Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - TÖRTÉNELEM-HELYTÖRTÉNET - HISTORIE - FARKAS GÁBOR: Történelmi családok Sümegcsehiben p. 15

Alba Regia 35. 2006 gagyerek Csombó Balázs gazdaságában, Kis Katalin szolgálólány Oswald Lukács házában. 1855-ben Kis Mihályról van adat, 1877-ben Kis Pál és Németh Rozália házaspár a 89. számú ház lakója. 1880-ban Kis Gyulát a 101. számú házban találjuk, akinek felesége, Halász Borbála. Fia Kis János, akit a falu Kis pali Jankónak nevezett. Az elnevezés utalás arra, hogy Kis János leszármazottja Kis Pálnak. Ez a Kis pali Jankó volt a falu szemében a „csideri báró". Feleséget Tekenyéről hozott, a keresztneve ismert: Anna (Nacza). A család 1925-ben Csillagmajorba költözött, mielőtt vagyonukat, házukat eladták. A házat a község vette meg, amelyben községházát és jegyzőlakást rendeztek be. Kis Jánosnak nem volt gyermeke. Felesége Tekenyéről rokonlányt hozott a házba. О azonban nem maradt meg a faluban, idegennek érezte itt magát. 1921-ben férjhez ment az ausztriai származású Tornász Nándorhoz. A csehi kocsmát Tornász Nándor bérelte 1920-1925 között. Ezután a Kis családdal együtt költöztek el Csehiből (AK, F, CSH). Kovács A csehi ág alapítója, KOVÁCS ISTVÁN, az első telepesek egyike, és a Kovács nemzedékek őse. Örökös jobbágy, katolikus vallású. 1713-ban a kevés számú család között találjuk. Házát a falu legrégibb helyén, a Sutra elején építette fel. Származási helyéről nincs tudomásunk, de születési éve ismert, 1686. Kovács János 1733-ban pénzösszeggel járult a csehi templom újjáépítéséhez. Kovács János adja a család másik ágát. Tudunk még Kovács Erzsébetről, aki 1751-ben 42 éves, születési éve 1709, ami a telepítés előtti idő. A lélekösszeírás szerint Kovács Erzsébet a Czankó gyermekek anyja, és nem a Kovács háztartásban, hanem a Czankó-házban élt. Kovács István, Erzsébet és János az 1713. évi telepítési felhívásra jöttek Csehi faluba. 1751-ben az első számú házban írták össze a Kovács családot. Ekkor még élt Kovács István, de Kovács Jánosról nincs adat. A háztartás feje Kovács István. A házban élt Kovács János (35 éves) és felesége, aki 24 éves, a 8 esztendős István és a 4 éves János gyermekeikkel. A háztartásban találjuk Orsolyát (18 éves) és Krisztinát (16 éves) Kovács István gyermekeit. Kovács Jánosnak 1751 után született gyermekei: JákobIstván 1755, Anna 1759, Erzsébet 1764. A Kovács családok további tagjai: Katalin, Mihály. Mihály nős, felesége Horváth Teréz. 1768-ban, az úrbéri összeírásokban Kovács János szerepel, aki a falu legvagyonosabb embere: másféltelkes gazda, 21 mérős szántófölddel, 16 kaszás réttel, 13 kapás szőlővel. Ebben az évben ismételten az első sorszám alatt írták össze, mint a Kovács családok fejét. A János-féle háztartásban élt Kovács István, aki 1722. február 10-én vette feleségül a csehi Symon Erzsébetet. Meghalt 1782. márciusban, 32 évesen. Kovács István neve mellé a plebejus szót írta az anyakönyvet vezető pap (plebejus = alávetett néposztály tagja). 1777-ből származó adat: Kovács János házában Répa György zsellér élt. 1787-ben a Kovács családok külön háztartásokban és házakban éltek: az 1. számú házban Kovács Pál, a 33. szám alatt Kovács János, a 44-ben Kovács László. Az önállósodott gazdák örökölték a vagyont, és házasság útján gyarapították. Kovács Pál féltelkes: 12 mérős szántóföld, 14 kaszás rét, 7 kapás szőlő a vagyona. 1793-ban Kovács László a 29. számú ház lakója. Vagyona: 7 mérős szántóföld, 7 kaszás rét, 4 kapás szőlő. Kovács László háztartásában élt Kovács János, a Kovács gyermekek apja. Megélhetését 1 mérős szántóföld, 1 kaszás rét, 4 kapás szőlő jövedelme biztosítja. Kovács Pál és Farkas Erzsébet gyermekei: Ignác 1783. június 1jén, Rozália-Erzsébet 1784. november 9-én, PálAntal 1787. február 11-én, Anna 1788. január 16án, Gábor-Imre-Károly 1790. november 5-én, Boldizsár-Antal 1796. január 17-én, József-Antal 1798. december 17-én született. A család előkelő embereket kért fel keresztszülőknek: az anyakönyvi bejegyzés szerint „Tekintetes nemes Nagy András és Sümegi Judit úrnő". 1786. november 17-én elhalt Kovács János, aki 70 esztendős, felesége ugyanebben az évben október 3-án hunyt el. 1802. január 12-én elhunyt Kovács László gazda, 28 évesen. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a halál gyanús körülmények közepette történt: Kovács leeshetett a fáról, vagy megölték. (Az eset téli időben történt, nem valószínű, hogy fára létrázott volna.) 1832-ben a 29. számú házban Kovács Ferencné lakott, 1840ben Kovács József, aki nőtlen ember. Ez a ház az Alvégen van, a keleti sor utolsó épülete. 1850 után a Kovács családok további gyarapodását figyelhetjük meg. A 4. számú sutrai házban 1850-ben még a Gyalog és a Kelemen családok laktak. 1883-tól Kovács Imre és neje, Simon Teréz lakta, de 1885-ben Kovács Gyula, 1887-ben Kovács Mihály erdészt találjuk a házban. Kovács Gyula 1885-ben vette feleségül Beck Terézt. 1872-ben Kovács János és felesége, Henczy Anna a 80. számú házban laktak. Kovács János június 20-án, 54 éve42