Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 1887-ben Szanati Károly és Nagy Róza keresztszülők. 1886-ban az erdőbirtokosok között találjuk Szanati Józsefet és Szanati Károlyt. 1914-ben 4 erdőbirtokost találunk a Szanati családokban: Szanati Isrván 1, Szanati Ferenc özvegye 1, Szanati Károly 1, Szanati István 1 szekeres joggal rendelkezett. 1900 körül Szanati István (és neje, Illés Katalin) a 31. számú ház 3. lakrészében laktak. Ugyanebben az időben Szanati Ignác neje Judi Monika, aki a Répa-vagyont örökölte a Sümegi utcai házzal együtt (AK, F, CSH, Farkas 2004). Szántó Az 1750-es évek közepén még tartott a falu tervszerű telepítése. Ennek során érkezett a Szántó család Csehibe. 1768-ban SZÁNTÓ ISTVÁN egynegyedtelkes gazda, a család többi férfitagja zsellér vagy lakó: Szántó László, Szántó Imre, Szántó György. Szántó Imre 1771-ben szolgalegény Kulcsár András gazdaságában, 1777-ben Szántó László zsellér, aki 1771-ben anyja háztartásában élt feleségével, Farkas Katalinnal. Szántó László anyja, Wass Judit a 36. számú házban élt gyermekeivel, Mihállyal, Erzsébettel, Katalinnal. Gazdacsaládokhoz történő házasodással, az 1800-as évek elején negyedtelkes gazdákká küzdöttek fel magukat. 1810-ben Szántó János 6, Szántó Mihály 6, öreg Szántó Mihály 2 mérős szántófölddel rendelkezett. 1832-ben Szántó János a 32., Szántó Mihály ifj. a 72., Szántó Mihály öreg a 75. számú házat lakta. 1845-ben a Szántó családokat 4 házban találjuk: a 34. sz. alatt élt Szántó János özvegye, a 35. sz. ház Csombó János családjáé, de itt kapott lakrészt Szántó László zsellér is. A 37. sz. alatti ház Szántó Józsefé, a 80. sz. pedig öreg Szántó Mihályé. Családi viszonyok: 1760-ban Szántó Anna felségül ment Simon takács Györgyhöz. 1767-ben Szántó Katalinnak és Kulcsár Andrásnak fia, József született. Az 1771. évi népesség-összeírás során a családnak 5 gyermeke volt: Katalin 7, Ferenc és Erzsébet 5, József 3, János 1 esztendős. A családban még 2 gyermek született: 1772. április 6-án Anna, és 1777. május 13-án Barbara. Szántó László és felesége, Farkas Katalin 1770. április 23-án és július 19én keresztszülők Csehiben. 1777. január 8-án Szántó Györgynek és feleségének, Laskói Borbálának János fiúk született. 1784-ben a gyermekhalálozások között találjuk Szántó Imre Erzsébet (5 éves) és Szántó György János nevű (8 éves) gyermekét. Megemlítjük, hogy Szántó Mihály 1816-ban helyettes bírói tisztséget viselt. Ebben az esztendőben a sümegi bérmáláson Szántó Erzsébet 12, János 14, Mihály 10 esztendős gyermekek jelentek meg. 1864. november 13-án Szántó Anna Böcskei Ferenc (Böcskei János fia) felesége lett. Fiúk, Ferenc 1869. november 14-én született. Böcskei Ferenc 1870. június 18-án, 28 évesen meghalt. 1872. június 2-án született Horváth Eleonóra, Horváth Mihály és Szántó Róza lánya. 1879-ben Szántó Ignác és felesége, Józsa Viki a Sümegi utcai 63. sz. házban laktak. Ugyanez évből származó adat szerint Szántó lópán János és Répa Rozi összeházasodtak. Fiúk, Szántó lópán József 1920-ban feleségül vette Józsa Máriát, aki Derhán Sándor özvegye. 1881-ben Szántó János és Kelemen Anna a 15. sz. ház lakói. 1886-ban Szántó Lina és férje, Erőss József a 105. számú ház lakói. Ebben az évben Szántó Ignác az Alvégen levő ház első lakrészében lakott (későbbi Tót kecskés-ház). 1886-tól Szántó Kati és férje, Németh János a 66. számú házat lakták. 1905-ben Szántó Imre és neje, Varga Irma (Nagygörbőről) a 15. sz. ház első lakrészében éltek, a másodikban pedig Henczy András és Kelemen Anna családja. 1909-ben Szántó Klára Nagy pajor Antal felesége lett. A ház első lakrészét a Nagy, a másodikat a Somogyi család lakta. 1886-ban erdőbirtokossági tag Szántó János, Szántó Ignác, Szántó Károly. 1914-ben Szántó Imre 1,25, Szántó Károly 12 és fél, Szántó János özvegye 4 szekeres erdőjoggal rendelkezett. Szántó János az első világháború hősi halottja (AK, F, CSH, Farkas 2004). Takács A telepítési folyamat idején érkezett a család Csehibe 1750 körül. Az első Takács név 1755-ben jelentkezik a forrásokban: Takács Anna és Mathis János keresztszülők. 1771-ben TAKÁCS GYÖRGY szolgalegény a Csombó testvérek gazdaságában. 1784-ben Takács Erzsébet, aki Oswald Márton második felesége, szülés során meghalt. 1790-ben Takács György néhány napos gyermeke (Rozália) elhalálozott. A Takács családnak nem sikerült úrbéres jogviszonyba kerülni, adatok az összeírásokban erről a családról nincsenek. Felemelkedésük az úrbériség megszűnte után következett be. Beházasodással szereztek némi vagyont. 1885-ben Takács András felesége Hosszú Lujza. 1886-ban a közbirtokossági tagság között találjuk Takács Andrást, 1914-ben pedig Takács Jánost, akinek 3 szekeres erdőjoga volt. Ez az eszmei birtokrész a sótanyi örökségből származott Takács Jánosra. (A társada58