Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)

Alba Regia 36 (2007)

szarkofág angyala két szárnyát egymásra derékszögben tartja: a jobb szárny párhuzamos a testtel, a bal szárny pedig erre derékszögben áll. Az alak ezzel a szárnytartással, ami a középkori művészetben nem különlegesség,227 kitölti a téglalap alakú teret. Testtartása, a ruha redőzése reális. A kőfaragó nyilván minta alapján dolgozott, de nem értette meg, hogy mi lóg le az angyalról, mert a tunikán nincs nyoma a palla viselésének. Az angyal szárnyát azonban a rendelkezésre álló képfelület alakjának megfelelően módosították.

Sematizálás a szárny rombusz alakúan vonalkázott tollainak a faragásában és a palla lelógó végén figyelhető meg. Tóth Sándor az elevatio jelenet angyalának szárnytő tollaira hívta fel a figyelmet, amelyeket harántvonalakkal jelzett a kőfaragó. Párhuzamokat is talált a szárnyfaragáshoz.228 Kérdés azonban, hogy itt tudatos kapcsolatról, vagy általánosabb, a megmunkálandó felület kicsinységéből következő és a kőfaragó saját készségéből adódó megoldásról van-e szó?229 Ez utóbbi annál is inkább valószínű, mert a legközelebbi analógiát nem máshol, hanem magán a szarkofágon leljük meg: az előlap két növényének virágát ugyanilyen átlós rovátkolással tagolták.

d.) a liliomok:

A szarkofág hosszanti oldalain az angyalok, a tető homlokoldalán a kereszt két oldalán stilizált liliomok állnak (9-11. képek). A virágok korai előfordulásuk ellenére nem váltottak ki figyelmet. Vizsgálatuk nem mellőzhető, hiszen kiemelt helyen, jól láthatóan és elkülönítve, három párat is kifaragtak. Az oldallapok liliomai különböznek a keresztet közrefogó egyszerűbb liliomoktól. A liliomok az angyalok mellett kecsesebbek, a körvonaluk keretezett. Az előlapon csúcsosabbak, mint a hátlapon. A kereszt két oldalán a liliomok az egyszerűbb, diszkeden felületű kereszthez illően nagyobbak és teltebbek; alig észlelhetően csak a középvonalukat jelezték. Kompozíciós helyük érthető: antitetikus beállításuk mintegy kiemeli az angyalokat és a keresztet, jelzi a helyszín — a mennyei Jeruzsálem — és a tárgy — a kereszt — kiemelt voltát, szentségét. Ebben az értelemben helyettesítik a szent helyet, az isteni személyt vagy jelképét körbefogó fákat, ami évszázados ikonográfiái jelzés. A szokatlan az, hogy miért éppen ezt a növényt választották, amikor a stilizált liliom legkevésbé sem tartozik a korszak előszeretettel ábrázolt ornamentumai közé. A 11—12. századi a hazai kő faragásban önálló megjelenésére nem ismerek példát230 Emlékeztetnek ugyan az évszázados múltra visszatekintő háromlevelű térkitöltő elemre, amelyet a háromszög alakú felületek kitöltésére használtak, ahogy a szarkofág hátlapján is látjuk. Az alsó levél behúzása és a sziromforma a stilizált liliomokkal azonosítja a virágot olyan korban, amikor a heraldikai liliom még nem nyerte el a végső alakját. Nem csoda, hogy Dercsényi Dezső a szarkofág liliomos fedéltöredékét, amikor még összetartozásuk nem volt ismert, a 14. századra keltezte.231 A liliom nem teltinthető a horror vacui érdekében kifaragott egyszerű díszítőelemnek. Miért éppen liliomokat faragtak a szarkofágra, és nem a korban szokásos térkitöltő elemet?

Mivel a szarkofág halottjaként Imre herceg is szóba jött, személye nem hagyható figyelmen kívül. Bollók János alaposan elemezte a Szent Imre-legenda szövegét.232 Ügy foglalt állást, hogy az eredeti Imre herceg-képnek a szüzesség nem volt része, mert a krónika erénykatalógusából a continentia felsorolása hiányzik,233 viszont jól összeegyeztethető a legenda Kálmán-kori megírásával.234 Az érvelést azonban a kiindulóponton problematikusnak tartom. Imre herceg uralkodásra érdemesítő erényeinek hosszú felsorolásából, amit a László-kori krónikarész tartalmaz, a megtartóztatás említése valóban hiányzik.235 A felsorolás Imrének, mint az ország leendő uralkodójának a jó tulajdonságait abból az alkalomból sorolja, hogy apja — több gyermeke nem lévén — át akarta adni neki a hatalmat. Ilyen kontextusban a szüzesség erényének emlegetése éppen egy krónikában aligha várható el. Ezért a krónikahelyből, amely Imrét egyedül jellemzi, ilyen messzemenő következtetést — ti. hogy a szüzesség hangsúlyozása csak az Imre legendával együtt, aktuális céllal keletkezett volna — nem vonnék le.

227 Hasonló számytartású angyalok: Jákob álma elefántcsont faragvány,(V&A Museum, 11. század WILLIAMSON, P., On the date of the Symmachi panel and the so called Grado Chair ivories, in: Through a Glass Brighdy. Studies in Byzantine and Medieval Art and Archaeology, Presented to David Buckton, ed. by Ch. Entwisde, Oxford 2003, 49. Fig. 6.5). Homiliarum 1072, Montecassino, az angyal megjelenik Józsefnek., in: Byzantine Hours, Byzantium: an Oecumenical Empire, Athens 2002, 303, nr. 166.; Szent Mihály harca a sárkánnyal, Spoleto, S. Pietro, KUTZLI 1974, 119.; elefántcsont könyvtábla Krisztussal, 1000 körül, Kat. Otto der Grosse 2001, 13 stb.

228 TÓTH S. 1994, 85 a székesfehérvári fejezet madarán, (Pannonia Regia I. 81), a bajnai oroszlán sörényén, Uo. I. 378, a fonatdíszes dombói kőlap páváin, TÓTH S., 2001, 416.

229 Ugyanilyen szárnytő tollmintázást figyelhetünk meg az ún. Trivulzio-táblán, Pantokrátort, II. Ottót és családját ábrázoló elefántcsont faragvány angyalán Milano, Castello Sforzesco, ELBERN, V.-H., Mailand - spätantiker Kaiserstadt, in: Fructus operis I. 278.; Kat. Otto der Grosse, 125-126.

230 Hasonló, 3 levelű palmetta a zalavári Szent János evangélista-jelképes faragványon látható (TÓTH S., 1994, 80. stb.) a körfonatok közti kis helyre beszorított díszítmény azonban aligha vethető össze a szarkofág tengelyben ábrázolt virágaival.

231 Dercsényi 1943,124,93. sz.

232 BOLLÓK J., Szent Imre alakja a középkori krónikáinkban, in: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról, szerk. FÜGEDI E., Budapest 1986, 61-75.

233 BóLLÓKj., A Szent Imre legenda, in: Mons Sacer 996-1996, Pannonhalma 1996,1. 341-355.

234 Minderről intemacionális kontextusban KLANICZAY 2000, 141-144.

235 Chron. Hung.comp. saec. XIV. 69: Erat enim Beatus Emeticus in primevo adsolescentie flore, supra communem naturam hominum divino munere sublimatus, iustitia, prudentia, fortitudine, temperantia, sapientia, sdentia, mansuetudine, misericordia, benignitate, largitate, humilitate et patientiam armatus ceterisque catholids atque politicis virtutibus adornatus.; SRH 1 319.

125