Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 mélytől. 1753. november 17-én a házaspárnak Erzsébet nevű lánya született, ahol a keresztszülők a Varga családból kerültek ki (Varga István és Varga Erzsébet). Az idősebb Rumi Ferenc és neje, Szabó Erzsébet 1755. május 28-án keresztszülők Symon Mihály és Mathis Éva lányuk, Barbara keresztelőjén. Az 1768. évi úrbérrendezés során Rumi Ferenc örökös státusú jobbágy, aki all. szám alatti házban lakott. 1775-ben vagyona: szántóföld 8 mérős nagyságú, rétje 7 szekeres, szőlője 3 kapás. 1771ben házában lakók vannak. Mathis Erzsébet élt ott két lányával: Katalinnal és Zsuzsannával. Ebben az évben Rumi Mihály és Szabó Orsolya házában, a 35. szám alatt Baronyai Mihály és Ányos Judit zsellércsalád lakott. Rumi Mihálynak János, a zsellércsaládnak szintén János nevű fia volt. 1771-ben Rumi Márton és Szabó Ilona a 19. számú ház lakója. A család zsellér rendű, szántója félmérős, rétje nincs, de szőlője 2 kapás. 1775-ben Rumi Márk házzal rendelkező zsellér, akiről gazdasági adatokat nem találtunk. 1777-ben Rumi Ferenc felnőtt fiával és férjhez menő lányával dolgozott a gazdaságban. A vagyoni kimutatás szerint 2 igásökre, 2 tehene és 1 növendékállata volt. 1810-ben a család a 43. számú ház lakója. Vagyona gyarapodott, 10 mérős szántóföld, 9 szekeres rét, 10 kapás szőlő alkotta a gazdaságot. Ez a gazdasági összeírás az utolsó, ami a Rumi családokra vonatkozik. Házukban 1832-ben a Böcskei családot találjuk. Néhány demográfiai adat, amelyek a családokra vonatkoznak: Rumi Erzsébet 1777-ben 18 esztendős, és férjhez ment a 22 éves tapolcai Tót Lászlóhoz. 1781. szeptember 6-án, 24 évesen meghalt Rumi János felesége, október 7-én pedig Rumi Mihály neje, a 60 éves Szabó Orsolya, december 14-én Rumi Ferenc 1 hónapos lánya, Anna. 1784. évi adat szerint Rumi Zsuzsanna Németh György felesége. 1797. augusztus 9-én, 60 éves korában meghalt Rumi Márton. Meg kell emlékezni RUMI ISTVÁN családjáról, aki a faluban az első tanító volt. A Rumi családokkal rokonságot bizonyítani nem tudtunk. 1750-ben a faluban van, de tanítvány hiányában templomi feladatokat végez. Felesége Kovács Erzsébet. 1751. január 10-én Rozália, 1754-ben Ferenc született. A házaspár még ebben az évben keresztszülő Német Benedek gyermeke keresztelőjén. Rumi István a 98. számú, urasági házban lakott, amely a Csidermajorban volt. A tanítói javadalomhoz tartozott 2 mérős szántóföld, 3 kaszás rét. A földet és a rétet közmunkában az igásfogattal rendelkező gazdák művelték. Szántók a palánkosi táblában, a Hátúton, a Téglásban, a bazsi gyalogúti dűlőben: az Oltovanyosban terültek el. Rétjei a Nagyerdőben, a Malomberekben voltak. Az uradalom évente 5 köbméter tűzifát adott, a gazdák biztosították a tanító állatainak a legelőn való tartását, krajcárpénzt adtak az egyházi szolgálatért, sátoros ünnepeken l-l pint bort, és járt még lélekgabona, amit a későbbiekben párbérnek neveztek. Rumi István 60 évnél idősebb volt halálakor, (1789. január 2-án). Ez év júniusában, 50 évesen meghalt második felesége, Horváth Katalin (AK, F, RÖ, CA, CSH, Farkas 2004). Simon (Symon) A családnév írásváltozatával (Symon) a forrásokban találkozunk. Az 1848 utáni évtizedben maradt le a névből az y. A családnak kiterjedt famíliái voltak (a Csombókkal és a Kulcsárokkal együtt). A család őse, SYMON GERGELY a török hódoltság előtti időkben is csehi lakos. A név szerepel az 1524. évi sümegi urbáriumban, amelyben az egyes falvak lakóinak nevét felsorolják. Ebből az okmányból tudjuk, hogy a Symon családnak egyházi nemessége volt, azaz a püspök fegyveres kíséretéhez tartozott. Nemesi féltelket művelt, amely után nem volt úrbéres szolgáltatás. A család azon kevés csehi lakoshoz tartozott, akik a török hódoltságot átvészelték, a rejtett faluban (az erdőségben) éltek. A török kiűzése után újjászervezték életüket, a gazdaságot. Az 1696. évi felmérés során a faluban laktak, de itt tartózkodtak a Rákóczi-felkelés idején is. 1705-ben Rabutin tábornagy labanc csapatai az uzsai völgyben táboroztak, ahonnan élelemszerzés végett a szomszédos falvakra támadtak, azokat feldúlták. Egy ilyen akció során a falu népe szekerekkel a Görbő felé vezető úton menekült, akik között volt Symon János és családja, a két felnőtt fiúval, Pállal és Gergellyel. A labanc katonák Symon Jánost a menekülő szekerek mellett ölték meg, fiainak sikerült megmenekülni. Egy másik okmányból arról értesülünk, hogy a két fiú Fehérvárra menekült, ahol a szökött jobbágyoknak külön városrészt alakítottak ki. Symon Gergelyt és Symon Pált 1718-ban a sümegi uradalom visszaperelte. Ügyüket a mihályfai szolgabírói szék tárgyalta, ahol a Forintos család bizonyította, hogy a Symon testvérek a sümegi uradalom csehi gazdaságában élő jobbágyok, és apjukat jól ismerték. 53