Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Történelem - Helytörténet - Demeter Zsófia: Napló és emlékezet
Alba Regia 36 (2007) Népi szervek javaslatai a% ország és a városjövőjéről Az egymás után alakuló népi szervek a politikai és a társadalmi változásokról óvatosan nyilatkoztak. Nem esett szó a Horthy rendszer restaurációjáról, vág}* a nagybirtokrendszer visszaállításáról. Kizárólag a kommunista rezsim reformját emlegették, a szocializmus demokratikus profiljának kialakítását, és a rákosista világ végleges száműzését. Az október 28-i újságcikk is a néphatalom tökéletesítéséről írt. (Ekkoriban a következő szólás-mondás járta: elvtársak! ne izguljatok, nem lesz tőkés restauráció Magyarországon.) Belső hatalmi küzdelem az állampártban Ezekben a napokban a politikai hatalmat gyakorló MDP szervezetekben belső hatalmi küzdelem zajlott le. A megyei pártszervezetből kiszivárgott értesülés szerint, a városi demokratikus szervek létrejöttével a hatalmat ekkor kezükbe kaparintó kommunista egyének egyetértettek. Az első titkárt és helyettesét (a két sztálinista őskövületet) menesztették. Nyilvánosságra került, hogy 27-ig az első titkár kapcsolatban állt az oroszokkal, telefonon beszélgetett az államvédelem főnökével, Szikra őrnaggyal. Telefon-beszélgetéseiket a posta lehallgatta, és a vonalat a forradalmi központnak számító helyekre bekapcsolta. A József Attila Gimnáziumba is érkezett több hívás és közlemény, melyekről a diákok tudomást szereztek. A megyei pártszervezet székhaza előtti tüntetés 28-án délelőtt a megyei pártház előtt (ma: Zeneiskola) gyülekezett a tömeg. A pártalkalmazottak tudomására jutott, hogy a tömeg megtámadja a székházat, ezért fegyveres segítséget kértek, majd a Felmayer Gyár felé eső hátsó kijáraton elmenekültek. Az épülethez vezényelt őrséget a repülőtéri tiszti különítményből állították össze, eg}' százados parancsnoksága alatt. A különítmény a Szőgyény Marich- és Jókai utca felől állt fel. A tömegbe benyomult a vadásztölténygyári munkásság. Vezetőik a századossal néhány szót váltottak, mely szerint az épületben fegyverek vannak és itt bújtak meg a helyi államvédelem tisztjei. A parancsnok közölte a tömeg élén állókkal, hogy neki ilyesmikről nincs tudomása, de ha akarják, kutassák át az épületet. A parancsnok a tisztekkel együtt elvonult, a tömegből mintegy 8-10 fő bement az épületbe, azt végigkutatták, és üresnek találták. (A ferences templom Városház tér felé eső lépcső legfelső fokán álltam, Albert József kollégával. Át tudtuk tekinteni a téren zajló eseményeket, hallottunk a tárgyalásból foszlányokat is. Megfordult a fejünkben, hogy a kivezényelt tiszti különítmény a tömegbe lőhet. Ez esetben a templomba tudtunk volna menekülni.) Politikai pártok a városban A politikai pártok közül elsőként a Kisgazdapárt bontott zászlót. Az október 30-i újság a városi pártszervezet létrejöttéről tudósított, és egyben tudatta azt is, hogy megyei elnökség alakult. A székházat a Táncsics utcai 2. sz. alatt rendezték be, ide várták a vidéki jelentkezéseket. A Nemzeti Paraszt Párt fővárosi zászlóbontásáról az újság 31 -i száma számolt be. Ideiglenes vezetők álltak a párt élén, akik az előzetes bejelentkezéseket tudomásul vették. A párthelyiség a Jókai utca 15. szám alatt volt. A városi és a megyei szervezet alakuló ülését november 4-ére, délelőtt 9 órára tűzték ki. Pesti János kollégával megállapodtunk, hogy az alakuló ülésen részt veszünk, miután előzetes jelentkezésünket elfogadták. A Szociáldemokrata Párt szervezete élére Mikó István került, és ott volt Gáspár János, aki 1945-1948 között a város polgármestere. Megjegyzem, hogy Mikó István ugyanebben az időben helyettes-polgármester. Mindkettőt az MDP létrejötte után, mint jobboldali szociáldemokratákat távolították el a város éléről. (Ez a „megbélyegzés” az illetékeseket az osztályellenség kategóriájába taszította, akikkel szemben a hatalomnak el kell járnia). Az SZDP újjászervezésének október 30-a után nem volt akadálya (v. ö. Mikó István korábbi aggályait) mert ezen a napon az MDP-t a Központi Vezetőség feloszlatta. Székesfehérvárott az MDP megyei és városi szervezetét november 2-án felszámolták. Örökösöknek a szociáldemokráciát és a Magyar Szocialista Munkáspártot nyilvánították. November 3-án az Uj Fehérvár című újság közölte az MSZMP megyei elnökségének direktíváit; eszerint az új párt elismeri a forradalmi vívmányokat, egyetért a kormánv politikai vonalvezetésével, beleértve a semlegességi nyilatkozatot. Leszögezi, hogy a párt ideológiai alapja, a marxizmus-leninizmus. Parasztnagygyűlés Székesfehérváron A megye községeiben lezajlott népmozgalom az általános politikai kérdések mellett paraszti követeléseket tartalmazott. A községekben 24-én és másnap lezajlott népgyűléseken küldötteket választottak a 26-án Székesfehérvárott tartandó parasztnagygyűlésre. A falu követelései között elsősorban a sérelmek és azok orvoslása szerepelt; a parasztságot mentesítsék az állami terhektől, mindenekelőtt a terménybeszolgáltatástól, szüntessék meg „a magyarországi kolhozokat”, biztosítsa a kormányzat, hogy szövetkezetek a paraszti érdekeknek megfelelően működjenek, és hagyjon fel az 67
