Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - LICHTNECKERT ANDRÁS: Új adatok a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetéhez. 1674-1822 p. 63

Alba Regia 35. 2006 LICHTNECKERT ANDRÁS ÚJ ADATOK A FÜREDI SAVANYÚVÍZI GYÓGYFÜRDŐ TÖRTÉNETÉHEZ 1674-1822 A Balatonfüred című hetilap 1943 márciusában adott hírt arról, hogy a bencés rend a balatonfüredi gyógyfürdő 200 éves évfordulóját ünnepelte. Ugyanannak az évnek a májusában a lap arról tudósította olvasóit, hogy a balatonfüredi Gyógyhelyi Bizottság kiküldöttjei előkészületeket tettek a 200 éves jubileum megünneplésére.

1 A történetírásban 1988 óta többen is foglalkoztak a füredi savanyúvízi gyógyfürdő történetével. Hudi a reformkor végén százéves múltra visszatekintő füredi gyógyfürdőről írt, kezdetként 1743-at jelölve meg, amikor Lécs Ágoston tihanyi apát rendbe tetette a savanyúvíz-források környékét. (Hudi 1989. 110.) Ugyancsak 1743-at tekinti kezdetnek még címében is a 2003-ban kiadott bencés fürdőtörténet Sólymos Szilveszter tollából. (Sólymos 2003.) A Fürdőélet a Monarchiában című, 1999-ben megjelent összefoglaló munkában még később (1787) kezdődik a füredi gyógyfürdő története. (Kosa 1999.) Mindez azt jelenti, hogy a bevezetőben említett bencés hagyományt a történetírás kritikátlanul átvette. Nem történt változás a szakirodalomban 1999 óta sem, pedig abban az évben megjelent a balatonfüredi ófalu történetét feldolgozó monográfia, amelyben egy rövid összefoglaló tartalmazta a gyógyfürdő 300 éves működését bizonyító források ismertetését.( Lichtneckert 1999. 727-729.) Eddig nem sikerült elfogadtatni az orvos-szakmával sem az új kutatási eredményeket.

2 A balatonfüredi gyógyfürdő történetéről könyvtárnyi irodalom jelent meg. A témában a történészlevéltáros szakma képviselői is folytattak kutatásokat. Mindezek ellenére is meg kell állapítani, hogy a gyógyfürdő működése során keletkezett levéltári írott források túlnyomó többsége feldolgozatlanul maradt, ami időszerűvé teszi egy fürdőtörténeti monográfia elkészítését.

3 Mivel egészen a 19. század első feléig a gyógyfürdőről szóló legfontosabb hivatalos iratokat nem magyar nyelven írták, ennek következtében egy időtálló monográfia megírásának alapvető feltétele a gyógyfürdőről keletkezett latin és német nyelvű írott források feldolgozása, amivel adós maradt az eddigi szakirodalom is. Az 1999 óta folytatott levéltári kutatások eddig is több új eredményt hoztak, amelyeknek a közzétételét a 300 éves évforduló közelsége is indokolta. Ilyennek számítható: 1-2. A Savanyúvíz első említése, ami egyben a Savanyúvíz első magyar nyelvű említése is. 3-4. A gyógyfürdő alapítása és az első fürdőorvosok személyének kiderítése. 5. A savanyúvízi kutak keletkezésének sorrendje. 6. A savanyúvízi telep telkének kialakulása. 7. Az első hidegfürdő. 8. A bencések hidegfürdőjének felállítása. 9. A gyógyfürdőn kezelt betegségek. 10. A Savanyúvíz pecsétje. 1 Balatonfüred. V. évf. 10. sz. 1943. március 6. A bencések ekkor ünnepelték a fürdő 200 éves évfordulóját. - Uo. V. évf. 18. sz. 1943. május 1. A Gyógyhelyi Bizottság által kiküldöttek szervezik a fürdő 200 éves jubileumának megünneplését. Uo. V. évf. 19. sz. 1943. május 8. A Gyógyhelyi Bizottság előkészületei a 200 éves évfordulóra. 2 Veress Gábor szívkórházi főigazgató az orvosi lapokban (Orvosi Hetilap 2001, Kórház 2006) továbbra is azt a nézetet képviseli, amely szerint csak „250 éve állnak épületek a Savanyúvíz mellett". Ennek megírására a füredi helytörténetírást támogató és már a 29. kötet kiadásánál tartó Balatonfüred Városért Közalapítvány e sorok szerzőjével szerződést kötött. 63