Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Buza Andrea: A Besenyőtelek-tepélypusztai honfoglalás és Árpád-kori temetők
Alba Regia 36 (2007) 19. Pannonhalma-Győrszentmárton,69 70 20. Pécs-Vasas 29. sír,TM 21. Pomáz-Lugi dűlő 33. sír,71 22. Rácalmás-Göböljárás 2. sír72 23. Rácalmás-Göböljárás 265. sír, 24. Rácalmás-Göböljárás 556. sír, 25. Rácalmás-Göböljárás 645. sír, 26. Rácalmás-Göböljárás 668. sír, 27. Szakony 28. sír,73 28. Tiszarád.74 Egy temetőből általában csak egy darab filigrándíszes nyakperec került elő. Azok a temetők, amelyekből filigrándíszes nyakperec ismeretes, legnagyobb számban a Körös-Maros közén és azzal átellenben, a Tisza jobb partján helyezkednek el, innen összesen hét darab került elő. A mai Baranya megye területén öt darabot tártak fel, de az öt közül három egy helyen, a majsi temetőben volt. Mindössze két temető van, ahonnan több példány is ismert. (Majs-Udvari rétek — 3 darab, és Rácalmás-Göböljárás — 5 darab). Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy mind a majsi, mind a rácalmási temető, szemben a többi temetővel nagy sírszámúak. A többi nyakperec között van olyan, amely nem teljesen feltárt temetőből való (Besenyőtelek-Tepélypuszta), szórvány (Mezőkovácsháza-Templomföld) vagy ismeretlen lelőhelyű. Feltehetően szintén sodrott nyakperecből — esetleg sodrott karperecből — származik a szórványleletként talált kisméretű, bronz drótdarab. 3. Gyöngyök A tepélypusztai II. temető területéről ismert négy darab gyöngyöt szórványleletként találták. Az ötszörösen tagolt valamint a jelenleg két, de eredetileg minden bizonnyal több tagból álló kékes színű gyöngy a többszörösen tagolt gyöngyök típusába tartozik. Ezek divatja a 10. század végén, 11. század elején terjedt el leginkább.75 A narancssárga, korong alakú, diszkeden pasztagyöngy formai hasonlóságot mutat az I. temető barna, korong alakú gyöngyével, így az ott felsorolt párhuzamok e gyöngy analógiájaként is tekinthetők. 4. Olomkeres^t Az 1. sírban egy ólomkeresztet is találtak, melyről csak annyit lehet tudni, hogy szürke színűként találták, majd fokozatosan lila lett. Feltehetően a levegő hatására oxidálódott, ezért nincs jelenleg a leletek között. A kar és a kéz ékszerei /. Karperec A temetőből mindössze egy karperec került elő, ez a 9. sírban nyugvó női halott bronzból öntött állatfejes karperecé. Az állatfejes karperecek összegyűjtését, vizsgálatát Kovács László végezte el. Az általa meghatározott típusok közül a Besenyőtelken talált karperec a 3/b típusba sorolható, melyhez összesen 28 példány tartozik. E karperecek csatkarikája öntött, csavarást utánzó és néha, mint e temető darabja esetében is, nemcsak a csavarást, hanem a csavarulatok közti filigrándrót díszítést is imitálták. Néha a karika egykori csavart technikáját úgy utánozták, hogy szinte csak körbefutó bordával jelezték (pl. Gyulavarsánd B sír, valamint egy ismeretlen lelőhelyű példány). A típushoz tartozó karperecek állatfejeinek szája nyitott, szemeik kidüllednek, a karperec síkjából kiemelkednek, álluk gyakran ferdén rovátkolt. Az állatpofákat keskeny, vékony, különböző hosszúságú tag köti össze, mely a legtöbb esetben díszíteden, néha azonban függőlegesen barázdált. E típus darabjai valószínűleg mind köznépi temetőből származnak. Egy-egy darabot szélesedően lekerített végű, pontkör-díszes lemezkarperec (Várfalva 42. sír), a horizontálstatigráfiai helyzet (Majs-Udvari ® LOVAS 1937,36-37. 70 DOMBAY 1961,71. 71 Tett amanti 1973,81. 72 A rácalmási anyag közületien. Ezúton is köszönöm B. Horváth Jolánnak, hogy a rácalmási nyakperecek megtekintését és a listába való felvételét lehetővé tette számomra. 72 GÖMÖRI1984,89., 98-99., 9. kép/2. 74 Szabolcsvármegyei Alispáni Jelentések 1905, 81-82., Uo. 1906 34. 75 SZŐKE 1962,54. 79
