Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Közlemények - Nádorfi Gabriella: Előzetes jelentés a szabadbattyáni késő római kori épület feltárásáról

Épület ( 1. rajz ) Alaprajzi struktúráját a központi udvar határozza meg. A helyiségek, termek, a csarnok a peristylium köré csoporto­sulnak. A főbejárat a déli oldalon helyezkedett el. A nyugati traktus délnyugati negyedénél, illetve a Sárvíz mellett elhe­lyezkedő keleti oldal északkeleti negyedénél egy-egy oldal bejáratot alakítottak ki. Az udvar eredeti járószintjét a föld­művelés elvitte. Északi oldalának keleti részén, nyugati oldalának közepe táján egy-egy tömegsír (I. és II. számú) került elő.29 Az I. számú tömegsírban (3. kép) férfi, női és gyerek csontvázak voltak bedobálva. Több férfi koponyán kardvá­gás- és nyílhegy nyoma volt megfigyelhető. Az előzetes antropológiai vizsgálat alapján Éry Kinga több csontváznál a csontot ért halálos ütés nyomát figyelte meg. Az udvar nyugati részén egy nyugat-keleti irányú, apszissal záródó kis kápolna került elő. Az I. számú tömegsírtól kissé északnyugatra egy téglalap alakú épület feküdt, mely alapozásának csak az alsó kősora maradt meg. Alapozása alapján korábbi a kápolnánál, IV. századi használata jelenleg nem igazolha­tó. Az udvar egyes részein, elsősorban a keleti oldal déli felén kisebb falmaradvány, köves omladékok utalnak arra, hogy7 ezen a részen több, egymástól eltérő távolságra lévő, különböző funkciójú, esetleg különböző korú kisebb épület vagy építmény is lehetett. Az udvaron előkerült leletanyag — ez vonatkozik a falmaradványon és az omladékokban illetve azok környékén felszínre hozott elsősorban kerámiatöredékekre is — a II. század elejétől fogva a IV. század végéig keltezhető. Eredeti járószintjének meghatározásához valamelyest támpontot nyújt a peristylium megmaradt járószintje. A keleti traktusnál, viszonylag magasan megmaradt kiszedett fal mellett lépcső nyomát nem tudtuk rögzíte­ni, ez alapján a folyosóval vág)7 eg)7 szinten, vagy egy kicsit lejjebb kellett lennie. Alba Regia 36 (2007) Északi traktus A főbejárattal szemben elhelyezkedő épületszárnyat a kelet-nyugati tájolású, téglalap alakú, 144 m2 alapterületű csar­nok uralja. A peristyliumból egy 260 cm széles ajtónyílás és terrazzo borítású lépcső vezetett a magasabb szinten fekvő csarnokba, melynek terrazzo padlóját vastag, nagyrészt érintetlen tegulás-köves, igen erősen átégett omladék borította. A tetőfedő cserepek közt, illetve alatta a padlón fegyverek: dárda-, lándzsa- és nyílhegyek, dárdanyelek elszenesedett töredékei, tőrhüvelyt díszítő ezüstlemezek töredékei, hun csizmacsatok, katonai sisak nyakszirtvédő lemeze, ember­csontok kerültek elő. A csontok helyzete, a részben téglákon illetve padlón fekvő láb, medence, kard, bordák csigolyák, koponya, az erősen megégett, sok esetben porrá égett csontok alapján feltehetően 10-12 ember, a fegyverek alapján katonák tartózkodtak az égő épületben. Az északnyugati sarokban egy újkori beásás volt megfigyelhető, mely megron­gálta a padlót és a falat is. Az erősen sérült padló megmaradt, bolygatatlan alapozása mellől közvetlenül egy vas kard, egy hagymafejes bronz fibula, és eg)7 feltehetően éremlelet megmaradt része került elő. A csarnokba vezető ajtónyílás előtt a padlón egy elszenesedett faajtó részei feküdtek, zsanérokkal. Az omladékban, főleg az omladék tetején erősen átégett falfestménytöredékek, durva habarcsból készült fél oszlopok és ajtókeretek töredékei voltak. A csarnok észak­keleti sarkánál, valamint déli oldalánál megmaradt a fehér vakolattá felmenő fal. A csarnokból egy 140 cm széles ajtó­nyílás vezetett egy L-alakú terembe. A közel 90 m2 alapterületű terem közepe táján egy téglalap alakú, rövidebb oldalá­val az ajtónyílás felé néző, vastag habarccsal lekent, átégett kőlap feküdt, beágyazva a terrazzo padlóba. Ennek a te­remnek a csarnok padlójával megközelítőleg azonos szintű padlóját is érintetlen kissé égett tegulás-köves omladék borította. A keleti oldalon és az északnyugati sarokban 3-12 cm, a nyugati oldal sarkánál 30-50 cm magasságban meg­maradt a felmenő fal. A csarnok és az L-alakú terem közti fal csak kiszedve volt meg. Az L-alakú terem két oldalán, a helyiség járószintjénél magasabban egy-egy terem helyezkedik el. A keleti oldalon fekvő terem, melynek alapterülete valamivel több mint 50 m2, jó minőségű terrazzo padlója szinte a felszínen volt. (Az 1974. évi feltárás nagyrészt ezt a termet érintette.) A padlón fekvő vékony törmelékes rétegből kevés lelet, főleg falfestménytöredék került elő. A terem északi felén lévő kelet-nyugati irányú 462 cm hosszú, 110 cm széles, 45 cm mély fűtőcsatornából északra és délre egy­­egy keskenyebb, 50-60 cm széles elágazás volt megfigyelhető. A csatornák, a széles fűtőcsatorna egy részének kivételé­vel, eredeti állapotukban maradtak meg. A déli oldalon lévő elágazásnál a fedlapokat, a fal mellé elhelyezett bazalt osz­lopok tartották. Az L-alakú terem nyugati oldalán fekvő terem (4. kép) jó minőségű terrazzo padlójának szintje azonos a keleti oldalon fekvő terem padlószintjével. A valamivel több mint 100 m2 alapterületű, északi oldalán apszissal záró­dó termet fűtőcsatornákkal hálózták be. Az észak-déli irányú, eredetileg 160 cm széles, később 105 cm-re szűkített 56 cm mély fűtőcsatorna eg)7 95 cm széles kelet-nyugati irányú csatornába torkollik. E két széles csatornából keskeny elágazások indulnak ki, szélességük 45-60 cm között változik, melyek a terem déli, keleti fala mellett, illetve az apszis közepén futnak. A széles fűtőcsatornában, illetve a keskeny csatornák egy részén bazaltból készült fedlapok kerültek elő. A hyppocaustum oszlopok bazaltból, illetve az egyik, keskeny fűtőcsatornában habarccsal összefogott téglából készültek, illetve egyben nem voltak. A széles észak-déli irányú csatornából kiindulva dél felé, a csarnok nyugati olda­lán elhelyezkedő kis helyiség terrazzo padlója alá futó keskeny fűtőcsatorna volt megfigyelhető. A terem nyugati olda­lán három helyen, jól elkülöníthetően, a padlóról ablaküveg töredékek kerültek elő. Délkeleti sarkának felmenő fala 30-29 Érv Kinga előzetes embertani vizsgálata alapján a sírban 33 egyén feküdt, közülük 16 férfi, 12 nő, 5 gyermek. 173

Next

/
Thumbnails
Contents