Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - FANCSALSZKY GÁBOR: Régészeti adatok Székesfehérvár környékének népvándorláskori topográfiájához p. 73

Alba Regia 35. 2006 In memóriám Kiss Attila (1939-1999) FANCSALSZKY GÁBOR RÉGÉSZETI ADATOK SZÉKESFEHÉRVÁR KÖRNYÉKÉNEK NÉPVÁNDORLÁSKORI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ * A Magyarország Régészeti Topográfiája tervezett VII/1., Fejér megyei első kötete a következő helységek feldolgozását célozta: Csór, Iszkaszentgyörgy, Jenő, Kőszárhegy, Moha, Nádasdladány, Pátka, Sárkeresztes, Sárkeszi, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Székesfehérvár, Tác, Úrhida és Zámoly, vagyis a megyeszékhely és a környező falvak. A topográfia rendszerében ezek az 1-15. községszámot kapták, ABC sorrendben. Kincsesbánya nem szerepelt a kötetben, de az irodalomban Iszkaszentgyörgyhöz kapcsolódó lelőhelyeit tárgyaljuk. A kötet népvándorláskori részének felosztása úgy alakult, hogy Fülöp Gyula feladata lett Székesfehérvár, Tác és a saját ásatásainak feldolgozása, a szerzőé pedig a többi, részben terepbejárási, részben régebbi leletanyag összefoglalása. Az alábbiakban ez utóbbit adjuk közre. A [...] zárójel a terepbejárást végzőkre és annak évére utal. 1. CSÓR 1/20. LH. RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (1. tábla 1.) Az 1993. áprilisi feltárás során a 2. számú árokban, a középkori szentély belsejéből a sárga apróköves altalaj és a felső humuszréteg, illetve a kövezett útburkolat közötti barnásszürke feltöltési rétegből több nagyméretű, késő avar kori díszítetlen edény (Siklósi 1994, 16-17, 1-2. ábra 20. lh., 29, 1516. ábra, 33, 73. jegyzet) vastag falú, kaviccsal erősen soványított aljdarabja, kihajló pereme és oldaldarabja került elő.

1 Az MTA Régészeti Intézetének Topográfiai Csoportja, valamint a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum dolgozói 1986-1993. között végeztek terepbejárásokat és adatgyűjtést a tárgyalt területen. Az MTA Rí részéről a topográfia irányelveit Torma István dolgozta ki. A jelenleg tárgyalandó munkálatokban a következő munkatársak vettek részt: Boldizsár Péter, Cserményi Vajk (t), Fancsalszky Gábor, Fülöp Gyula, Hatházi Gábor, Siklósi Gyula. A szerkesztő Fülöp Gyula volt. A Magyarország Régészeti Topográfiája tervezett Fejér megyei I. (VII/1.) kötete rajtunk kívül álló okok miatt sem a közeli, sem a távoli jövőben nem fog megjelenni, ezért döntöttünk az egyre reménytelenebb vára2. CSÓR 1/21. LH. (1. tábla 1.) kozás után e kisebb anyag nagyobb összefüggéseket nélkülöző publikálása mellett, melyhez Torma István is hozzájárult. A középkori anyagot Siklósi Gyula publikálja. Az eredeti, Egyed Endre (t) készítette lelőhelytérképek az MTA Régészeti Intézete Adattárában találhatók. Az itt közölt székesfehérvári tárgyfotókat Fülöp Gyula engedélyével és Tésy Tibor közreműködésével Kádas Tibor készítette. Az MNM tárgyainak fotóit Kovács Tibor, Garam Éva és Mesterházy Károly engedélyével valamint Hajnal Zsuzsa segítségével Dabasi Andrásnak köszönhetem. A tanulmány az MRT szerkesztési elvei szerint készült, így a már tudományosan publikált tárgyakról nem adunk újra ábrát. A törzsszöveget 1997-ben zártam le, és 2004. január 28-án fejeztem be. A szöveg Torma István minden részletre kiterjedő, alapos tanácsait figyelembe véve nyerte el jelenlegi formáját, segítségéért ezúton fejezem ki köszönetemet. Köszönettel tartozom a jelen kötet szerkesztőinek a publikálás lehetővé tételéért A tanulmány elhangzott előadás formájában Keszthelyen a „Fiatal" Népvándorláskorkutatók Vándorkonferenciáján (Balatoni Múzeum, 2003. 09. 23-25.) 'SZIKM 93.14-23. 73