Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)
Tanulmányok, közlemények - Régészet - Petkes Zsolt: 12. századi temetőrészlet Alap-Tavaszmajorból
Alba Regia 37 (2008) toktól 5 cm-re 17 140 0 Infans I.n.a. A test baloldalán — 18 143 Nő (?)Juvenis. n.a. n.a. — 19 148 0 Infans I.n.a. A jobb lábszárcsont külső oldalán kerámiatöredékek 19. táblázat: Allatcsontok az alapi temetőből 5.19. Faszéndarabkák A temető két sírjában (117., 137. sír) faszéndarabkákat figyeltek meg, azonban mindkét sír esetében csak egyegy darabról tesznek említést, így kizárható a sírfenék részben vagy egészben való kiégetése, vagy faszénnel való felszórása. A feltárás során a faszéndarabkák nem kerültek begyűjtésre, illetve pontos előkerülési helyük nem lett feljegyezve, így további szerepük nem vizsgálható. 5.20. Kengyelpár Kralovánszky Alán az alapi általános iskola helytörténeti gyűjteményéből késő avar kori leletek közül egy vállába kovácsolt fülű, kerek kengyelpárt és hevedercsatot szállított be a székesfehérvári múzeumba. A leltárkönyv bejegyzése szerint a leletek a településtől 1-1,5 km-re található alap-tavasz-majori homokbánya területén kerültek elő, azonban a tárgyak későbbi közreadója, Hatházi Gábor a leletek és a tavasz-majori temető kapcsolatát megkérdőjelezte. Véleménye szerint a 11. század végére, a 12. századra keltezhető kengyelpár és a hevedercsat nem köthető egy jellegzetes nagy sírszámú soros, köznépi temetőhöz. Kralovánszky Alán egy alapi látogatása során értesült arról, hogy községi temető helyén egy ismeretlen korú sírmezőt pusztítottak el az 1950-es években, melyből a helyiek elmondása szerint fegyverek és egyéb leletek láttak napvilágot, Hatházi Gábor felvetése szerint az általános iskolába került kengyelek akár ehhez a temetőhöz is köthetők.30 A kengyelpár és a tavasz-majori temető közötti kapcsolat mellett szólhat az, hogy a tárgyak késő-avar leletek közé keveredve kerültek elő, a tavasz-majori sírmező területről pedig több késő-avar sír is ismert, így a területen az avar és az Árpád-kori leletek együttes előkerülése és előfordulása bizonyítható. A tárgyakat az általános iskola gyűjteménynek ajándékozó munkások a kitermelés során előkerülő leleteket egybegyűjtötték, majd az így összekeveredett tárgyakat ajándékozhatták oda. A kengyelek formai párhuzamai elsősorban a Kelet-európai sztyeppe 11—12. századi leletanyagához köthető, használatuk jellegzetesen késői nomád környezetben figyelhető meg. Alacsony számban ezek a kengyeltípusok megtalálhatók a Kárpát-medence 11-12. századi leletanyagában is, melyek egy része szórványként került elő, mint a csabrendeki,31 a kölesd-itatóhegyi32 és a sárbogárd-tinódi kengyelpár,33 de az elmúlt években egyre nagyobb számban sikerül ezeket a kengyeltípusokat temetkezésekhez kapcsolni, mint a kajdacs-rókadombi,34 sárbogárd-templom-dűlői35 vagy a sárszentágota-felsőtöbörzsöki36 kengyelek esetében. 6. Összefoglalás Az alap-tavasz-majori temető nem tekinthető teljesen feltártnak, kiterjedéséről, az elpusztított sírok számáról alig rendelkezünk adatokkal, az időben és térben teljesen rendszertelenül folytatott homokbányászat köveztében az elpusztított sírok száma meghaladhatja a százat, azonban pontos temetőtérkép hiányában nem vizsgálható, hogy az elpusztított sírok az Árpád-kori vagy az avar sírmező részét alkották. Gémes Balázs 1963 és 1965 között végzett leletmentése során feltárt avar temetkezések temetőn belüli elhelyezkedése nem ismert, viszonyuk a később előkerült avar sírokhoz nem vizsgálható. Az 1966-ban feltárt avar sírok a 30 HATHÁZI 1990,44-45. 31 DARNAY 1901, 177; MRT 3. 1970, 58. 15. kép 4. 32 CSALLÁNY1961, 56. VIII. tábla 1. 33 NAGY 1893,273.; HAMPEL 1897,130.; NAGY-NEMES 1900, 23. tábla; CSALLÁNY 1961, 56. VIII. tábla 34 ODOR 1999,155-156. 35 PETKES 2006, 93-111.; PETKES 2007 87-106. 36 Kralovánszky Alán ásatási jelentése (IKMItsz. 61.117.1.); HATHÁZI 1994, 24-25; HATHÁZI 1996a, 228; HATHÁZI 1996b, 43. 183
