Demeter Zsófia - Kovács Loránd Olivér (szerk.): Alba Regia. A Szent István Király Múzeum évkönyve - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 36. (Székesfehérvár, 2007)

Tanulmányok - Művészettörténet - Gärtner Petra: Grimm-mesék és illusztrációk a 19. századból

Alba Regia 36 (2007)

az írás.60 Az írást nem ismerők esetében a kép (beleértve természetesen e kategóriába a freskókat, táblaképeket, mozaikokat stb.) similitudo, s e minőségében nem pusztán az ábrázolt jelenet vagy szereplő élénkebb elképzelését szolgálta, hanem magát az elképzelést tette lehetővé.61 A mesekönyvek képei ugyanígy nyújtanak mankót a betűt még nem ismerő, vagy az olvasás elsajátításának kezdetén álló gyermek számára: az első esetben a könyvillusztráció révén (és a felolvasott szöveg hallatán) alkot fogalmat a történetekről, a második esetben a rajzokkal kiszínesíti, pontosítja az olvasottakat.

Mivel az illusztráció valamilyen szöveghez készül, nem önmagában álló, ennélfogva nem önmagában értelmezhető jelenség.62 A szöveg és a kép egymáshoz való viszonya több oldalról is megközelíthető. Alkotásuk szempontjából keletkezésük nem egyidejű, hanem egymást követő. A szöveg létrejötte — elvi síkon — megelőzi a kép születését, mivel az előbbihez készül az utóbbi műalkotás.63 Ám a gyakorlat sokszor mást mutat, például, ha a könyvkiadó egy jól sikerült ábrázolást átemel egy korábbi kötetéből a jelen kiadványába (erre a vizsgált anyagban bőven találunk példát), vagy' akár egy másik nyomda könyvének népszerű ábrái közül választ egyet, amire a szerzői jog rendezésére vonatkozó törvény (1884) megszületése előtt legáüsan sor kerülhetett. A szövegnek és a hozzá tartozó illusztrációnak a befogadása azonban egyidejű, akár az ugyancsak szöveghez kapcsolódó képregény, vagy az embléma esetében. A szó és a kép ugyanis egy' időben jelenik meg a könyvön belül. A két komponens egymáshoz rendeltségét tekintve az illusztrációk esetében interreferenciális viszonyról beszélünk.64 Vagyis a szöveg és az illusztráció egymással tartalmi összefüggésben áll, a könyvoldalakon azonban a képtér és a szövegtér egymástól elkülönülve szerepel. Viszonyuk hierarchikus, mivel az illusztrátornak az író adta leíráshoz, az elbeszélő hangnemhez kell igazodnia, a kép tehát alá van rendelve a szónak.65

Az illusztrátor munkájával nemcsak a könyv esztétikai értékét határozza meg, a gyermekekhez eljutó, nekik szóló alkotásával morális felelősséget is vállal. A szerző itt nem számíthat közönsége élettapasztalatára, szilárd ítélőképességére, s ezért egy' erkölcsileg rendezett, könnyen átlátható világ képét kell a gyermek elé vetítenie. Nem szabad kétséget hagynia afelől, hogy mi a helyes és a helytelen, ki a jó és a rossz, mi az erény és mi a bűn.66

8. Meseillusztrációk a Grimm-köny'vekben

Maga az illusztrálás, mint szöveget kísérő grafikai műfaj, igen régi keletű — már az ókortól kezdve alkalmazták reprezentatív kivitelű köny'vek díszítésére. A gyermekkönyvekben szereplő ábrázolásokat azonban jóval fiatalabb képzőművészeti produktumoknak számíthatjuk, hiszen születésük előfeltétele a gyermekirodalom újkori megjelenése volt. Az illusztrációkkal ellátott mesekönyv Charles Perrault francia tündérmeséinek publikálásával (1697) vette kezdetét. A Historiés ou Contes du Temps passé elején egy' gyermekek körében mesét mondó dajka képe szerepelt. Oly'an sikeresnek bizonyult ez a kompozíció, hogy közel másfél évszázad múltán a Grimm fivérek könyvébe is bekerült. Egyes mesék címe fölé (pl. Csipkerózsika, Piroska) már az első Perrault-kiadásban kerültek vignettek. Ennek ellenére az általános gyakorlat szerint a korai mesekiadványokban — egészen a Kinder- und Hausmärchen első „kis kiadásának” megjelentetéséig (Kleine Ausgabe, 1825) — a szöveg állt az előtérben, ami leginkább a képek reprodukálhatóságának korlátozott lehetőségére vezethető vissza. Vagy egyáltalán nem, vagy csak kevés illusztrációt tartalmaztak a kiadványok (címoldalon, szöveg elején álló vignettekként).67

A Grimm-mesék első, németországi megjelenése pontos dátumhoz köthető (1812), ezért ezt az évet tekintettük a vizsgálatunk kezdődátumának. A meseköny'v magyarországi átvétele azonban csak évtizedek múlva következett be (1847). A két dátum közötti intervallumot a hazai Grimm-meseillusztrációk előtörténetének is nevezhetjük. Az ebből a

60 SZENTKUTY 1943, 5.

61 Jól példázza ezt Francois Villon balladájának néhány sora:

.Aissgony vágok, szegényke, vénülöcske,

Együgyű is: betűt sem (ismerek.

Csak négem templomunk falán kifestve A mennyországot — hálják göngenek S a poklot - ott főnek a bűnösek!” (VILLŐN 1992, 60.)

62 Az illusztráció kifejezés a latin eredetű „illustrare”, megvilágítani szóból származik, s elvont okfejtés, tétel, törvényszerűség igazolására, magyarázására, szemléltetésére szolgáló szöveges példa, vágj- képi ábrázolás értelemben használatos. BARÁNSZKY—JÓB 1988, IV. 767.

« KIBÉDI VARGA 1997,302.

64 Érdemes itt megemlíteni a szó és a kép egymáshoz rendeltségének Kibédi Varga Áron alkotta további két válfaját is. Ha a szó és a kép egyazon térben és időben létezik (pl. a plakátművészetben), koegzisztenciáról beszélhetünk. Ebben az esetben a kép adja a keretet és a szavak feliratként jelennek meg. Kibédi a koreferencia fogalmával jelöli, amikor a kép és a szó - bár létezésük térben és időben elkülönül - ugyanarra a dologra reflektál (pl. egy' csatát megörökítő festmény és az ugyanerről az eseményből szóló költemény). KIBÉDI VARGA 1997, 307.

65 Aradi 1955, V/9,408.

66 VÉGH 1988, IV. 101.

67 UTHER 199t, VII. 47., 48.

14