Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)

Alba Regia 36 (2007)

alapján a szarkofág és a zalavári faragványok között közelebbi kapcsolatot lehessen feltételezni. Maga a fonatszál is különbözik. Kicsinységnek tűnhet, de a zalavári faragványokon a középső szál a szarkofágéhoz képest szélesebb. A zalavári fonatszál olyan, mintha a bekarcolt vonallal szinte csak keretezték volna.

A legkevésbé a liliomszerű díszítmények sorolhatók a többi közé, amelyek a hosszanti oldalakon angyalokat, a tető rövid oldalán a keresztet fogják közre. Tartalmilag minden bizonnyal szintén a mennyei helyszínt jelző antitetikus fa/virág ábrázolásnak felelnek meg. Formailag azonban nem találtam hozzájuk hasonlítható 11-12. századi faragványt sem itthon, sem a bizánci vagy italo-bizánci kőfaragásban.

A fedél homlokoldalán a kereszt formája az egyszerűség ellenére sokatmondó. A szárak vége felé enyhén szélesedő kereszt nem a nyugati jellegű gyakori formával egyezik. A nyugati keresztek: akár a mellkeresztek, akár a könyvfestészetben látható példányok vagy faragványok szára akkor is párhuzamos, ha végüket négyszögletes vág}' később karéjos formákkal bővítették. Ezzel szemben a bizánci mellkeresztek szára szinte minden esetben kissé szélesedik.142 Br. Pitarakis megállapítása szerint az ereklyés mellkeresztek többségét (1. típus) ezzel a formával készítették, tehát ismert és gyakori volt.143 Nemcsak a toreutika emlékein van jelen ez a keresztforma, hanem a kőfaragásban is: csak közeli példákat idézve az ohridi Szent Szófia-templom szentélyrekesztőjének pillérein144 (11. század), a drenovoi Szent Szűztemplom oszlopfőin (11. század 2. fele). Magából a prépostsági templomból is ismerünk hasonló formájú keresztet.145

A fedél oldalsíkjainak díszítésében a körfonatok mandorlákkal váltakoznak: hogy a tengelyben egy mandorla van-e vagy váltakozik a körformával, Antal Mariann rekonstrukciója döntötte el. Az eredeti méretben végzett helyreállítás szerint a kétféle fonatminta, a mandorla és a kör váltotta egymást. Úgy látszik, hogy egyedi megoldásról van szó: hasonlót a kőfaragványokon nem találtam.146 Antal jó érzékkel utalt147 egy trieri mozaikra,148 amelyet ugyan a 4. században raktak ki, de hasonló minta a birodalomban máshol, így a Balkánon is előfordul, és a kétféle mértani idom váltakozó előfordulása egyébként is gyakori a mozaikművészetben.149 Hogy a szarkofág esetében az antik formai megoldás közvetlenül volt-e ismert a kőfaragó előtt, vagy' a fonatminta számára rendelkezésre álló hely csak egy ilyen — kétségtelenül unikális — megoldást tett lehetővé, és a kőfaragó alakította ki a mintát, nem tudjuk.

A fedelet alul asztragalosz sor szegélyezi (15. kép). Jellegzetessége, hogy7 az idomoknak kissé szögletes formát adtak. Az asztragalosz sem különbözik a többi mintától: a bizánci művészetben gyakori.150 Ismert hazai előfordulásai a szarkofágnál későbbiek.151

Megállapítható, hogy a szarkofág díszítésében messzemenően a bizánci művészetből származó motívumokat használtak fel, de ugyanakkor sem az alkalmazott mintakincs, sem a stílus tekintetében nem a közép-bizánci szarkofágokat másolták. Ezek leggyakrabban oszlopos tagolásúak, az ábrázolások lapos domborműk, vagy' éppen vonalas vésésűek. Felvethető, hogy' a hosszanti oldalakon az oszlop-pár nem a bizánci szarkofágok hatása-e?152

A fedél faragványai általában úgy' kerültek szóba, mint befejezetlen alkotások, amelyek ellentétben állnak a láda faragásának kidolgozásával. Ez Tóth Sándornak bizonytalanságot okozott a láda és a fedél összetartozását illetően.153 Marosi Ernő a fedél gyengébb minőségű (félkész) faragását azzal magyarázta, hogy' a koporsót viszonylag magasra helyezték.154 Ennek következtében a fedél díszítése alig volt látható, ezért nem fordítottak nagyobb gondot a faragásra.155 Az ellentmondáson enyhíteni lehet, mert a faragás befejezetlensége vagy' különbözősége magán a ládán is megfigyelhető. A faragás kivitelezésében az előoldalon is ellentét van a középrész gondos megmunkálása és a fülkék elnagyolt keretezése és kacsdíszítés között. Egy'részt azáltal, hogy magán a ládán is látunk olyan részletet, amely kevéssé kidolgozott, és a láda aprólékos faragásával ellentétben áll. Ilyen az előlap fülkéinek keretezése és a felette látható kacsok, a bal oldali növényszárnál az egyik korábbi genius-láb felületes eltüntetése. Ez a faragás befejezésének szükségességéről szól, és

142 Pitarakis 2006.

143 Pitarakis 2006,30-31.

144 NlKOLAJEVIC-STOJKOVIC 171= PEJIG 1985 169, mégpedig szögletes felületbe foglalt körfonatos mintával, asztragalosz sorral és a szarkofág liliomához hasonló díszítménnyel és rozettákkal együtt.

145 GeRKVICH 1938; XLVIF1 kép; Antal Mariann is hivatkozott ennek a bélletkőnek a keresztformájára: ANTAL 1996, 54., 6. kép.

146 Kör és szögletes fonatminta váltakozására egyetlen példát ismerek, az arbei dóm ciboriumának homlokoldalát: GURLITT 1910, 87. tábla; VEZIC, P., I Cibori a pianta esagonale risalenti all’alto Medioevo in Istria e in Dalmazia, Hortus Artium Medievalium 3, 1997, 107.

147 Antal 1996,54.

148 PARLASCA 1959, 56.

149 Hasonló megoldások a mozaikokon: kör és négyzetalaku fonatminta váltakozása: Hemmaberg, Baptisterium, Kenner, H., in: Mosaique gréco- Romaine 1963, fig. 19; Frampton (Dorset) Smith. D.J., in Mosaique gréco-Romainel963, fig. 7.; kör- és szögletes minta mozaik és inkrusztációs padozaton Zliten, G. VILLE in: Mosaique gréco-Romaine 1963, fig. 1.; kör és mandorla : Djebel, Fendri M., in: Mosaique gréco-Romaine 1963, fig. 6. Kör és mandorla váltakozása: Nahariya (Israel), bizánci bazilika mozaikpadlója, (DAUPHIN, C., La mosaïques de l’Eglise de Nahariya, Byzantina 5,11. tábla. A példákat bőven lehet sorolni.

150 Stilizált, szögletes formában látjuk a thébai Szent Gergely-templom faragványain (GRABAR 1963, Pl. XLIII:4. 871-ből (uo. 134,); a Scripou-i templom faragványain ugyancsak a 9. századból (GRABAR 1963, Pl. XLI) stb.

151 TÓTH S. 2001, 331: Pécsvárad: szögletes gyöngysor. Uo: 412: Pécsvárad, pilléren: TAKÁCS 2004, 42: szegélytöredék az egri székesegyházból.

152 MAROSI 2007, 74 szerint: „A két, oszlopoktól közrefogott, kerubokat magába foglaló fülke megfelel a Tóra-fülke késő antik eredetű, az egész középkoron át érvényes ábrázolási hagyományának”.

i33 TÓTH S. 1994, 84*

154 Marosi 2000,391.

ns Marosi 1999, Marosi 2002.

119