Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Buza Andrea: A Besenyőtelek-tepélypusztai honfoglalás és Árpád-kori temetők
Alba Regia 36 (2007) BÚZA ANDREA A BESENYŐTELEK-TEPÉLYPUSZTAI HONFOGLALÁS ÉS ÁRPÁD-KORI TEMETŐK A Heves megyei Besenyőtelek első említése 1347-ből származik, amikor I. Lajos király a helységet „mint örökös nélkül elhalt ember birtokát a Boconádot birtokló István királyi jegyzőnek adta.”1 A község területéről jelenleg három honfoglalás illetve Árpád-kori temető ismert. Besenyőtelek szőrháti határrészében eg)’, Besenyőtelek-Tepélypusztán két temető került elő, feltárásukat az 1960-70-es években Szabó János Győző végezte.2 BESENYŐTELEK-SZŐRHÁT Az első temetőrész Besenyőtelek szőrháti határrészében került elő, homokkitermelés közben. A szükségessé vált leletmentésre 1960. május 17-23. között került sor. A nyugat-keled tájolású sírok egyikéből aranyozott övdíszekkel és ezüst tarsolylemezzel eltemetett halott került elő. A férfi koponyája trepanált volt. A fej mellé temetéskor hullámdíszes agyagedényt helyeztek. A sírban nyílcsúcsok is voltak, állítólag függőleges helyzetben, mely alapján az ásató azt feltételezte, hogy azokat a sírba belenyilazták. Sajnos a leletek eg)’ része elkallódott.3 A Besenyőtelekről előkerült leletek legjelentősebb darabja a tarsolylemez (1. tábla 1. kép).4 Az ezüst tarsolylemez csak töredékes állapotban maradt fenn. A szélét kettős szegeccsel rögzített, háromszög alakú veretek díszítik. Ugyanilyen veret látható a kenézlői 1. temető 3. sírjából előkerült tarsolylemez közepén, valamint a szolyvai tarsolylemez szélén lévő, bojtsort imitáló díszítmények között is. Ezen hasonlóságok alapján feltételezhető, hogy az imént felsorolt tarsolylemezek egy műhely termékei lehettek. Révész László véleménye szerint erre a verettípusra vezethető vissza a bezdédi tarsolylemez szegélyét díszítő, háromlevelű palmetták eredete is.5 A tarsolylemezzel eltemetett halottak egyéb mellékletei a 10. század első felére keltezhetők (kerek átmetszetű nyitott hajkarikák, lemezből kivágott karpántok, köves gyűrűk... stb.). A sírokból előkerült érmék — többségében arab dirhemek - 884-926 között készültek.6 A Besenyőtelken feltárt három temető közül a szőrháti határrészben előkerült a legkorábbi. BESENYŐTELEK-TEPÉLYPUSZTA I. TEMETŐ A temetőre Szabó János Győző figyelmét 1960-ban a tiszanánai temető ásatásakor egyik munkása hívta fel. 1961. április 19-én utazott a helyszínre, ahol a homokbányában feltárta a temető első sírját. 1. sír: A földgépek által feldúlt sírban női csontváz volt. Melléklet: Két darab négyszög átmetszetű, öntött bronz karperec. E két lelet ismeretében Szabó János Győző még nem volt biztos benne, hogy a sír a késő avar vagy a honfoglalás korba tartozik, de eg)' ideig inkább az előbbit tartotta valószínűnek. A Heves megye műemlékei című kötetbe írt munkájában a lelőhelyet az avar lelőhelyek közé sorolta, igaz némi fenntartással.7 1 GYÖRFFY 1987,72-73. 2 Ezúton is szeretnék köszönetét mondani Dr. Révész Lászlónak, hogy az anyag feldolgozását lehetővé tette számomra. 3 Szabó 1969,55. 4 A rajzok elkészítésében nyújtott segítséget Haraszti Gabriellának köszönöm. 5 RÉVÉSZ 1994,352. <> RÉVÉSZ 1994,357. 7 SZABÓ 1969,52-53. 71
