Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)
Tanulmányok - Régészet - Tóth Endre: In paradisum deducant te angeli… (A székesfehérvári szarkofágról)
Alba Regia 36 (2007) Szakái Ernő a két töredékből trapéz metszetű fedlapot rekonstruált. A két hosszanti oldal háztető alakban emelkedik, de nem élben találkoznak, hanem egy szélesebb vízszintes felülethez csatlakoznak. A római szarkofágokat általában a mediterrán háztetőkre emlékeztető, alacsony fedéllel zárták le, amelynek alakja gyakran nyereg-, ritkán sátortető alakú (az utóbbi pl. a szekszárdi márvány szarkofág fedele71). A tetők magassága változó, néha alacsony, szinte vízszintesek voltak. A szarkofágok fedele viszonylag lapos akkor is, ha háztetőre emlékeztet (gyakran a tegula-imbrex tetőfedést is kifaragták). Van néhány olyan szarkofág is, amelyeknek a fedele meredekebben emelkedik, tehát a fedél az átlagnál magasabb.72 Nagy Árpád rekonstrukciója a kevésbé gyakori, magasabb típust követte. Szakái Ernő alacsony magasságú, trapéz alakú kiegészítése, — ha kiegészítésen a fedél lapja valóban az általa mért szögben emelkedik —, nem lehetséges, mert a római szarkofágoknál példa nélküli lenne. Egy kissé kellene felmagasítani a fedelet, akkor a kereszt nincs beszorítva homlokfalba, mint Szakái Ernő rekonstrukcióján (a kissé megmagasított rekonstrukció: 1. kép, alul). Szakái valószínűleg a hosszanti keskeny mezőjű fedélminta miatt gondolt a trapéz alakú kiegészítésre.73 Szokatlan lenne ugyanis, hogy a szarkofág felső sávja miért maradt díszíteden. Nem leheteden, hogy a fonatos díszítés felett felirat volt, amint egy későbbi, thesszalonikai márványszarkofág tetején látjuk.74 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a 11-12. századi királysírokra nem jellemző a felirat. Inkább kivételnek számit,75 mint Rudolf ellencsászár merseburgi sírlapján (ahol az egész alakos ábrázolás maga is különleges). Hogy a fedélnek volt-e éle, vagy egy keskeny, lapos sávot képeztek-e ki rajta, hacsak újabb töredéket nem találnak, megállapíthatatlan. A két faragvány Szakái Ernő szerint egy szarkofágfedélhez tartozik.76 A prépostsági templom területén más szarkofág töredéke nem került elő. A két töredék jellegzetes profilja és díszítése a peremnél azonos. Ugyanúgy, mint a ház tetőzete, kiül a szarkofágláda tetejére, és szélesebb a ládánál. Amennyire jellemző ez a sajátosság a római szarkofágokra, olyannyira ritka a kora-középkori és a később újonnan faragott szarkofágoknál, akár a mediterrán vidéken, akár az Alpoktól északra kerültek elő. Sem a galliai Meroving-kori szarkofágok, sem a néhány újonnan faragott szarkofág a birodalom területén, sem a venetoi, dalmatiai, sem a bizánci szarkofágok — beleértve a kijevieket is — fedele nem ül ki a láda tetejére, főleg pedig az alsó széle nem olyan módon profilált, mint a székesfehérvári szarkofágfedél. Ezért mindkét töredék kétségtelenül római szarkofágfedél átfaragása. A fedél esedeg különböző anyaga nem jelenti azt, hogy a láda és a fedél a római korban vagy a középkorban ne tartozhatott volna össze. Lehet, hogy egy római szarkofágot sem a számára készített fedéllel fedték le. Szakái Ernő megfigyelése fontos érv a láda és a fedél középkori összetartozás mellett: a fedél rövidebbik oldalán a kereszt a mező tengelyében állt. A felület ugyan töredékes, de a tengelyben álló kereszt miatt a fedél szélessége kiszámítható77. A Szakái által rekonstruált fedőlap ráillik a szarkofágra. Gondolhatnánk, hogy az azonos méret véleden lehet. Mégis, a tető és a láda összetartozását erősíti a sírláda külső 111 cm-es szélessége. Ez a szélesség nem gyakori a római szarkofágnál. Aligha találhattak egy másik, ugyanolyan méretű szarkofágot, amelynek a fedele pontosan ráillet egy másik ládára. Végülis a szarkofágláda és a fedél összetartozását nem lehet indokolt módon kétségbe vonni. A szarkofágfedél a profilja, a kiülése és az akrotérionok miatt kétségtelenül római fedél átfaragásának eredménye. Félkörös belseje is a római fedelekkel azonos megoldás. Az akroterion a római szarkofágfedeleknek szinte mindig kifaragott78 sarokdíszítő eleme. A ládának nem faragtak új tetőt, hanem a római fedelet faragták át. A megoldás szokadan ugyan, de nem egyedülálló a középkori, szabadban álló szarkofágoknál. Nyugaton sem a Meroving, sem a dalmatiai szarkofágokon nincsenek akrotérionok. Inkább maradt meg Itáliában, ahol a középkorban sokkal gyakrabban temetkeztek római szarkofágokba,79 mint máshol. Bölcs Jaroszláv-szarkofágját akrotérionokkal faragták ki a 11. században, de a lapokból összeállított szarkofágnak Kijevben sincs akrotérionja.80 A töredékesség miatt nem állapítható meg, hogy a fedél hosszanti oldalai élben vagy keskeny, lapos felület közbeiktatásával találkoztak-e. Metszete trapéz,81 vagy nyeregtető alakú volt-e?82 A magas, háztető alakú kiegészítést Bogyay Tamás néhány római példa alapján kétségbe vonta. Szerinte a római korban is készítettek trapéz metszetű szarkofágfedeleket.83 Abban Bogyaynak igaza volt, hogy vannak trapéz keresztmetszetű római szarkofágfedelek. Csakhogy az 71 Például: a nevezetes szekszárdi szarkofág fedőlapja sátortetőt utánzóit, amit nem lehetett volna a székesfehérvári szarkofág fedelének átfaragni. A sirmiumi márványszarkofág fedelének két rövidebbik vége függőlegesen emelkedik CERMANOVIC 1965, X. tábla. 72 Ilyen például a sirmiumi márványszarkofág: DAUTOVA—RüSHVI.JAN 1983, 22. tábla 4. 73 SZAKÁL 1964, SZAKÁL 1969, 7.’ 74 GRABAR 1976, Nr. 159.; 151: Scontarios Kappandritis György fia számára készítette a 13-14. század fordulója körül. 75 MEIER 2002, 22-226. 76 Szakál 1964. 77 Amint azt Szakái Ernő elvégezte (SZAKÁL 1964, SZAKÁL 1969, 6) és én is ellenőriztem. 78 Ismert néhány akroterion nélküli szarkofág is: Aquincum: ERDÉLYI 1974, 61, 64., Szőnyből: uo. 70. szám. 79 Andreae-Settis 1984 80 FELD 1970, és JASTRZEBOWSKA 2002, a különféle vélemények tárgyalásával. A kijevi Mária-templomban talált vörös kőszarkofágot lapokból állították össze, és nincs akrotérionja: TOLOCKO 1996, 125, Nr. 74. 81 SZAKÁL 1964. 82 NAGY Á. 1972. 83 Bogyay 1972,13. 112
