezőbizottság elnöki tisztét is elvállalta, és egyben javasolta, hogy Mátrai Rudolf, tankerületi főigazgató legyen az előkészítő bizottság elnöke.178 Marschall Rafael ciszterci tanár (14. kép) a Szent Imre-jubileum székesfehérvári ünnepségeinek egyik szervezője volt, s ennek érdekében irányította a városi Idegenforgalmi Iroda munkáját.179 A bizottságokba szervezés után a Szent Imre-jubileum székesfehérvári ünnepségeit előkészítő bizottság titkára lett.180 Az egyházmegyei bizottság igazi szervezőmunkába 1930 februárjában kezdett. Elhatározták, hogy minden plébánián ifjúsági ünnepet, szent áldozást és iskolai ünnepségeket tartanak, plébániánként részt vesznek a székesfehérvári országos és a budapesti országos ünnepségeken. Igénybe veszik a különvonatokat. Egységes fehér alapú, nemzeti színekkel keretezett, kereszttel ellátott jelzőtábla alatt vonulnak föl.181 Az 1930 elején bekövetkező fordulatot Zavaros polgármester irata jól tükrözi: „A múlt havi kisgyűlés idején még nem volt bizonyos, hogy Székesfehérvár város mi módon kapcsolódik bele az országos Szent Imre ünnepségbe. Időközben elkészült az országos ünnepség tervezete s ezzel bizonyossá vált, hogy f. év június 1-jén Székesfehérvár város területén, mint Szent Imre herceg születése és halálozása helyén találkozik az ország közönségének jó része, nemkülönben az ünnepségre országunkba érkező külföldiek zarándokcsapatai.”182 A szervezőbizottság maga is propagandába kezdett: március közepén az ország középiskoláihoz írott körlevélben 168 A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló székesfehérvári Ferenc József Nőnevelő Intézet értesítője az 1929—30. iskolai évről. Szerk. GRÉSZ LEÓ. Székesfehérvár, 1930, 3. 169 Literae Encyclicae et officiosae ordinariatus Almae Diocesis Alba-Regalensis Anno 1930. (SzfvPL, No 5406) 170 Egyházközségi Tudósító II. 4. sz. (1930. április 25-28.) 171 SZENTIVÁNYI KÁROLY: Szent Imre ereklyéjéről. Egyházközségi Tudósító II. 7. sz. (1930. szeptember. 3.) 172 Bölcskey 1930,7. 173 Uo. 174 Egyházközségi Tudósító II. 7. sz. (1930. szeptember. 4.) 175 SHVOY Lajos levele a főbizottságnak, 1929. november 17. (SzfvPL, No 5406) 176 Válaszlevelek és felkérések a bizottsági szereplésre. (SzfvPL, No 5406) 177 A megyéspüspök országos ünnepséggel kapcsolatos levelezése. (SzfvPL, No 5406) 178 Uo. 179 A Ciszterci rend székesfehérvári Szent István Reálgimnáziumának CXVII. értesítője az 1929-30. iskolai évről. Szerk. KAPOSSY ENDRE. Székesfehérvár, 1930. A tanárok társadalmi és irodalmi munkássága. 1719,18-19. 180 Uo. 16. 181 Az egyházmegyei bizottság jegyzőkönyve, 1930. február 18. (SzfvPL, No 5406) 182 A polgármester a kisgyűlésnek és a főispánnak, 1930. március 7-én. SzVL. IV-B. 1406. 19