Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 37. (Székesfehérvár, 2008)

Tanulmányok, közlemények - Néprajz - Vincze Ildikó: A sütőharang használata a beliianniszi görögök körében

Alba Regia 37 (2008)

VINCZE ILDIKÓ

A SÜTŐHARANG HASZNÁLATA A BELOIANNISZI GÖRÖGÖK KÖRÉBEN

(KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VASZILOPITA ELKÉSZÍTÉSÉRE)

A 20. század első feléig a táplálkozási kultúrában a kenyér elkészítési módjának (keleseiéit kenyér, lepénykenyér) és alapanyagának (bú^a, roes, árpa, kukorica) a tájökológiai adottságok szerint megtalálható egy földrajzi és kulturális vonala. Az Alföld keleti pereméig a lepénykenyér, nyugati részétől a kelesztett kenyér elkészítése lesz általános. A következőben, egy olyan hazánkban is ismert, a kezdetleges kemencék körébe sorolható archaikus, nyílt tűzhelyű sütőeszközt szeretnék bemutatni,1 mint a sütőharang, amelyet a 20. századig Európa számos reliktum területén nemzetiségi különbség nélkül használtak.

A sütőharang már az ókorban is ismert, jelentése az ógörög nyelvben klivanos vagy krívanos — serpenyő,2 latin átvétele: clibanus. Ujgörög megfelelője: klivanos, amely a sütési technikák változásával később már kemencét jelent 3 Elnevezése szerb-horvát, továbbá bolgár és makedón nyelvterületen: virsnik, vinni, jelentése: csúcs, tető hegy. 4 5 6 Jugoszlávia területén a hatvanas években több mint harminc elnevezése ismert. Ezek közül az egyik legkorábbi kifejezés a hazánkban is használatos cerepulya? Magyar népnyelvi elnevezései egyrészt belső keletkezésű szavakból (bujdosó, burétó, bőkütő, sártekenyő), másrészt szerbhorvát eredetű jövevényszavakból állnak (cserepulya, puplika, vöresnyejjk A balkánon kimutatható a sütőharang folytonossága a történet előtti időktől napjainkig, mind a készítés technológiája, mind a tárgy alakjában és használatában. A magyarok elsősorban a román, horvát és szerb nyelvterületek érintkezési övezetében veszik át használatát. A sütőharangok sátrak módjára sorjáztak a malmok mellett a Dráva menti magyar falvakban a folyóra nyúló kertek végében.7

A magyar néprajzi szakirodalomban Bátky Zsigmond tudósít elsőként a sütőharangról a Magyarság Néprajza I. kötetében.8 Elnevezése a német blacklocke szó tükörfordítása. A sütőharang szinonimájaként jelenik meg a sütőbura kifejezés is.9 Ez utóbbi — nem a legszerencsésebb módon átvett terminus,10 amelyet Kisbán Eszter ,^4 magyar kenyér” című néprajzi monográfiájában (Kandidátusi Értekezés Bp.l966:124.p.) Tálasi István javaslatára használ.

A sütőharang és kemence párhuzamos használata, a lepénykenyér és az erjesztett kenyér elkészítése nem zárja ki egymást. A sütőharang előnye, hogy kevés helyet foglal, hordozható, kelesztett vagy keleszteden kenyeret, egyaránt készíthetnek benne. Például Görögországban a mindig mozgásban levő pásztorok kenyérsütő eszköze.11 A sütőharang archaikusabb formájaként ismert sütőkő vagy annak a mintájára elkészített kerek vaslemez elsősorban a történeti Magyarország keleti vidékein (Alsó-Fehér, Hunyad megye) és a Balkánon használatos eszköz, amely lepénykenyér (erdélyi megnevezése: kelesetetlen molnárpogácsa), palacsinta és lángos készítésére egyaránt alkalmas. A sütőkövet az ipiroszi görögök is ismerik, például ezen sütik meg a Krisztuspelenkájának nevezett karácsonyi palacsintát.12

1 Hoffmann 2001,377.

2 Györkössy-Kapitánffy-Tegyey 1990, 590.

3 Mohay 1994, 332.

4 KISS LAJOS 1989,170.

5 RÖMER 1966, 391.

6 Kis LAJOS 1989,170.

7 Hoffmann 2001,378.

8 Bátky Zsigmond: Magyarság néprajza I. kötet. 1991. Szekszárd. 45-46.p.

9 Tátrai 1987, 510.

10 Kiss Lajos 1989.

11 Lukopulu 1984,170.

12 Adatközlő: Bakirtzi Areti, Budapest, 2001.

109