Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Közlemények - Gergely Anna: Adatok a Löny-Lánczos család történetéhez. I. Egy késő Viktoriánus-kori székesfehérvári zsidó család

Alba Regia 36 (2007)

Életpályája az asszimilációs aranykorban indult, amikor az ügyvédi pálya 1867 után vált szabaddá a magyar zsidó értelmiség számára. Az a nagy dualizmus-kori társadalmi kihívás, vákuum, amely igényelte és felszívta a modernizáció gyermekeit, az européereket, az intellektusokat, a vállalkozókat, a művészeket, kitermelte egy új szellemi generáció páter famíliásait, akiknek a tanulás, a felemelkedés nem születési előjog, hanem az emancipáció és recepció sokszorosan megérdemelt eredménye volt. Kegyes ajándék, felhajtó erő, önmegvalósítás, vagy későbbi szóhasználattal élve: lehetséges túlélési stratégia volt.11

Gyermekeik neveltetésére anyagi helyzetük konszolidálódása után nagy gondot fordítottak, polgári-intellektuális légkört, a nyelvtanulás lehetőségét, a jó gimnáziumokban való tanulás esélyét biztosították, majd a numerus clausus folytán, legtöbb esetben, az európai egyetemeken való tanulás lehetőségét/kényszerét adták. Mindez egy generációváltás alatt zajlott le a család/családok történetében, a magyar zsidóság történetében, Magyarország történetében, miként ezt Szabó István filmje, A napfény z\e érzékeny művészi eszközökkel, hitelesen bemutatja.

Végül szeretném e kiváló férfiú portré vázlatát kiegészíteni dr. Szegő Miklós nekrológjából idézve: „Minden egyes szót megfontolt; egyike volt talán az ország legszűkebb szavú embereinek. Ez a szűkszavúság a bíróság előtti érvelésében is megnyilvánult, akár szóval, akár írásban történt légyen. Szűkszavúságának a magyarázata az volt, hogy az érvek és a tudás hiányát sohasem kellett szóáradattal lepleznie... Sokszor említette, hogy fiatal korában hihetetlen nélkülözéseken ment át és akkor elhatározta, hogy soha nem fog a nélkülözések iránt közömbössé válni.”

Fiatalemberként „napokat evett” jóérzésű zsidó családoknál. A hét napból így is három, korgó gyomorral telt. Nem feledte ezt sem, mikor a kóbor cigányoknak adott pénzt, pengőket — már praktizáló ügyvédként -, hiszen azoknak senki sem ad, mondotta környezete meglepetésére.12

Dr. Löwy Károly gyermekei valamennyien kiváló képességű entelektüelek voltak. Nem születésük sorrendjében, hanem a család továbbélésének szempontjai szerint röviden áttekintem a leszármazottakat, kiemelve Lánczos Koméit, a világhírű tudóst fizikust és matemetikust.

Dr. Lánczos Andor (1894. december 11. Székesfehérvár — 1945. Dachau)13 Tanulmányait a Magyar Állami Főreáliskolában végezte Székesfehérváron, kiváló eredménnyel. Kiegészítő vizsgákat tett a Cisztercita Gimnáziumban14

Jogi tanulmányai közben érte az I. világháború, ahonnan 1918. december 4-én tartalékos főhadnagyként szerelt le. Ügyvédi vizsgát 1921-ben tett, majd ügyvédi praxist folytatott. 1930-tól törvényhatósági tag, 1939-től az Ügyvédi Kamara választmányi tagja.15

A Löm család kiemelkedő képességű leánygyermeke, Dr. Lánczos Anna (Székesfehérvár, 1896 — Auschwitz 1944). Orvosi egyetemi tanulmányai befejezése után kutatói pályára lépett. Húsz éven át dolgozott a Mansfeld Géza professzor által vezetett pécsi Gyógyszertani és Általános Kórtani Intézetben. Tudományos munkásságát húsznál több publikáció, nemzetközi konferenciákon tartott előadásai jelzik. Tudósi pályája kezdetén szinte egyedülálló módon volt női kutató, aki megérdemelte volna a magántanári fokozatot. Erre azonban nem kerülhetett sor a zsidótörvények és az 1944-ben bekövetkezett tragédia miatt.

Személyiségét az alábbiakban jellemzi Dornhoffer Szilárd: „Érdeklődési köre nem szorítkozott szakmai munkájára. Kivételes, általános műveltséggel, nyelvtudással, szokatlanul éles logikával és kritikai érzékkel rendelkezett. Alig lehetett kérdést találni, melyben ne lett volna tájékozott, vonatkozzék az természettudományra, irodalomra, zenére, vagy képzőművészetre. Egyszerűen, puritánul élt, rangra, külsőségekre mit sem adott. Amikor kinevezték díjas tanársegédnek, fizetését nem vette fel, hanem a szűkös ellátmányban részesülő intézetnek ajánlotta fel.”16

Dr. Löwy Károly és Hahn Adél házasságából született Gizella nevű leányuk, férjezett dr. Halász Aladárné, Lánczos Gizella. Az úri neveltetés, az iskoláztatás hagyományos lépcsőfokai után ügyvéd férje mellett élte intellektuális, polgári életét Budapesten. A nyilas hatalomátvétel után férjével bujkálva élte át a vészkorszakot. Ezt követően gimnáziumi angol nyelvtanárként tanított, zongoraleckéket adott.

11 Gergely 2004.

12 Községkerületi Értesítő, 1939. február, 3. old.

13 LDM: Születési anyakönyvi kivonat másolata. Az okirat 1938. április 14-én kelt, dr. Hirschler Pál aláírásával. A székesfehérvári izraelita vallásközösség születési anyakönyve I-1I, 71. oldal.

14 LDM ltsz.: 81.1.20: Reáliskolai bizonyítvány Lánczos (Löwy) Andor 3. osztályos tanuló számára. Székesfehérvár, 1907. junius 30.; LDM ltsz.: 81.11.22: Reáliskolai bizonyítvány. Lánczos Andor 5. osztályos tanuló számára. Székesfehérvár, 1909. június 30.; LDM ltsz.: 81.11.3: Reáliskolai bizonyítvány Lánczos Andor 6. osztályos tanuló számára. Székes fehérvár, 1910. június 30.; LDM ltsz.: 81.11.24: Reáliskolai bizonyítvány. Lánczos Andor 7. osztályos tanuló bizonyítványa, Székesfehérvár, 1911. június 30.; LDM ltsz.: 81.11.26: Kiegészítő érettségi bizonyítvány latin nyelvből, 1912. december. 21. ; LDM ltsz.: 81.11.25: Reáliskolai bizonyítvány Lánczos Andor 8. osztályos tanuló, 1911. június 30. kitűnő bizonyítvány „testgyakorlat: jó”.

15 ZLINSZKY 1974.

16 Dornhoffer 1980,124.

167